> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Tibi atya lóvá tesz, vásárlóvá
- URL: https://www.uh.ro/tibi-atya-lova-tesz-vasarlova/
- Published: 2019-03-29T14:53:30.000Z
- Updated: 2025-04-01T17:16:18.000Z
- Description: Nem piacot kutattak, inkább teremtettek, mert a hülyeségből lehet építkezni.
- Author: Gál Előd
- Tags: Életmód, Bizniszvitamin, Gale Tibor, inkubátorház, Tibi atya, Tóth Máté, #wp, #wp-post, #Import 2025-04-01 16:47

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/biznisz-tibiatya13-1.jpg)

##### Nem piacot kutattak, inkább teremtettek, mert a hülyeségből lehet építkezni.

###### Fotó: SIMÓ VERONIKA

Nem hazudtolták meg magukat **Tibi atya kitalálói**: vérmes szemekkel, fél óra késéssel érkeztek meg az utolsó márciusi Bizniszvitamin előadói, **Tóth Máté** és **Gale Tibor**. A vendégszeretet megtapasztaltuk – kezdték előadásukat, majd a hitelességre fogták a késést. Jó, elárulták, úgy emlékeztek, háromnegyed kilenckor kell kezdeniük az előadást, nem negyed kilenckor.

# **Sikerük annak is köszönhető,**

hogy Tibi atya egy **nagyon előnyös korszakban született** meg, kezdték előadásukat. Amikor 2012-ben elindultak, akkor még nem használták az emberek ennyire a Facebookot, nem volt gyakori, hogy valaki Facebook-vállalkozást indítson.

Akkor még bizonyos tematikákra épültek a Facebook oldalak, így egy Lángos nevű Facebook-oldalnak hat évvel ezelőtt hatszázezer követője volt. Aki szerette a lángost, lájkolta az oldalt. „Aki üzemeltette, ha csinált volna egy utolsó lángosozót a Balatonnál, rongyosra kereshette volna magát” – meséli Máté az időszakról, amelyben a Tibi atya Facebook-oldal született. Erre az emberek akkor fel is kapták a fejüket: „Mi? Neten egy pap, aki poénkodik?”.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/biznisz-tibiatya15.jpg)

A pap Facebook-oldala mögött nyilván ők viccelődtek, **gyártották a mémeket, akkor még cél és üzleti terv nélkül**. Egy-két év elteltével, amikor már több órájuk ment rá a tartalomgyártásra, megfordult a fejükben, hogy ebből valami vissza is jöhetne. Főleg, hogy fiatal egyetemisták voltak és szerettek inni. „Bevallottan alkoholra költöttük ezt az apró bevételt” – mondják nevetve. Van, ahol tanítják, hogy milyen szépen kialakult a Tibi Atya brand a semmiből, a fiúk szerint ez tök jól hangzik, olyan jól, mintha ezt ők eltervezték volna. Pedig nem.

De az igaz, hogy ők **nem piacot kutattak, inkább építettek**, még ha nem is teljesen tudatosan. Ennek a piacnak tudtak utólag terméket szolgáltatni.

# **A pólókkal kezdődött minden,**

de nem akartak itt megállni. Úgy gondolták, hiteles lépés lenne tőlük, ha bort forgalmaznának vagy kocsmát nyitnának, de mivel utóbbira nem volt pénz, maradt a bor.

Gale Tibortól megtudtuk, nagyon jó pálinkánk van, nagyon jót iszogattak tegnap este, és ha ezt nem tették volna, nem ők lennének: „a legerősebb része a marketingünknek az, hogy **azt próbáljuk eladni, ami mi magunk vagyunk**”.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/biznisz-tibiatya19.jpg)

Egy sztorit is meséltek arról, hogy mennyire próbálnak önmaguk lenni. Egyszer meghívták őket egy fesztivál borfalujába, amely tele volt kis faházikókkal, ott a különböző sommelierek mondogatták, hogy „a táncoló tanninok”, meg a „fűzfaszínű csersavak” és „ideális baráti beszélgetésekhez”. Mellettük ott volt Tibi atya standja, amely azt üzente, hogy „basszál be”. Sallang nélkül – vallják a fiúk. Szerették volna elhagyni a borsznobizmust, **szerintük a fiatalok nem kíváncsiak arra, hogy egy bornak mekkora a csersavtartalma**, milyen déli lejtőn termett, hanem hogy finom legyen, jó áron lehessen kapni és legyen nagy az alkoholtartalma.

Tudat alatt ugyan, de ez volt a brandjük építésének egyik kulcsmomentuma. „Árult nálunk három szalonspicces fiatal, rövidgatyában, tangapapucsban és trikóban” – mesélik. Bármilyen hülyeségből lehet építkezni, poénokat írtak fel kartontáblákra, és most már hiába cserélődött le a kissátruk konténerre és bárpultokra, ez maradt a kedvenc poénkodási formájuk. „Van egy pultosunk, egy százharminc kilós, sörhasú, szőrös férfi állat, Balaton Soundon félmeztelenül pultozott a nyakában egy táblával, hogy: „**hangosan beszélj kérlek, mert kövér vagyok**”.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/biznisz-tibiatya16.jpg)

Ezekkel az apróságokkal sikerül azt elérni, hogy ha valaki betér hozzájuk, akkor nem azt mondja, hogy ittam egy fröccsöt, hanem, hogy ittam egy fröccsöt Tibi atyánál.

# **Hogy ők hogy kerülnek a Bizniszvitaminra?**

Marketingesként? Azt az 1 millió háromszázezer követőjük magyarázza. Elmondásuk szerint még most is rájuk csodálkoznak a nagy cégeknél, mert nem értik, hogy hogy lehet humorral, hirdetési pénzek elköltése nélkül Facebook-oldalt üzemeltetni és ennyi embert elérni azzal.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/biznisz-tibiatya17.jpg)

Szerintük sokkal nehezebb elfogadtatni az emberekkel azt, hogy te szeretnél valami terméket eladni nekik. Sokan le is iratkoztak azért, mert a fiúk elkezdték az első pólóikat árusítani. „Nem a pénzszerzés volt nekünk a cél ebben, hanem a közösségépítés, muszáj volt, hogy kilépjünk az online térből és építsünk egy igazi közösséget, mert az **az online marketing csúcsa, amikor van egy közönséged, amely közösséggé válik**” – magyarázták. 

Megtudtuk róluk, hogy nem meetingeken ülnek izzadva és próbálnak poénokat kitalálni, ezek maguktól jönnek. El is mesélték

# **a Nike-sztorit.**

Volt ugyanis egy pólójuk Innikell felirattal, amiből a nike ki volt emelve, és egy pohár át volt rajta dolgozva Nike-pipásra. „Olyan jól sikerült, hogy **a Nike gratulált hozzá, illetve jogi lépésekkel fenyegetett**” – emlékeznek vissza.

A poén úgy született, hogy az egyik fesztiválon egy Nike cipős dobozban tartották valamilyen holmijukat és a pultosok a hibajavítóval kiegészítették a Nike feliratot Innikellre, hogy aztán azt kirakják a standjukra. Innen csak egy lépés volt az, hogy póló legyen ebből.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/biznisz-tibiatya11.jpg)

Valamikor a póló megjelenése után csörgött a céges telefonjuk. A Nike Magyarország képviselője hívta őket, hogy az innikell póló a Nike a sportszemléletével és az egészségtudatos nézeteivel teljesen szembemegy. Máté azt válaszolta neki, ne haragudjon, de a felirat az orvos által előírt napi három liter folyadékra vonatkozik. A képviselő elmondta, hogy fáradjanak be az irodájukba, a fiúk neki, hogy hétfőn hívja fel újra őket, azóta semmi nem történt.

Számítottak rá, hogy ez lesz, konzultáltak ügyvédekkel, tudták, hogy mekkora a maximális összeg, ami rámehet a cég pénzéből egy ilyen pereskedésre. **Tudták, hogyan fogják a maguk javára fordítani a helyzetet: a kis magyar vállalkozás a világ legnagyobb sportszergyártójával szemben**. „Szerintem ez egy elég kamatozó kampány lett volna, de a Nike nem mert beleállni” – mondta Tibor nevetve.

# **A jó kommunikáció**

megtette volna a hatását. A kommunikáció fontosságára nem csak az ilyen helyzetekben esküsznek.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/biznisz-tibiatya09.jpg)

Figyelniük kell minden egyes bejegyzésükre egy ekkora látogatótáborral. Arra is, hogy visszaírjanak az értelmes hozzászólásokra, interakció legyen köztük és a közösségük között. Inkább ebben hisznek, mint abban, hogy egy fogyasztónak tizennyolc alkalommal kell találkoznia a cég nevével, hogy az beégjen a fejébe.

A Facebook új algoritmusáról, a Facebook zéróról is szó esett, amelynek bevezetése óta a cégek hirdetései, megosztásai kevésbé jutnak el a felhasználókhoz. Ők az oldalukon nem hirdetnek, **nem akarják keverni a termékek értékesítését a poénoldallal**, a bejegyzések minőségére fókuszálnak, ezért tudják elérni posztjaik a háromszáz-négyszázezer felhasználót.

Azt gondolják, hogy **olyan tartalmat kell gyártani, amit a saját akaratukból osztanak meg az emberek**, nem azért mert ők odaírják, hogy ha megosztod és bejelölöd egy haverodat, akkor ezt meg ezt nyersz. A tartalom legyen releváns a fogyasztó számára, vagy nagyon vicces, vagy „kapjon a fejéhez, hogy tényleg”.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/biznisz-tibiatya20.jpg)

A minőségről persze újabb sztorik jutottak eszükbe. Elmesélték azt, amikor műanyagpalackos bort kezdtek árusítani. Szerettek volna minőségi bort árulni jó áron az egyetemistáknak, ezért szóba se jöhetett az üvegpalack. **Noha sok felső kategóriás bornál is jobb volt a termelői boruk, a palack miatt sokan csövesbornak nevezték**, csak mert műanyagpalackban van. Egy piackutatást kellett volna előzetesen végezniük, vallják be. Így annyira ellenük fordult a közvélemény, és nem akartak a széllel szembe pisilni, hogy kihozták ugyanazt a bort, ami most több mint kétszer olyan drága, mert üvegben van. De most hátradőlhetnek, hogy „tessék, ti akartátok”.

Az előadás végén a Máté és Tibor válaszoltak a közönség kérdéseire: megtudtuk, hogy **legközelebb a Vibe Fesztiválon láthatjuk őket** Erdélyben, de a közönségből való ajánlásra még az sem kizárt, hogy a Tusványoson is megfordulnak.