> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Tetszik tudni, hol van a Budapest Hotel?
- URL: https://www.uh.ro/tetszik-tudni-hol-van-a-budapest-hotel/
- Published: 2021-06-21T10:51:34.000Z
- Updated: 2025-04-01T15:18:01.000Z
- Description: Ugyanott, mint a Bukarest Hotel. Mi mindent rejt a város egyik ikonus műemléke, ami szebb időket is élt 120 éves fennállása óta?
- Author: Szilágyi István
- Tags: Itthon, budapest szálló, egykori város, kossuth 20, mozi, péter ildikó, színház, tourinfo, #wp, #wp-post, #Import 2025-04-01 16:38

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/kossuth20voltbudapesthotel.gif)

##### Sok mindenről tud mesélni a Kossuth 20.

###### A szerző felvételei

Ha most végigmennénk Udvarhely központján, kíváncsiskodó turistaként, vajon hányan tudnának válaszolni arra a kérdésre, hogy hol is volt a Budapest Hotel? Mert itt a szemünk előtt, szinte naponta megyünk el mellette: a ***Kossuth 20*** sokáig a város polgári és kulturális életének központja volt, és egy ideig a városháza is itt működött.

A még mindig impozáns, de kívül-belül már kevésbé pompás épület csak egy a sok pont közül, ami meghatározza városunk történelmét, mégis keveset tudunk róla. Ezen próbál változtatni a *Tourinfo* iroda egy új kiállítás és egy ismeretterjesztő séta formájában, amit kutatómunka előzött meg. A történelem főképp régi képeslapokból, fényképekből és újságcikkekből elevenedik meg, amiket **Péter Ildikó** sétavezető kovácsolt össze egy izgalmas történetté, miközben megmutatta nekünk a város egyik letűnt kincsét. Hogy aztán mi is elmesélhessük a városba tévedő idegennek, vendégnek, és hogy ne vesszen feledésbe az a kevés tudás, ami még fennmaradt róla.

# **Egy kis Budapest Udvarhelyen**

Az ikonikus épület története a 19\. századra nyúlik vissza, **első nyomára egy korabeli képeslapon bukkanunk**, amelyen a Kossuth utca látható, főhelyen a Budapest Szállodával és vendéglővel, az épület oldalán pedig írja az akkori a tulajdonos nevét is: **Schnapek.** Onnan lehet tudni, hogy 1900 előtti, hogy az épület bal oldaláról hiányzik a Gáspár Balázs háza, teszi hozzá Ildikó, de a képeslap így is már igazi városi hangulatot áraszt, forgalmasnak látszik az utca, a járdarészen filagória állt a hoteltől nem messze, ami a fiatalok szórakozóhelye lehetett. Miközben az urak a Budapest Szállóba nem csak enni-inni, társalogni, hanem olvasni is járhattak, ugyanis a *Cassino*ban öt kényelmes helyiség, olvasóterem várta őket, friss újságokkal álltak rendelkezésükre. Mondhatni, **az első közkönyvtár**nak is otthont adott az épület a XIX. század második felében.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/budapesthotel8.gif)

Egy másik, 1899-es képeslapról tudjuk, hogy a szálloda-vendéglő üzemeltetését **Müller Károly** vette át, aki az Udvarhelyi Híradó hasábjain közzétett hirdetményében ekként próbált kedveskedni a kuncsaftoknak, megtartani őket: „*Hosszas éveken át szerzett tapasztalataimnál fogva, főtörekvésem lesz a legnagyobb igényeknek is megfelelni, és ugy konyhámmal, mint kitűnő tiszta boraimmal, szeszes italok és naponta friss sörrel, továbbá előzékenységemmel, a Budapest szálloda jóhirnevét nemcsak fentartani, hanem azt napról-napra fokozni*”.

Ugyancsak a korabeli sajtóból tudjuk, hogy az épület nagyterme, ami ma egy banknak és egy ruhásüzletnek ad helyet, a nagyobb és jelentősebb rendezvények színhelye lett: volt itt farsangi bál, jótékonysági est, különféle ünnepi ebédek, vacsorák, és 1900\. december 22-én az akkor híres prímás, **Kónya Sándor és zenekara is fellépett az étteremben**.

Alig egy évtizeddel később újabb tulajdonoscsere történik, 1912-ben az épületet **Sükösd Miklós** veszi át, egyúttal át is építi: az épület északi oldalát meghosszabbítják, a Gáspár Balázs-ház irányába, eltűnik a köztes kapualj és a jellegzetes tetőtér is. „Ezzel elvesztette egyedi varázsát, szürke épületté vált a zárt házsorban”, véli Ildikó, egyúttal belátva, hogy a tulajdonos elsődleges szempontja azonban a belső tér és a szolgáltatások bővítése volt. Ami nem is sikerült rosszul, ha az akkori képeslapot nézzük, amin egy biliárdszalon is látható az új homlokzat mellett.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/budapesthotel14-1.gif)

Ezt a kortársak is értékelték: *„A tegnap este megnyílt a Budapest-szálló kávéháza. Csak az elismerés hangján emlékezhetünk a szállodatulajdonosról, aki olyan helyiséget rendezett be… amely a legszigorúbb kritikát is kiállja. Minden részletében modern és mellette kényelmes és tetszetős az új helyiség*” – olvasható az Udvarhelyi Híradó 1912\. december 1-én megjelent számában.

A kávéházba járt többek között a neves író-tanár **Szabó Dezső**, aki írt is arról, hogy milyen kiváltságos lehetett törzsvendégnek lenni abban az időben:

*„A Budapest kávéházban lehetőség volt ebédelni és vacsorázni, ahol a törzsvendégeknek természetesen saját asztaluk volt. Itt evett a városi és a vidéki intelligencia. Sükösd úrnál gavallérosabb vendéglős nem volt a vidéken sem, vacsora után végig rakatta az asztalt pezsgőkkel és butéliás borokkal és mindenki az ő vendége volt. Ha valaki nem tudta kiegyenlíteni a számlát, maga Sükösd úr fizetett. A Budapestben a fogyasztásnál korlátlan volt a hitel. A törzsvendégek minden hónap elsején fizettek, de Sükösd úrra úgy kellett ráerőszakolni az egy hónapra járó negyvennyolc koronát, és még ő figyelmeztette a vendéget, hogy jól átgondolta-e ezt a kiadást, tudja-e nélkülözni az összeget. A felesége, akiről azt írják, hogy a külleme nem volt elragadó, nagyon szigorúan elszámoltatta Sükösd urat. Ő pedig valósággal könyörgött a vendégeknek, hogy ne szóljanak a bőkezűségükről az asszonynak*”.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/budapesthotel4.gif)

Olyan jó híre volt a vendéglőnek, hogy az 1914 tavaszán megrendezett, **a kor egyik legnagyobb autóversenyének pilótái is itt ebédeltek**. A korabeli fényképen látszik, hogy mekkora érdeklődés övezte az eseményt, amit napjainkban talán a ralihoz lehetne hasonlítani. Annyi különbséggel, hogy a lovaikat féltő gazdák már nem kergetik a mai versenyzőket kutyáikkal, az érkezésről pedig nem kell Morze jeleket leadni a közeli dombokról – mint ahogy azt Ildikó meséli nevetve. A futam egyébként éppen a névadó városból, Budapestről indult, Székelyudvarhelyen pedig áthaladt. Akkor még nem tudhatták, hogy alig néhány évvel később más lesz a neve nem csak a hotelnek, hanem az egész országnak.

# **A név változhat, de a minőség nem**

A hotel történetében is nyomott hagyott Trianon, az 1920-as impériumváltást követően **az épület neve Bukarest Szálloda lett**, a korabeli sajtóból pedig úgy tudjuk, hogy **Zsigmondovics Vilmos** működtette. Ami viszont nem változott: az exkluzív vendéglátás. Egy korabeli „értesítésben” az új tulajdonos – elődjéhez, Müllerhez hasonlóan – kiváló „küküllőmenti” borokkal, frissen csapolt sörrel, jó konyhával (naponta báránymell és flekken) ajánlja magát, emellett pedig „halestélyre”, szombat esti vargabélesre, vasárnapi villásreggelire és hangversenyre csalogatja a nagyérdeműt. A megnyitón pedig ki más zenélhetne, mint a híres Kónya Sándor fiának, Jancsinak a zenekara!

# **A város első kultúrháza**

Az épületnek, az intézménynek jelentős szerepe volt a város kulturális életében is, amikor még álom szintjén sem létezett a mai művelődési ház. Már a 20\. század első éveiben felépült a szálloda mögött egy faépület, ami **színház és később mozi** is volt. Az épület az egykori malomárokkal párhuzamosan állott, a telek teljes szelességében, páholyokkal és erkélyekkel, és lépcsők vezettek le a Küküllő partra.

**Tomcsa Sándor** (1897-1963) így emlékszik vissza rá, kicsit sem leplezve kritikáját: „*Ez a színházteremnek rágalmazott hangár egy szálloda és étterem részeként épült, de olyan közel az étteremhez, hogyha olykor színészek vetődtek hozzánk, amíg Hamlet a lét és nemlét kérdésén töprengtek, behallatszott a pincér hangja, aki rá akarta beszélni a vendéget borjúpörköltre nokedlivel*”.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/budapesthotel5.gif)

A modernitás nagy vívmánya, a mozgókép világa sem kerülte el kisvárosunkat, ennek is a szálloda épülete adott teret. Az első vándormozik a városban az első évtized során jelentek meg, a Budapest-Szálló nagytermében vetítették a néma filmeket. 1913-ban pedig „villanyerőre berendezve”, **Apollo néven állandó mozi indul**, amelyben „*bemutatásra kerülnek a filmpiacz legnagyobb alkotásai, u.m. Quo vadis?, Pompei utolsó napjai, A nyomorultak, In hoc signo vinces, A boldogok szigete (Reinhardt mester műve) stb.*” (Udvarhelyi Híradó, 1913\. november 30.)

S habár az érdeklődés óriási volt az újdonság iránt, a technika kezdetlegessége hasonló méretű csalódást is okozott: „*A különben nagyon érdekes film hol fordítva jelent meg a vásznon, hol nagy zajgással ugrott ki a tengelyéből, hogy aztán csiga-lassúsággal, majd meg őrült rohanással újra útnak indulhasson. A közönség pedig csak tűrt és bosszankodott csendesen, de tizenegy óra után a türelemnek is vége szakadt s mikor kicsi fülkéből ráadásnak ‘tíz perc szünet’-et helyeztek kilátásba, mindenki futott és menekült, amerre látott*”. (Udvarhelyi Híradó, 1915.)

Ráadásul a közönség soraiban igen sok a gyermek, akik nem ülik ki csendben a filmet, az előadás alatt a székek között mászkálnak, kommentálják a filmben történteket, így az előadás élvezhetetlen lesz. Végül a rendőrség kötelezi a mozi tulajdonosát, hogy gyerekeket szülői felügyelet nélkül ne engedjenek be a terembe.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/budapesthotel10.gif)

A bakikat és kellemetlenségeket ellensúlyozta némiképp, hogy a néma filmek vetítése alatt egész zenekar játszott, de volt példa arra is, hogy Aradról jött a primadonna énekelni. Történetekből tudjuk, mondja Ildikó, hogy **Schaaserné**, aki sokáig működtette a mozit, a vetítések között illatosított **légfrissítőt pumpált a nézőtéren, és a némafilmek alatt zongorázott**.

Ennek a varázsát törölte el a hangosfilm világa, amely 1930 májusában érkezett meg a már átkeresztelt, Bukarest szállóhoz tartozó moziba, cserébe viszont nyújtott egy új élményt. **A filmben megjelenő vonat hangja és képe annyira élethű volt, hogy a nézőtérről volt, aki kimenekült ijedtében** – a történetet az egyik szemtanú leszármazottjától hallotta Ildikó.

S miközben a technika haladt, a faépület egyre rosszabb állapotba került, ezért 1937-38 során a helyére felépült az új téglaépület, amit elsősorban színháznak használtak 1959-ig, később mozinak, szóval ez maradt a város kulturális központja. Itt játszották előadásaikat a vándorszínházak, Tomcsa humoros estet tartott, néha pont egy-egy mozielőadás előtt. Napjainkban az Udvarhelyi Fiatal Fórum rendezvénytermeként ismerhetjük, nekem például a gimis rap-rock bulik, a városi gólyabálok jutnak eszembe róla – fura érzés, hogy ez is a történelem része.

# **A mulatságnak vége, a történet megy tovább**

A 20\. század derekán a főépület is megváltozik, de nem is annyira küllemében, mint rendeltetésében. A vendégek helyét ugyanis hivatalnokok töltik meg, a pultot íróasztal váltja, ital helyett tinta folyik, miután Észak-Erdély 1940-es visszacsatolása után az épületet megvásárolja az önkormányzat és **városházát alakít ki benne**. A mai városháza épületét ugyanis a főispánság foglalta el, magyarázza Ildikó.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/budapesthotel2.gif)

###### Miklós (sz. Campi) Genovéva néni emlékszik Schaaser Jucira és a képen látható cukrászdára is.

A korabeli fényképek szerint a háborút követő években, immár a **szocialista Romániában**, az épületben volt a közszállítási hatóság, a *Regia Autonomă de Transport Auto* (RATA) és egy szövetkezet székhelye, előtte buszmegálló és az első üzemanyag-töltőállomás. Ugyanitt évtizedekig működött egy cukrászda, az emeleten pedig szociális lakásokat alakítottak ki.

**A rendszerváltás óta** az épület sok udvarhelyinek inkább arról lehet ismerős, hogy sokáig itt működött a lakossági nyilvántartó iroda. Arról a folyosóról nyílhattak az egykori szálloda szobái, ahol a rendszerváltás után hajnalok hajnalán kellett várakozni még a sorszámért is – ha nem volt egy kis ismeretséged –, ez a rész valójában tornác lehetett, véli Ildikó a kutatásai alapján. A *buletinosztály* elköltözött, és sikerült újra élettel megtölteni, még ha a régi pompával nem is a fehér falakat: több civil szervezetnek is helyet adott a városháza az emeleten, vélhetően éppen az egykori olvasótermek helyén. Most rajtuk a sor, hogy tovább vigyék és gazdagítsák az épület örökségét, de ez sem megy éppen zökkenőmentesen.

A *Tourinfo* ugyanis szerette volna az elmúlt 120 év történetét összefoglaló képes panókat a Kossuth-udvar gangjában elhelyezni a megvilágított kirakatokban, csakhogy **a látványt elcsúfítja a kapualj megkopott fala, aminek karbantartásához a polgármesteri hivataltól várnak segítséget,** hogy még ebben a nyári szezonban fogadni tudják a turistákat, az épület múltjához méltó körülmények között. A panókat addig is az épületen belül tartják, ott lehet megtekinteni őket.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/budapesthotel13.gif)

Ha tehát szeretnéd nagy méretben, jó minőségben megnézni a korabeli fényképeket, képeslapokat, látogass el a Kossuth utca 20-as házszámához, ahol a lépcsőház fehér falait is sikerült feldobni néhány hangulatos darabbal. Például van egy fénykép a kávéházban kártyázó urakról, akik között **Kováts István** fényképészt ismerhetjük fel. S ha szeretnél még többet megtudni, élő szóban hallani a történeteket, keresd a *Tourinfo* irodát pár házszámmal lejjebb, vagy kövesd a Facebook-oldalukat, mert ott fogják meghirdetni a következő sétáikat, de igény esetén, legalább tízfős csoportokat is tudnak fogadni előzetes egyeztetés alapján.

Orbán Balázsról és az udvarhelyi Trianonról szóló sétáikról [itt](https://www.uh.ro/a-baro-aki-ot-krajcarert-eladta-cimet/) és [itt](https://www.uh.ro/az-udvarhelyi-akciohos-es-a-kivegzett-vasszekely-esete-a-romanokkal/) olvashatod korábbi cikkeinket.