> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Továbbra is Székelyföldön keresünk a legkevesebbet
- URL: https://www.uh.ro/tovabbra-is-szekelyfoldon-keresunk-a-legkevesebbet/
- Published: 2016-07-19T07:53:36.000Z
- Updated: 2016-07-19T07:59:07.000Z
- Description: Áprilisban feleannyit kerestünk, mint a bukarestiek. Hargita megye a legszegényebb.
- Author: Petroczki Ágota
- Tags: #Import 2025-09-04 13:16

![fotó: illusztráció](http://194.38.104.52/images/stories/edit/gazdasag/piac/piacpiac/fizu1.jpg)

Áprilisban feleannyit kerestünk, mint a bukarestiek. Hargita megye a legszegényebb.

Míg a fővárosban az áprilisi nettó átlagbér 2917 lej volt, Hargita megyében 1387 lej, Kovászna megyében pedig 1449 volt a nettó átlagkereset. A székelyföldi megyék mellett öt moldvai, egy dél-romániai, valamint Máramaros megyében maradt 1500 lej alatt a nettó átlagbér.

Bihar, Szatmár és Szilágy megyében is 1500 és 1550 lej közötti az átlagkereset. A határ menti régióban Arad és Temes megyében magasabbak a keresetek.

A 2086 lejes országos nettó átlagbérnél több csak a Bukarestet körülvevő Ilfov megyében (2309 lej), Kolozs megyében (2269 lej), a Dacia gyárnak is otthont adó Argeș megyében (2231 lej), Temes megyében (2221 lej) és Szeben megyében (2216 lej) szerepel a statisztikában.

**Édler András**, a *Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara* elnöke szerint jó, hogy a megyében megtelepedett könnyűipar sok embernek ad munkát, s ezzel sikerült visszaszorítani a munkanélküliséget, most viszont az a feladat, hogy olyan vállalkozások érkezzenek, amelyek több hozzáadott értéket termelnek, és nagyobb bért tudnak adni az alkalmazottaiknak.

Meglátása szerint a turizmus, az informatika és a távközlés teremthet olyan mértékű hozzáadott értéket, amely a bérek növekedésében is tükröződhet.

**Balási Csaba**, a *Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara* elnöke nem tartotta meglepőnek a székelyföldi alacsony béreket, hisz mint elmondta, a térségbe alig áramlott külföldi tőke az elmúlt 25 évben. Úgy vélte, az infrastruktúra elmaradottsága is hozzájárul a hátrányos helyzethez. Rámutatott: Hargita megyében idén kétszer annyi cég áll felszámolás alatt, mint tavaly, ez pedig a hanyatlást jelzi.