> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Tessék mondani, a lényeggel mikor foglalkozunk?
- URL: https://www.uh.ro/tessek-mondani-a-lenyeggel-mikor-foglalkozunk/
- Published: 2026-09-14T15:36:26.000Z
- Updated: 2026-09-14T16:16:40.000Z
- Description: Épp elegendő jogunk van ahhoz, hogy ne foghassuk senki másra azt, ami körülöttünk rohamosan megy tönkre. Például a Madarasi Hargita.
- Author: Ilyés Szabolcs
- Tags: Vélemény, #sticky

A megyei alelnök (ex-elnök) és az új elnök (ex-alelnök) minősíthetetlen háborújától hangos Hargita megye, repkednek a kommentek az „egéséget elnők ur!!!” a „tolvalyok, dőgőjjön meg” kombóval, miközben Parajd kapcsán a hangzatos nyilatkozatok után mély csend honol, Hargitafürdő síélete félig-meddig összedőlt, és lassan összedől a Madarasi Hargita téli turisztikai fenntartása is, hogy fejlesztésekről ne is beszéljünk. 

A most épp mártírt játszó „fővideós”, aki megyei alelnökként, 16 év elnökség után kéri számon az eredmények hiányát (sic!), 2008 óta stratégiai terveket készíttet a [Hargita-hegység fejlesztésére](https://www.uh.ro/borbolyek-tovabb-zaklatnak-es-raboljak-az-idonket/), Hargita Megye Tanácsának prioritás a turizmus fejlesztése – de valahogy nem sikerült 100 méternyi sípályát sem megvalósítani közpénzből [a Hargita egyik oldalán sem](https://www.uh.ro/leszavaztak-a-szentegyhaziak-borbolyek-hargitai-kanalizalasat/), a tulajdonviszonyok rendezetlenek, a szennyvíz és a szemét kérdése megoldatlan a Hargitán is, és nem látszik a kiút Parajd kapcsán sem.

A témával a politikából nyilvánosan, egyedül a nyugalmazott egykori magyar külügyminiszter, **Jeszenszky Géza** foglalkozik[ a Transtelex hasábjain](https://transtelex.ro/velemeny/2026/09/01/szekelyfoldi-turizmus-madarasi-hargita-sieles-velemeny-jeszenszky-geza?ref=uh.ro) és helyszíni eseményeken. 

## Terelgeti nyájának figyelmét

Ellenben van nagyon sok poszt, videós bejelentkezés, eredményhirdetések falunapok főzőversenyeiről, folyamatos kommunikáció, és sok-sok komment, több tíz fős kommunikációs csapatok.

Így megy ez – mondanám Vonnegut után szabadon, csak épp saját magunk kárára. 

Azt a kérdést senki sem teszi fel, hogy egy nagyvárosban hogyan lehet két váltásban hetek alatt befejezni egy forgalmas utca felújítását, míg egy kisvárosban egy kisebb utca is hónapokig tart, és délután négy órakor, nyáridőben híre-hamva sincs a kivitelezőnek. 

A Hargita kapcsán csend honol, bár a sajtóban ([Hargita Népe](https://hargitanepe.ro/hirek/kiemelt/damoklesz-kardja-a-madarasi-hargita-felett?ref=uh.ro), [Transtelex ](https://transtelex.ro/kozelet/2026/09/09/madarasi-hargita-sipalya-bagolyko-kozbirtokossag-per-eloberleti-jog-geppark?ref=uh.ro)és[ közösségi média](https://www.facebook.com/madarasihargita)) megjelent a kérdés, miszerint több száz család megélhetése forog veszélyben, nemcsak a Hargitán, hanem egész Udvarhelyszéken komoly gondot okozhat [a Síterep ideiglenes megállása is](https://madarasihargita.ro/nyilatkozat/?ref=uh.ro) – valahogy egyetlen „live” sem foglalkozik ezzel. De miért lepődjünk meg ezen – Parajdról is tudta mindenki évtizedek óta, hogy baj van, de a „live”-ok a patak bányába ömlésekor lepték el a közösségi médiát. 

Mindezt számon sem kéri senki, mert van rendszeres videós bejelentkezés, mindenről is. Hisz, aki sokat posztol, az biztosan sokat dolgozik – és már az a kérdés sem merül fel, hogy vajon mikor is.

## Közben rohamléptekkel haladunk egy AUR kormányzás felé, 

amikor majd a zászlócsókról posztolhatunk, de még mindig azzal foglalkozunk, hogy Magyarországon mi lesz a FIDESZ-el, és tetszik-e vagy sem Magyar Péter. 

Fel sem merül, hogy Erdélyben, Romániában adózunk, hogy az itthoni fejlesztések oroszlánrésze a román államon keresztül érkezik, és a magyar támogatás sok esetben csak „hab a tortán”. 

Volt valamikor egy olyan erdélyi magyarság, amire azért (is) voltunk büszkék, mert a kulturális és szellemi élet számos területén, oktatásban, vállalkozó szellemben jobb volt – vagy legalábbis volt alapunk azt hinni, hogy jobb –, mint a többségi román nemzet. 

A mai politikai színvonal, az a diskurzus, ami folyik, szépen tájbasimult. Nem tűnik színvonalasabbnak, mint pár megyével arrább, a „lesajnált” román vidéken, egységes, egyszerű narratívák mennek, érdemi viták nincsenek, ha az RMDSZ elnök mond valamit, akkor minden politikai vezető megismétli, hátha megjegyzi az „istenadta nép”, és, ha baj van, akkor 

## felelősséget senki nem vállal, hisz semmiért nem hibás. 

Nincs autonómiánk, de **épp elegendő jogunk van ahhoz, hogy ne foghassuk senki másra azt, ami körülöttünk rohamosan megy tönkre.**

Szimbolikus politizálás megy, a közösségi médiában erős a politikum, de nem próbálunk, vagy nem sikerül választ adnunk azokra a kérdésekre, amelyektől jobbak lehetnénk. 

2026-ra nemcsak az erdélyi magyarság vezetői, hanem az egész közösség beragadt egy béklyóba.

## Talán lesz egy újabb falunap vagy városnap, főzőversennyel és nagykoncerttel, 

de nincsenek válaszok arra, hogy mi lesz azzal a sok száz vendéglátóval, aki Parajdon, vagy a Hargitán a turizmusból él, nincsenek válaszok arra, hogy a településeink lakossága lassan, de biztosan elfogy. Hogy átvettük a „migránsellenes narratívát”, de közben a fiataljaink hasonló „megélhetési migránsok” Európa általunk lesajnált részében… 

Mindez nem fontos. A lényeg az, hogy a megye videósa mit posztol, erre mi a reakció, lesz-e majd jövőre is ingyenes „faluvárosnap”. A többit majd Bukarestben vagy Budapesten (netán Brüsszelben vagy MoszkWashingtonban megoldják) – valakik, akik értik…

Pedig jó lenne kézbe vennünk a sorsunkat, felvállalnunk a problémáinkat, leülnünk megoldani a Hargita kérdését, szembenéznünk azzal, hogy Parajdból mi lett, hogy jobbak-e a Hargitafürdői sípályák, mint 15 éve, hogy fejlődött-e az, ami számunkra állítólag a prioritás. 

Még, amíg nem késő le kell ülni minden érintettnek, hogy a Madarasi Hargitát megmentsük. Az üzemeltetőnek, a tulajdonosnak, az újonnan kinevezett üzemeltetőnek, és igen: a politikai vezetőinknek is. Nem kényelmes téma, de meg kell tenni, mielőtt a kármentésről kezdünk el videókat posztolni, és várjuk azt, autonóm módon, székely büszkeséggel, hogy valaki majd segít. 

Amúgy minden rendben, a falunapok főzőversenyét a tűzoltók csapata nyerte, második az iskola vagy a közbirtokosság, és a zsűri tagja, a képviselő úr, vagy az elnök úr adta át a díjat, milyen szép is volt…

**A szerző politológus, vállalkozó**

Az uh.ro külsős szerzőinek szövegeit ****Pál Edit Éva** szerkeszti.

A külsős szerzők, szakértők cikkei nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik, ám ****fontosnak tartjuk, hogy nyilvános viták fóruma legyünk** és minél több véleménynek hangot adjunk. Amennyiben a véleményét megosztaná, küldje el azt a szerkesztoseg@uh.ro e-mail címre.