> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Tudod ki volt Szabó Gyula?
- URL: https://www.uh.ro/szabo-gyulara-emlekeznek-homorodalmason-2/
- Published: 2014-12-04T07:35:20.000Z
- Updated: 2014-12-07T09:59:11.000Z
- Description: Szabó Gyula emléknapot tartanak Homoródalmáson, az író halálának tizedik évfordulóján.
- Author: Katona Zoltán
- Tags: #Import 2025-09-04 11:40

![szabogyula1](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/SzaboGyula/szabogyula1.jpg "Tíz éve hunyt el a Gondos atyafiság és A sátán labdái írója")

Két hét múlva, szombaton megnézheted az emlékszobáját Homoródalmáson.

Tíz évvel ezelőtt, 2004\. december 21-én Kolozsváron hunyt el **Szabó Gyula**, az erdélyi magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. A próza- és regényíró szülőfalujában, Homoródalmáson idén december 20-án ünneplik emlékét.

Az ünnepség déli 12 órakor kezdődik, ekkor avatják fel a településen a Szabó Gyula-emlékszobát. Ezt követően a helyi temetőben megkoszorúzzák az író sírját, itt alkalmi beszédet mond **Nagy László** marosvásárhelyi főjegyző. Az ebédet követően 14 órától a kántori lakban Szabó Gyula emlékét idézi több író: a házigazda **Csete Árpád** homoródalmási unitárius lelkész lesz, a beszélgetésen részt vesz **Lövétei Lázár László, Cseke Péter, Oláh Sándor és Ferenczes István.**

Szabó Gyula 1930\. szeptember 11-én született Homoródalmáson, a középiskolát Székelykeresztúron, az egyetemet Kolozsváron végezte – 1954–57 között az ÁIMK kolozsvári szerkesztőségében dolgozott, 1957-től az Utunk folyóirat szerkesztője volt, a lap prózarovatának vezetője. Az ötvenes évek elején jelentkezett első novelláival, illetve a csángókról írt riportjaival keltett feltűnést.

A szülőföldhöz való kötődés, a közösségi tudat, a felelősség mellett érett írói korszakában az önvizsgálatot, az egyén lelkiismereti kérdéseit, az élet értelmét boncolgató, lélektani mélységeket felmutató prózával jelentkezett. Számos irodalmi díjban részesült, tagja volt a Magyar Írószövetségnek. 2000-ben Székelykeresztúr díszpolgárává avatták.

*Fontosabb kötetei:* Gondos atyafiság (I–III. Buk. 1955–61; 2\. átdolg. kiad., uo. 1964); Húgom, Zsuzsika (regény, 1968); Gólya szállt a csűrre (novellák, emlékezések, vallomások, 1974); Tinta és tulipán. Kubai napló (1977); Laczkó Rózsa balladája (novellák, 1978); A Sátán labdái. Történelmi tudósítás. I. Függőleges veszedelmek (1978); II. A romlás útjain (1979); III. Órás fejedelem (1980); IV. Rozsda a kardon (1981); V. A béke hamuja (Csíkszereda, 2002); Volt egyszer egy gyermekkor (elbeszélések, 1979); Má¬tyus¬ka macskája (válogatott írások, 1984); Három a tánc (esszék, 1985); Társaim. Kerti képek. (1988); Ostorod volt-e Rodostó? (esszéregény, 1991); Kegyetlen kegyelet. Búcsú a bölcsőhelytől (1996); Képek a kutyaszorítóból. Műhelytitkok szabadon. I–IV. (Csíkszereda 2001–2002).