> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Te hejjesen irsz?
- URL: https://www.uh.ro/te-hejjesen-irsz/
- Published: 2018-11-13T13:36:36.000Z
- Updated: 2025-04-01T17:35:10.000Z
- Description: 2011 november 13-án van a magyar nyelv napja.
- Author: Udvarhelyi Hírportál
- Tags: Itthon, Helyesírás, Magyar nyelv napja, MTA, #wp, #wp-post, #Import 2025-04-01 16:47

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/helyesiras-1.jpg)

2011 óta november 13-án, tehát ma, ünnepeljük a magyar nyelv napját. 1844-ben november 13-án fogadták el a magyart államnyelvként. Nekünk a magyar nyelv napjáról a helyesírás jut eszünkbe.

\[poll id="21"\]

A leggyakoribb helyesírási hibáink a metafóra (helyesen: metafora), a kultúrális (helyesen: kulturális), a szervíz (helyesen: szerviz), a dícséret (helyesen: dicséret), a nyitva tartás (helyesen: nyitvatartás) szavak.

Rákerestünk azokra a részeire a helyesírásnak, ami a legtöbbünknek fejtörést okoz.

**Dátumok**

Évek: Ha az évszám alanyként szerepel, akkor **nem kell pont**. A 2003 januárjában és a 2004 körül kifejezésekben sem használunk pontot (birtokos vagy névutós szerkezet).

A hónapok neve nem kezdő pozícióban, így évszám után is **mindig kisbetűs**; január, február stb. Ezt általában a szövegszerkesztők azon reflex-funkciója csinálja, hogy minden – így a dátumozásnál az évszám utáni – pontot követően (szóközzel) mondatkezdő nagybetűre javítja a hónap nevének első betűjét.

**Hányadikán?** Nem 8.-án, hanem 8-án, 9-én stb. (Nincs pont a szám és a kötőjel közt.) Akkor viszont van, ha a sorszám nem évet vagy napot jelöl: 5.-es tanuló, Templom utca 5.-ben.

Melyik nap? Nem január 1, hanem január 1., nem március 15, hanem március 15\. stb. (**a szám után pont van**, kivéve kötőjel esetén: március 15-én)

**Igekötők egybe- és különírása**

Az igekötőt mindig csak azzal az igével írjuk egybe, amelyhez tartozik: ha az igekötő és a hozzá tartozó ige (főige) között segédige van, a segédigével nem írjuk egybe.

- „megtudom csinálni” → helyesen: **meg tudom csinálni** (← megcsinálni), mivel a meg- a csinálni igéhez tartozik.
- „eltudom képzelni” → helyesen: **el tudom képzelni** (← elképzelni)

A megvan igét egybeírjuk, ha a van nem segédigeként áll:  
„meg van neked ez a könyv?” → helyesen: **megvan neked ez a könyv?**  
de: meg van (lesz stb.) csinálva (← megcsinálva).  
Az utóbbi esetben azonban a helyesírási javítás helyett érdemesebb átfogalmazni a mondatot, mert a „meg van csinálva” típusú szerkezetek **magyartalanok, rosszul hangzanak**.  
Bizonytalanság esetén segít a mondat tagadása. Például: „nem tudom megcsinálni” – így rögtön világossá válik, melyik igéhez tartozik az igekötő.

**Népek, vallások neve**

A magyar nyelvben minden nemzetiségnevet, nyelvet, ételt, kultúrát, vallást stb. **kisbetűvel írunk** (tehát angol konyha és nem Angol konyha) kivéve, ha a mondat első szava.  
Az intézmények (hivatal, szervezet cég stb.), tájegységekben szereplő neveket viszont **nagybetűvel írjuk** (pl. Francia-középhegység, Francia Intézet stb.).

**Számok**

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/kata_01.jpg)

**Vessző használata a mondaton belül**

„Több, mint” → akkor és csak akkor van vessző a „több” szó után, ha összehasonlításról van szó! (pl. „20 több, mint 10”).  
Jegyezzük meg: ha a „több” szó helyettesíthető lenne a „körülbelül / nagyjából” szavakkal, nem szabad vesszőt tenni! Példa: „Körülbelül / nagyjából / több mint 1 km”.

Gyakori hiba – főleg hivatalos szövegekben – a vessző használata a mondat állítmánya előtt, amikor indokolatlan, ugyanis nincs utána kötőszó.  
Példa: „A szükséges intézkedéseket, megtették.” → helyesen: A szükséges intézkedéseket megtették.

Mi azt szoktuk csinálni, ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, hogy megfuttatjuk az [MTA hivatalos helyesírás ellenőrzőjében.](https://helyesiras.mta.hu/?ref=uh.ro)