> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Te hány percet nevetsz egy nap?
- URL: https://www.uh.ro/te-hany-percet-nevetsz-egy-nap/
- Published: 2021-09-28T12:24:28.000Z
- Updated: 2025-04-01T15:10:39.000Z
- Description: Lassíts az életed tempóján, csukd be a szád, a légzésed legyen teljesen hangtalan, tégy úgy, mintha egy nagy rózsát szagolnál meg, tanácsolja Gyéresi Júlia.
- Author: Magyari Tímea
- Tags: Uncategorized, Gyéresi Júlia, TEDx, TEDx Udvarhely, #wp, #wp-post, #Import 2025-04-01 16:38

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/gyeresi-3617-1.jpg)

###### Fotó: SZÁSZ Zsuzsi

Nevetve jön fel a színpadra **Gyéresi Júlia**. A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tanárának és a Marosvásárhelyi Rádió munkatársának az a tapasztalata, hogy az emberek egyre kevesebbet foglalkoznak saját magukkal. 

– Elsősorban mindannyian érzelmi lények vagyunk, csak másodsorban vagyunk tudatosak. Ha azt kérdezik, hogy te ki vagy, akkor azt mondjuk, hogy én vagyok az, aki érez, a szívünkre tesszük a kezünket, egyek vagyunk az érzelmeink forrásával, a szívünkkel. **Lev Tolsztoj azt írja 1891\. január elsején a naplójába, hogy minden, ami kívülről jöhet, semmiség ahhoz képest, ami bent, a szívterünkben megtörténhet** – idézi az orosz írót és filozófust. 

# **Egy gyermek három-négyszázszor nevet egy nap,**

egy felnőtt jóval kevesebbszer, nagyjából tizenötször neveti el magát.

> Ha nem jegyzeteltél a TEDx-en:[Darvas Piroska: Ki kell próbálni, csendesedjünk el!](https://www.uh.ro/ki-kell-probalni-csendesedjunk-el/)[Chris Worman: A szabályokat meg kell szegnünk a jövőnk érdekében](https://www.uh.ro/a-szabalyokat-meg-kell-szegnunk-a-jovonk-erdekeben/)[Lukács Csaba: ha nagy a baj, akkor az ember, és nem az állat bújik elő belőlünk](https://www.uh.ro/lukacs-csaba-ha-nagy-a-baj-akkor-az-ember-es-nem-az-allat-bujik-elo-belolunk/)[Oana-Maria Rotariu: Túlélte a Colectiv tűzesetet, és felrúgta a szépségről alkotott ideálokat](https://www.uh.ro/tulelte-a-colectiv-tuzesetet-es-felrugta-a-szepsegrol-alkotott-idealokat/)[Hány Burj Khalifát tenne ki egy zetabájtnyi telefon?](https://www.uh.ro/hany-burj-khalifat-tenne-ki-egy-zetabajtnyi-telefon/)[Jukka Sinnemäki: Meglátni a gyerekben a láthatalant](https://www.uh.ro/jukka-sinnemaki-meglatni-a-gyerekben-a-lathatalant/)[Bedő Imre: életet kell adni és hagyni ](https://www.uh.ro/bedo-imre-eletet-kell-adni-es-hagyni/)[Mindig van egy reshape, és van annak egy x plusz egyes verziója is](https://www.uh.ro/mindig-van-egy-reshape-es-van-annak-egy-x-plusz-egyes-verzioja-is/)[Behúzott kézifékkel nem lehet előre menni](https://www.uh.ro/behuzott-kezifekkel-nem-lehet-elore-menni/)[Van az a színvakság, ami gyógyítható](https://www.uh.ro/van-az-a-szinvaksag-ami-gyogyithato/)[Botházi Mária: Soha nem engedjük felnőni magunkat igazán?](https://www.uh.ro/bothazi-maria-soha-nem-engedjuk-felnoni-magunkat-igazan/)[Kicsit megint jobb lett itt, mint Csíkban?](https://www.uh.ro/kicsit-megint-jobb-lett-itt-mint-csikban/)

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/dsc08860-1.jpg)

A gyerekek még fesztelenek és önazonosak, azért nevetnek, mert az örömközpontúság vezérli őket, magyarázza Júlia. **Amikor nevetünk, azt érezzük, hogy a lélegzetünk betölti a testünket.** Az öngerjesztett nevetés is könnyen átalakulhat természetes nevetéssé, ha azt egyszerre többen művelik, és jól érzik magukat együtt, esetleg kedvelik is egymást, mondja, majd azt tanácsolja, próbáljuk ki. Hosszasan felnevet, innen-onnan hallatszik egy-egy bizonytalan nevetés, majd lassan mások is csatlakoznak. „Mennyire jó dolog nevetni”, állítja meg a nevetését hirtelen és talán túl korán, ekkor kezdett csak igazán megbátrodni a közönség. 

Még egy számadatot megoszt velünk, az **1950-es években az emberek 18 percet nevettek naponta, nyomja meg erősen a 18-at, ma nagyjából ez 5-6 percre csökkent.** 

– Miért? Mert akkor vagyunk felnőttek, ha logikusan gondolkodunk, ha nem az érzelmeinkre hallgatunk – utánoz egy komoly és mély hangú felnőttet – Közben a tudatalattink 95-99 százalékban vezérel bennünket, mert minden ami bennünket 7 éves korunkig ért, az fogja velünk leéltetni a teljes életünket – Ha olyan mondatokkal próbálnak minket komolyabbá nevelni, mint a „Fiam, légy komolyabb!”, „Viselkedj rendesen!”, „Hogy ülsz?”, az látszani fog. Ahogy az is látványos, ha túljut egy gyerek azon a fázison, hogy a világ elfogadó és befogadó, és mindenki szereti őt, „elültedődik benne a szorongás”.

Pedig milyen csodálatos dolog nevetni és önazonosnak lenni, jelenti ki lelkesen, majd értetlenül kérdezi, hogy miért ne éreznénk magunkat sokkal jobban, miért éreznénk mindig azt, hogy meg kell felelnünk. 

# **Ha szorongunk, megváltozik a légzés.** 

Az, ami Júlia szerint pontosan visszatükrözi azt, amilyenek vagyunk. Sok stressz hatására **besüpped a mellkas, merevvé válik a váll, elferdül a gerinc, enyhe sántítás, mozgásprobléma jelentkezik, és mindez visszatükröződik a légzésen is**. Hogy a test és a tudat kapcsolatát bizonyítsa, **Selye János** vegyész, belgyógyász és endokrinológus stresszel kapcsolatos kutatásaira hivatkozik, aki bebizonyította, hogy a bennünk ért érzelmek, szorongások, bennünk keletkezett feszültség hatására képesek vagyunk betegségeket produkálni. 

Erre a megoldás Júlia szerint az lenne, **ha lassítanánk az élettempónkon, és nem csak azon, hanem a légzésünkön is.** Egy átlagos felnőtt percenként 12-16-szor vesz levegőt, ha ezt sikerül csökkenteni 5-10-re, akkor a szorongást a nyugalom váltaná fel. 

Van egy unokaöccse, fiatalabb korában súlyos asztmával küzdött és túlsúlyos volt, ha rájöttek a rohamok, rögtön szaladni kellett vele a kórházba, szorongott, rettenetesen szorongott, meséli. Egyszer megkérte, hogy foglalja szavakba azt, amit egy roham alatt érez, ő pedig leírta neki: 

– A saját testemen vettem észre, hogy mennyire összefügg az élet dinamikája, illetve az érzelmi világunk alakulása a légzésünkkel. **Amikor sok tennivaló terhelte az elmémet, azt vettem észre, hogy ugyanúgy a tüdőm is leterhelődik.** Nehéz volt elhinni, és lenyelni ezt az összefüggést, mivel elég szkeptikus a természetem, de miután több tízszer, százszor is előfordult ez az esemény, már nem kételkedtem benne.

# **Kezdjünk el önmagunkra figyelni,** 

tanácsolja. Mert szociális és érzékeny lények vagyunk, hamar össze tudunk törni és minden kihat mindenre. **Kezdjünk el reggel, ébredés után kontroll szünetet mérni:** tartsuk vissza a lélegzetünket, és nézzük meg, hogy hány másodpercig vagyunk képesek úgy visszatartani, hogy nem jelentkezik enyhe légszomj. Ha húsz körüli az eredmény, akkor csökkenteni kell a légzéseink számát, ha elérjük a percenkénti, már említett 5-10-et, akkor a szünet akár két percig is eltarthat, és azt fogjuk tapasztalni, hogy megnyugszunk, nem fognak a dolgok olyan mélyen érinteni, nem leszünk annyira sértődékenyek, ítélkezőek. Ha jól érezzük magunkat, akkor azt a légzésünk visszatükrözi. 

Júlia már gyerekként azt figyelte, hogy ki hogyan lélegzik, ez illetve a testtartás alapján, a hang alapján próbálta kitalálni, hogy milyen lehet egy ember, milyen a temperamentuma. **Az is érdekelte, hogy egy ember tud-e önazonos lenni önmagával, mint egy kisgyerek, képesek csak azért nevetni, mert derűsnek lenni jó.** 

– Úgyhogy *break the rules*, lassíts az élettempódon, csukd be a szád, a légzésed legyen teljesen hangtalan, tégy úgy, mintha egy nagy rózsát szagolnál meg, érezd, hogy a levegő egészen mélyre hatol (...), hogy szabad, életteli vagy. Ahogy a légzésünk felszínessé válik, nem tudunk már úgy koncentrálni, és az éjszakai álmunk sem olyan pihentető és megnyugtató. A saját légzésedet felügyeld, és meg fogod látni, hogy milyen minőségi változás következik be az életedbe – javasolja még, majd ahogy jött, úgy is távozik a színpadról, nevetve.