> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Szabó István berobbant a tudományba
- URL: https://www.uh.ro/szabo-istvan-berobbant-a-tudomanyba-3/
- Published: 2015-01-22T07:55:19.000Z
- Updated: 2015-01-22T07:56:09.000Z
- Description: Nemzetközi hírnevű tudományos felfedezésben vesz részt az udvarhelyi kémikus. Az a srác, aki képes volt korábban kelni, hogy kísérletezhessen.
- Author: Katona Zoltán
- Tags: #Import 2025-09-04 11:40

![szaboistvankemikus1](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/SzaboIstvan/szaboistvankemikus1.JPG "Szakmailag nagy előrelépést tett a fiatal kutató")

Nemzetközi hírnevű tudományos felfedezésben vesz részt az udvarhelyi kémikus. Az a srác, aki képes volt korábban kelni, hogy kísérletezhessen.

A világ egyik legnevesebb tudományos folyóirata, a [*Nature Communications* ](http://www.nature.com/ncomms/index.html?ref=uh.ro)közölte azt a cikket néhány napja, aminek egy székelyudvarhelyi kutató is társszerzője.

A 26 éves PhD-hallgató **Szabó István** az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanárával, **Czakó Gábor**ral közösen tett olyan felfedezést, ami a szakvélemények szerint a szerves kémiát, ha nem is alapjaiban rengeti meg, de „az eredmények alapvető jelentőségűek a tankönyvi kémiai ismeretek és törvényszerűségek újraértelmezésében, illetve azok kiterjesztésében". Legalábbis ezt írja az új reakcióút felfedezéséről a *[National Geographic Magyarország](http://www.ng.hu/Tudomany/2015/01/20/Uj-reakciout-felfedezese?ref=uh.ro)*, illetve a témával kiemelten foglalkoztak [más magyar sajtóorgánumok is](http://index.hu/tudomany/2015/01/20/nagyot%5Fszolhat%5Fa%5Fmagyar%5Fkemikusok%5Ffelfedezese/?ref=uh.ro), ma reggel a Magyar Televízió meghívottja volt Czakó Gábor.

## Amikor reggeliztél, ő már kísérletezett

Szabó István az általános iskolát az Orbán Balázsban végezte, a Tamási Áron Gimnáziumban évfolyamelsőként végzett 2007-ben, természettudomány osztályba járt.

Kémiatanárnője az általánosban **Vida Györgyi** volt, a gimiben **Tőkés Ildikó**, a fizikát pedig **Benczi Tibor** tanította osztályának. Érettségi után Kolozsvárra járt egyetemre, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Kémia és Vegyészmérnöki Karán végzett, majd Budapestre, az ELTÉ-re járt mesterizni. Jelenleg a Kémiai Intézet doktori iskolájába jár, ahol az elméleti és fizikai kémia, valamint az anyagszerkezet kutatás a szakiránya.

![SzaboIstvan1](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/SzaboIstvan/SzaboIstvan1.jpg)

Mint portálunknak elmondta, már általánosban imádta a kémiát meg a fizikát, majd a középiskolában tantárgyversenyekre járt, illetve a matematikát is szerette. „Emlékszem, hogy reggel előbb bementem a suliba, hogy kísérleteket végezhessek a kémia laborban. Körülbelül tízedikes koromban biztos voltam benne, hogy egyetemen is ezt szeretném tanulni, majd tizenegyedikben fel is vettek a kémia karra" – emlékszik vissza István, akit a tantárgyversenyeken elért eredményei alapján hívott az egyetem.

Ott már az első hetekben csatlakozott az akkori témavezetője, **Bolla Csaba** kutatócsoportjához, mivel a fizikai kémia állt legközelebb hozzá – akkoriban kísérleti elektrokémiával próbálkozott. István itt is előbbre járt.

„Egy-két félév elteltével kiderült, hogy sok mindent értek, illetve tudok már, amit a kémián tanítanak, így felsőbb éves kurzusokra ültem be meg a fizika karra jártam. Ezért sokan azt hitték, hogy én is fizikus vagyok" – mondja a kolozsvári évekről.

## Meghívóval az ELTÉ-re

Kolozsvár után Budapest lett a következő állomás (most is ott él), mostani csoportvezetőjével, **Császár Attilá**val egy kolozsvári konferencián találkozott, aki meghívta az ELTÉ-re – nyáron kutathatott, ősztől Erasmus-ösztöndíjjal volt ott, majd eldöntötte, hogy a mesterit ott fogja elvégezni – ebben az mondta ki a döntő szót, hogy Budapesten egy nagyon aktív kutatócsoportba sikerült bekerülnie, első kutatási témája az elméleti molekulaspektroszkópia volt.

Ezen a téren már kapott löketet korábban is, az ehhez szükséges elméleti alapokat még **[Néda Zoltán](http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9da%5FZolt%C3%A1n?ref=uh.ro)**tól tanulta meg Kolozsváron, a fizika karon.

Szabó István szerényen jegyzi meg, hogy ma már tagja az ExoMol projektnek is: „Ennek központja Londonban van, az én feladatom az igen egzotikusnak számító C2 molekula elméleti színképének kiszámítása az asztrofizikai alkalmazásokhoz – ezt például a NASA is használhatja".

Az, hogy ilyen rangos folyóiratban jelent meg a kutatásuk eredménye, nemzetközi hírnevet is jelent. Istvánnak és PhD témavezetőjének, Czakó Gábornak az Egyesült Államokból, Kínából, Tajvanból írtak, ami nagyon jól jön, amennyiben a doktori cím megszerzése után posztdoktori ösztöndíjasként szeretne külföldön tanulni.

![szaboistvankemikus3](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/SzaboIstvan/szaboistvankemikus3.jpg)

A Nature Communications-ban megjelent cikk előtt egy másik rangos tudományos folyóiratban, a *[Chemical Science](http://www.rsc.org/?ref=uh.ro)*\-ben is jelent meg egy tanulmányuk, sőt az újság címlapjára kerültek.

## Megváltoztathatják a tankönyvi példát

„– Tulajdonképpen egy elméleti kutatást végzünk. Segít megérteni nagyon fontos kémiai reakciók atomi szintű lejátszódását a kvantumkémia módszereinek felhasználásával. Az általunk vizsgált reakció tankönyvi példa az egyetemen, és sokáig egy adott mechanizmust feltételeztek a lejátszódására, ami feltételezte, hogy a központi szénatom körüli konfiguráció megváltozik – ezt inverziónak is nevezzük. Ez azért fontos, mert a vegyületeknek két sztereoizomérje lehetséges, például az egyik lehet biológiailag aktív gyógyszermolekula, a másik pedig teljesen hatástalan.

Később rámutattak, hogy a reakció lejátszódhat a konfiguráció változása nélkül is, és mi erre találtunk egy eddig ismeretlen mechanizmust számítógépes modellezéssel" – magyarázta a fiatal kémikus a jelenlegi kutatás eredményeit.

![szaboistvankemikus2](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/SzaboIstvan/szaboistvankemikus2.JPG)

István még hozzátette, hogy a felfedezésnek inkább a kémiára van hatása, de tulajdonképpen egy problémát oldanak meg, jelenleg azon dolgoznak, hogy elméleti eredményeiket összehasonlítsák a kísérlettel. Az újdonságból a vegyipar, illetve a gyógyszeripar is profitálhat.

„Jelenleg elég sokat oktatok, főleg fizikai kémiát és matematikát" – beszél mindennapjairól Szabó, aki továbbra is szeretne kutatni az egyetemen vagy egy kutatóintézetben. Rövidtávon újabb kutatási témák érdeklik – ezekben szeretne alaposabban elmélyülni, illetve az adott tudományterületen eredményeket elérni. A távlati tervek között szerepel egy saját kutatócsoport megszervezése. Erre – a komoly nemzetközi tudományos visszhangot kiváltó cikk után – minden esélye megvan.