> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Tamás Zsófia: Csaba király meséje
- URL: https://www.uh.ro/tamas-zsofia-csaba-kiraly-meseje/
- Published: 2023-10-24T15:54:01.000Z
- Updated: 2025-04-01T14:18:49.000Z
- Description: Leginkább attól rettegett, hogy az alattvalói nem veszik elég komolyan, vagy, ami még rosszabb, nem figyelnek rá egyáltalán.
- Author: Udvarhelyi Hírportál
- Tags: Vélemény, csaba, csaba király, fecske, medve, mese, olvasói levél, Tamás Zsófia, #wp, #wp-post, #Import 2025-04-01 15:37

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/mese-1.jpg)

Egyszer volt, hol nem volt, **volt egyszer egy király, aki nagyon szeretett uralkodni**, nem az a fele királyságát elosztogató fajta király volt. Szerette a márványlépcsős palotáját, a teli kincstárát és persze a fecskéket. A fecskéket nagyon szerette.

Voltak dolgok, azonban, amiket nem szeretett a király. Félt például (az erdőben rejtőző) Barna fenevadaktól és az infrastrukturális fejlesztésektől, de leginkább attól rettegett, hogy az alattvalói nem veszik elég komolyan, **vagy, ami még rosszabb, nem figyelnek rá egyáltalán.** 

Éjszakánként álmatlanul forgolódott, rémképek gyötörték. Egyik reggel aztán, az inszomniától kialvatlanul összehívta a királyi tanácsot, hogy segítsenek neki kitalálni, mit tehetne, hogy **elkerülje a legrosszabbat, ami egy királlyal történhet**. Összedugták hát a fejüket mindahányan voltak, és harmadnapra elő is álltak a megoldással. Példát kell statuálni! A királynak csak annyi a dolga, hogy elmenjen a helyi kisvárosba és nagyon következetesen, enyhén felháborodva elmondja a népnek, hogy róla *nem lehet csak úgy, a hírnevét megcsorbító mindenféléket meg miegymást* mondani. Sőt, ha közben bele tudná szőni, hogy hogyan kellene végezniük a munkájukat az ottaniaknak, akkor még hatásosabb volna. Akkor majd tudni fogják, ki a legbátrabb és legokosabb hetedhét országban. 

> FIGYELEM**Replika** *rovatunkban a szerkesztőségbe érkezett olvasói leveleket, írásokat közöljük. A szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet az olvasói véleményekkel, de fontosnak tartja a sajátjától eltérő vélemények megjelentetését is.*

A királynak nagyon tetszett az ötlet. Fogta hát hű kocsisát és elindult igazságot szolgáltatni magának. A városba érve nem tétovázott, magabiztos léptekkel, tenni akarástól túlfűtötten lépett be az egyik házba, nagy sietségében még kopogni is elfelejtett, de hát *hogy is mondják?* *Ahány ház, annyi szokás...* Fejét felszegve, magabiztosan lépett be. Az ottaniak meglepett tekintete aligha különbözhetett volna jobban az ő szemében csillogó céltudattól. Bele is fogott tüstént a mondandójába, nem töltötte az időt formaságokkal. Már annál a résznél tartott, hogy *nem lehet csak úgy, a hírnevét megcsorbító mindenféléket meg miegymást mondani*, amikor az egyikük, ámulatából felocsúdva, beléfojtotta a szót:

*– Fenséges királyom, fejtse meg talányom, szóljon, ha hibázom, vagy csal a látásom, én csak azt furcsállom, hogy magát itt, így találom. Egyik szemem sír, a másik nevet, de ha már itt találjuk kendet, mondja már el nekünk, a királyi kincstárral mostanában mi a helyzet?*

A király feje színt váltott, de próbálta megőrizni higgadtságát. Méghogy őt számonkérik, mi a következő, talán elvárják, hogy válaszoljon is? Arcátlanság, felségsértés, blaszfémia! A pillanatnyi sokk után, mihelyt a király nagy nehezen összeszedte megint gondolatait, folytatta beszédét, mintha mi se történt volna. **Ez alkalommal már a kioktatós részig is eljutott**, büszke volt magára. Az ottaniak még megpróbáltak közbeszólni párszor, de a király nem hagyta, hogy küldetésétől eltérítsék, ő csak mondta a magáét. Sok szót nem használt, de azokat legalább sokszor, és ha meg nem is győzte, határozottan kifárasztotta a hallgatóságát. Amikor befejezte, elégedetten sétált ki a házból, érezte, hogy valami igazán fontosat sikerült véghezvinnie. Most megmutatta nekik, hogy ő a legbátrabb és legokosabb hetedhét országban.

Aznap végre valahára átaludta az éjszakát és **fecskékkel álmodott.**

###### Kiemelt kép: Magyar népmesék