> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Soha nem látott festmények a múzeumban
- URL: https://www.uh.ro/soha-nem-latott-festmenyek-jottek-haza/
- Published: 2012-11-19T07:54:39.000Z
- Updated: 2012-11-19T07:55:06.000Z
- Description: Története titokzatos, hangulata nosztalgikus – az erdélyi táj ritmusára hangoló Hincz-festményekkel vár a múzeum.
- Author: Szász Attila
- Tags: #Import 2025-09-04 13:04

![Hincz Gyula festményei a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban](http://194.38.104.52/images/stories/Emese/kultura/kiallitas/hgyula1119/hincz_gyula-7963.JPG "Fotó: Csedő Attila")

Története titokzatos, hangulata nosztalgikus – az erdélyi táj ritmusára hangoló Hincz-festményeket hoztak haza.

A *Váci Értéktár* vándorkiállításával, nívós, premier értékű képzőművészeti tárlattal zárja az idei évet a *Haáz Rezső Múzeum*. Az intézmény földszinti kiállítóterében november 15-én, csütörtökön délután nyílt meg a neves magyarországi festőművész, grafikus, az 1986-ban elhunyt **Hincz Gyula** gazdag hagyatékának egy **eddig ismeretlen, erdélyi vonatkozású szeletét bemutató** kiállítás.

Hincz neve sokunk számára eddig legfeljebb Weöres Sándor *Bóbita* című kötetének illusztrátorát jelentette, holott kiváló festőművész és iparművész is volt.

## Tájak, portrék a boldog békeidőkből

Erdély – a tárlat beszédes címe egyértelműen utal a három teremben kiállított olajfestmények és a művésztemperával (guache) készített alkotások tematikájára. Az erdélyi táj szerelmeseinek ez már önmagában elegendő lehet ahhoz, hogy besétáljanak a Kossuth utcai épületbe nézelődni.

Őket nem is noszogatjuk, a festmények izgalmas fordulatokkal teli történetének vázolásával, sokkal inkább azoknak a kíváncsiságát szeretnénk felkelteni, **akiknek az elcsépelt „szépséges erdélyi táj" hallatán is feláll a szőr a hátukon.**

Való és igaz, hogy a festővászonra kívánkozó téma nem új, ahogy nem újszülöttek a közszemlére tett Hincz-alkotások sem, amelyek bő hetven évvel ezelőtt, a második világháború idején keletkeztek. Azokban, a nagyanyáink által sokat emlegetett „boldog békeidőkben", amikor Észak-Erdély Magyarországhoz tartozott és ezt a visszacsatlakoztatást kulturális téren is fontosnak tartotta az akkori magyar kormány.

![Hincz Gyula festményei a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban](http://194.38.104.52/images/stories/Emese/kultura/kiallitas/hgyula1119/hincz_gyula-7969.JPG)

1942-43\. között több tucat magyarországi művész, köztük az ifjú Hincz is sikeresen pályázott a *Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumnál* és lehetőséget kapott arra, hogy ösztöndíjasként bejárja Erdélyt, és a látottakat megörökítse.

Az utazás lenyomata az a tizennégy olajfestmény, amelyeket a történelmi körülmények változása miatt Hincznek, bár tervezte, végül nem sikerült bemutatnia. Halála előtt a művész több száz festményt ajándékozott Vác városának, köztük ezeket a feledésbe merült székelyföldi munkáit is.

A hagyatékot gondozó Váci Értéktár **restauráltatta a megromlott állapotú festményeket** – ezeket láthatjuk most, kiegészítve a magángyűjteményekben, illetve a Fővárosi Képtárban őrzött, szintén a székelyföldi barangolás ihlette grafika-sorozattal.

## Képfaggató: hallgasd, mit mesél

A kiállított alkotásokat nem csak a még minden részletében feltáratlan történetük teszi izgalmassá, hanem az is, hogy a rajtuk ábrázolt tájrészlet pontos helyszíne, születésének időpontja sok esetben beazonosíthatatlan. Így aztán **a szemlélődő dolga marad, hogy kitalálja, vajon melyik székelyföldi tavat, folyót, völgyet, kaput, házat örökítette meg** az ecsettel bravúrosan bánó művész?

Azt, hogy Hincz bejárta a Gyímeseket, járt Domokoson, a Békási-szorosnál és Szentegyházasfaluban is, kétségbevonhatatlanul bizonyítják azok a festmények, grafikák, amelyekről az azóta tán vénasszonnyá töpörödött, pirospozsgás katrincás lányok és a hetyke csángó legény köszön vissza. Akár van címe az alkotásnak, akár nincs, a látvány gyönyörködtet és megszólít, és miért, ne, válaszol is, ha tisztelettel faggatjuk.

![Hincz Gyula festményei a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban](http://194.38.104.52/images/stories/Emese/kultura/kiallitas/hgyula1119/hincz_gyula-7971.JPG)

„Hincz felvette a táj ritmusát, a hely szellemét" – fogalmazta meg a párbeszéd titkát a megnyitón **Nagy Viktor**, a Váci Értéktár művészettörténésze, aki szerint a kiállítás egyik legnagyobb érdeme, hogy Hincz festményei több évtized után végre hazaérkeztek szülőföldjükre.

## Üzenet a múltból

A termékeny és sokoldalú, a megélt történelmi korok művészeti irányzataihoz, elvárásaihoz talán túlságosan is rugalmasan alkalmazkodó művész, Hincz Gyula életútját, állandó stílusváltásaiban megmutatkozó nyugtalan útkeresését és a hazatalált festmények történetét **Vécsi Nagy Zoltán**, a Haáz Rezső múzeum művészettörténésze méltatta.

Véleménye szerint a tárlat üzenete: végre alkalmassá vált az idő arra, hogy Hincz alkotásai tükrében újra felidézésre és feldolgozásra kerüljenek az eddig „elrejtett és elfelejtett kulturális, művészeti magyar-magyar pillanatok".

Akinek kedve kerekedik erre a rendhagyó múltidézésre, látogasson el a múzeumba.

Hincz Gyula erdélyi tájai **január 21-ig** várják a látogatókat. Nem csak az érett korúakat, de a legkisebbeket is, akiket **Szappanyos Tünde** múzeumpedagógus érdekes, játékos feladatokkal kalauzol a művészetek birodalmában.

> A kiállítás megnyitóján szép számban megjelenteket **Miklós Zoltán** igazgató üdvözölte, az intézményt fenntartó polgármesteri hivatal üdvözletét pedig **Kulcsár- Székely Attila** színművész, RMDSZ-es tanácsos tolmácsolta. Az eseményt hangulatossá tették és a kiállított festményekhez is passzoltak azok a gyimesi csángó népdalok, amelyeket **Mihók Helga**, a Benedek Elek Pedagógiai Líceum diákja előadásában hallgathatott meg a tárlatnyitó közönsége.