> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Száz kalapvég nem a világ vége
- URL: https://www.uh.ro/szaz-kalapveg-nem-a-vilag-vege/
- Published: 2019-07-19T17:00:21.000Z
- Updated: 2025-04-01T17:04:21.000Z
- Description: De köze van hozzá. Víz, füst, merengés és mángorolás a kőrispataki történetben.
- Author: Gál Barna
- Tags: Itthon, fesztivál, kőrispatak, Molnos Erzsébet, múzeum, szalmakalap, #wp, #wp-post, #Import 2025-04-01 16:47

Július közepe van, figyelgetni kell az *alakor* érését, mert nyakunkon az aratás, a 2020-as szalmakalapok nyersanyagát most kell begyűjteni.

**Hétvégén szalmakalap fesztivált szerveznek az Etéd községhez tartozó Kőrispatakon.** Nem véletlenül hívják a falut sokan Kalapfalvának is, a település legismertebb hívószavává vált a szalmakalap.

Első utunk a múzeumba vezet, ahol egy miskolci diákcsoportnak éppen a szalmadíszek elkészítését mutatják a helyiek. Az oktató háta mögötti képen kőrispataki öregek láthatók, akik a kapu előtt kötik a kalapot.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/dscf4484.jpg)

###### Fotó: Pál Edit Éva

*– Nagyon sokan meghaltak az öregek közül, de *Molnos Erzsi* néni nem messze lakik innen* – mutat az egyik nénire **Szőcs Lajos**, és gyorsan meg is szervezi nekünk a találkozót.

# Így a nénit levesszük a falvédőről,

a poszterről, hogy egy szalmakalapos történetet ismerjünk meg általa. A patak mellett gyalogolunk lefelé, keressük a gépállomást, ami mellett Erzsi néninek kalapot kell kötnie az udvaron.

> Időpont: 2019\. július 20.  
>  
> Kulturális programok, koncertek kicsiknek és nagyoknak.

Egy nagy fa alatt, az árnyékban üldögél, nagyon hasonlít nagyanyámra, igazi mama arca van. **Olyan gondoskodó, szeretettel teli, akármilyen háztáji terméket el lehetne vele adni.** Szalmából készült dolgokat mindenképp. Ölében lecsüng a pucolatlan kalap, egy régi ollóval faricskálja a fonat kiálló részeit, lába mellett hever a macskája.

Erzsi néni 75 éves, de az ujjai úgy pörögnek a szalmán, mintha ennél egyszerűbb tevékenység nem is lenne a világon. Bátorítólag jegyzi meg a kollégámnak, miközben belekezd a kalapkötés tanításába: ne reszkessen úgy a keze, ez nem nagy dolog!

A szalmát négy szálból fonják, a két szélső szálat kell betűrni a középsők mögé úgy, hogy ne tűrődjön össze közben, szép sima maradjon.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/dscf4630.jpg)

Ügyes tanonc a kollégám, csak van körülbelül hetven év lemaradása. Gyermekkorában tanulta ezt a mesterséget a házigazdánk, korán kezébe adták a játéknak szánt szalmát, **“nem féltek attól, hogy kiszúrja a leányka vele a szemét”.**

Sok gyermeket nem engedtek addig el játszani a faluba, míg a vég kalapot ki nem köti, teljesíteni kellett a kiszabott munkát mindenkinek. A Molnos családnál nem voltak olyan szigorúak a szülők, engedték a játékot a leányuknak. **A csóréfejű szalmára esküszik Erzsi néni**, abból könnyebb volt dolgozni, mint az alakorból, amit később honosítottak szerinte a településen.

# Az udvaron egy félig töltött fürdőkádban hűsöl a szalma.

Szakadna, vagy eltörne kötés közben, ha száraz lenne. Bemutatja, magyarázza miként kerül a termőföldbe elvetett alakorszemből kalap a fejünkre. **A learatott kévét, vagy markot megszárítják lábon, vagy “megkecskélik”**, ahogyan mondják a faluban. A főszereplő ezután az olló lesz, amivel megpucolják a szalmát, bogmentessé varázsolják az alapanyagot. Füstölni azért nem szeretünk ezen a portán, mert Erzsi néni allergiás a “büdöskőnek” nevezett kénes porra, így meghagyja másnak ezt a feladatot.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/dscf4737.jpg)

A szemünk előtt zajló kalapkötés során a szalmaszárak ügyes kezek által összefonódnak, hosszú csíkban tekeregnek tovább. Miután lefaragják róla a kiálló részecskéket, feltekerik a fonatot egy motollára, ahol tovább szárad, s mivel ruhadarabról van szó, a mongoroló segítségével kivasalják egyenesre, simára. **Kalapvarró gép által társulnak a fonatok, együvé tartoznak, amíg a cérna összetartja őket.** Végül, a prés segítségével kap olyan formát a kalap, amitől kényelmes és jól mutató lesz.

Míg jár a keze, Erzsi néni visszaemlékszik azokra az időkre, amikor Bözödről átjártak, hogy megvegyék a faluban kötött kalapot, de az is előfordult néha, hogy átszaladtak egy vég kalappal a szomszédos településre, hogy eladják a felvásárlóknak. Mert abban az időben leginkább itt varrták a kalapot, Kőrispatakon csak kötötték. **Nehéz lenne most átfutni Bözödre, belepte a bozót a határt, a bozótot pedig a medve.**

# A medve fontos szerepet játszik ebben az élettörténetben.

Nem azért, mert az előző éjszaka a faluban elpusztított huszonöt vágnivaló csirkét és megmarcangolt egy malacot. Nem is azért, mert halálos áldozata van a medvével való kapcsolatnak a közelmúltból. Nem azért, mert többen fontosnak tartották jelezni ezt számunkra Kőrispatakon a beszélgetés alatt.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/dscf4701.jpg)

Hanem azért, mert a **férjét korábbi lakhelyükön, Cséjén “elütötte” a medve, aki tizenkét esztendőt élt még az erdei baleset után**, de minden betegségét a medvének tulajdonítja a felesége. Később prosztatarákot diagnosztizáltak nála, az aranylakodalmuk után elhunyt.

*– Tudtuk, hogy el kell menjen, megvettük ezt a házat, hogy ne legyek egyedül, mindannyian *nem tudunk egyszerre meghalni, ezt el kell fogadni** – idézi fel hazaköltözésének körülményeit Erzsi néni.

# Egy testvérem van, hála Istennek

Nem azért mondja, hogy nem kívánt volna többet, hanem mert hálás a teremtőnek testvéréért, akivel mindig jóban voltak. **Mindketten “jó fajták”, mutat kacagva magára, utalva arra, hogy van test a lélek mellett.** A szemben lévő utcában lakik a húga, akivel nap mint nap összefutnak, Erzsi néninek ő maradt, aki éppen az érkezésünk előtt ment haza. Vendégek, önkéntes érdeklődők mindig akadnak, az egyik fiatal szomszédasszony nyitja meg maga előtt a kaput.

Jó, hogy jöttél Erika, gyere mondjál valamit a szalmáról a fiataloknak! Habár te nem csinálod! – köszönti az első vendéget Erzsi néni. Mondja ezt úgy, mintha minden itt született az anyatejjel szívná magába a kalapkötés tudományát. De benne van az is, hogy a fiatalok nem űzik ezt az ősi mesterséget a faluban, **kiöregedett a szakma, talán húsz ember foglalkozik kötéssel.**

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/dscf4705.jpg)

Felidézi azokat az időket, amikor még sorozásra mentek a legények, a leányok bokrétát kötöttek a szalmakalap bal felén található csokorra. Most már se katonaság, se bokrétázó leányok nem kacérkodnak a legényekkel, hiányzik pár régi szereplő, összetevő ehhez a sztorihoz.

A fiatalok külföldön, Magyarországon, vagy Németországban dolgoznak, szezonmunkán vannak. Igazából már a kollektív gazdaság alatt elköltözött az utánpótlás nagy része, az unokáik pedig nem jönnek vissza már – állapítja meg a néni. Miközben az itthoniak a külföldet fedezik fel, ott keresik kenyerüket, itthon az alakorból készült kenyér hódít: állítólag egészséges, de biztosan drága. Vajon a liszt a határon túlról érkezik a szalmakalap földjére?

Nem ismeri, nem hallott az alakor ilyen típusú felhasználásáról Erzsi néni. A laposfejű alakor leginkább a majorság kedvenc táplálékául szolgál. Nem úgy aratják, mint a búzát, foltokban érik, ha sárgul, akkor sarlóval a kezünkben eshetünk neki a munkának. **Több portán is zajlik a betakarítás jelenleg.**

Biztatólag mondom neki, hogy majdnem

# minden férfiember fején ott láttam a kalapot, mikor a falu között sétáltunk.

Inkább az öregek fején láthatod, fiam. A fiatalembereknek nincs már kedvük a viselésére, türelmetlenek lesznek, ha lefújja a szél a fejükről – mutat rá az ideges világunkra. Nála érezhetőleg nyugtatólag hat ez a tevékenység, **hetven év alatt felfordult a világ körülötte**, a kalapkötés maradt az egyik támasz az életében.

Egyedül vagyok, mit csináljak egyebet? – válaszol kérdéssel, mikor azt kérdezem, hogy a pénzért megéri-e bíbelődni a kalappal. Felvázol nekünk egy olyan üzleti tervet, aminek hallatán **csak az anyagiakért sokan nem állnának be a sorba**. Nincs saját földje, nem termeli az alakort, ezért kötésre, marokra meg kell venni a szalmáját, aminek tíz lejre ugrott az ára az utóbbi időben. Ha szerencséje van az embernek, akkor egy marokból kiköthet egy vég kalapot.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/dscf4745.jpg)

Mert végben mérik a kalapot, egy vég negyven méter hosszúságú fonatot tesz ki. Egy véggel körbe lehetne érni Erzsi néni házát. Ez egy centiről-centire, gondolatról-gondolatra haladó munkának számít, türelem kell hozzá, meg kell adni a módját. Tavaly **hatalmas távolságot ügyeskedett össze a kalapos nénink, száz vég kalapot kötött ki három-négy hónap alatt**, amit ha kiterítenénk, akkor 4 kilométer hosszúságban gyalogolhatnánk mellette. Ennyivel ki lehetne szegélyezni az utat Kőrispataktól Bözödig.

# Ez az egyéni rekord viszont sokba került Erzsi néninek:

porckopással, agyérgörccsel került kórházba. A családorvosa azzal fogadta a napokban, hogy nem gondolta azt, hogy hazatér a kórházból, nagy esélyt látott arra, hogy a rosszulléte éjszakáján meghal. Kacag egy nagyot ezen a beszóláson, jelzi, itt van még.

A szomszédasszony érdeklődik egészsége felől, hogyan érzi magát. Azt mondják, ha szedem a pirulákat, akkor jó lesz, szépen gyógyulok – mondja a megnyugtató választ. Csak a gyógyszerek árára panaszkodik, a kollektív nyugdíj mellett soknak számít a több mint háromszáz lejes havi kiadás.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/dscf4604-1.jpg)

Felmentem a doktornéhoz, kérdeztem, **mondja meg nekem, rákos vagyok, hogy ilyen drágák a gyógyszerek?** – méltatlankodott a borsos áron. Nyolc vég kalapot jelent a havi kiadás, ha tizenöt lejes áron számoljuk a vég kalap árát.

Amúgy a szivar a legjobb viszonyítási pont, 1 vég 1 doboz cigaretta árával vetekszik, habár mostanság a dohány helyben hagyta a kalapot, mint az euró a lejt. Soha nem volt olyan jó ára a kalapnak, legalábbis az ő helyzetéből nézve. Fiatal korában az olajjal és cukorral versenyeztették a kalapot, de **örök második lett a kőrispatakiak aranya**.

A faluban hátramaradt egy mondás a kalapkötők és felvásárlók-előállítók viszonyáról. Kalapkötés közben jegyezte meg az egyik vásárló az egyik falubelinek.

*– Maguk kocsit vesznek ebből, olyan sok kalapot kötnek.*

*– Tük igen, mü nem.*

Utal ezzel a párbeszéddel Erzsi néni arra, hogy a kész terméket készítő és a kereskedő vállalkozók jól megélnek a kalapból a településen. Természetesen, nagyobb a felelősség is így, de itt, most a kalap ára a mérvadó.A hagyományos férfi-női szalmakalapok mellett régi termékeknek számítanak a füles szatyrok, lábasalávalók, kenyértartó kosarak. Újabban a díszek a legnépszerűbbek, ezért nagyobb hangsúlyt kapnak a vállalkozók részéről.

# Szép, szép, de azontúl engem nem foglalkoztat, eladom, s kész

– egyszerű a képlet a néni szerint, aki nem rajong a szalma iránt, házában csak egy lábasalávaló van. Kenyeres kosarat pedig nem tart, egyedül van.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/dscf4506.jpg)

Közben a nap sugarai oldalból besütnek a nagy fa alá, a cica elsomfordál a melegről. Csak akkor kezd érdeklődni, mikor Erzsi néni a beáztatott szalmához igyekszik.

# Egyébként, két esztendőig legalább ki kéne tartsanak a kalapok

mindennapos használat mellett is. A szalmakalapnak nyáron van az ideje, de télen, a szögre akasztva van igazán ideje – mondja viccesen Erzsi néni. Elmondja, hogy régen osztályozták a szalmát: a vékonyból készítették a szalmakalapot, mert az volt a szebb. Ma a vékony szalma dísznek megy, a vastag kalapnak.

Hátul a házőrző figyelőzik békésen, a macska már bemutatta magát korábban. A ház mögött, kerített részen tyúkok beszélgetnek a maguk nyelvén. Közelünkben, szabadon három lilicsirke kóricál, szedegetnek az udvaron. Állítólag véletlenül lettek, **“önkéntes alapon születtek”, mert nem tudta az gazdasszony, hogy a kotló milyen ügyön dolgozik, jobban mondva ül.**

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/dscf4765.jpg)

Szeretem őket, nem volt szívem elpusztítani, ha már megszülettek, gyönyörködök bennük, majd valakinek odaajándékozom – mondja a törpe szárnyasokról. Idáig szégyelltem megkérdezni, de mocorog bennem a kérdés, hogy **hol vannak a történetből a gyermekek**. Nem esett szó róluk, ezért feltételeztem, hogy nincsenek. Végül, a kollégám kérdez rá.

Szerettünk volna, de nem sikerült, még Temesvárott is jártam kivizsgáláson, hogy legyen – mondja szomorúan.

# Nem úgy sikerült, ahogy eltervezték.

Úgy indultak neki, hogy gyermekeik lesznek, **öreg korukra könnyebb életet élhetnek, együtt**. Ehhez képest sok mindent el kellett engedni, ami fontos volt: a társat, és az egészséget is.

De, a jókedv maradt, újabb szomszéd ereszkedik be a kapun, mindjárt egy kollektívben hallott viccel kerül a társaság középpontjába.

*– Jó hosszú interjúd lett, Erzsi. Le akartam szólni telefonon, hogy alulról fürdjél le!*

*– Én már nem szégyelleném azt sem, ha látnák. Máskülönben, Lajcsi azt mondta, hogy tíz perc az egész –* mondja mosolyogva Erzsi néni, akivel közel két órán keresztül kalapoztunk.