> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# RockMaraton: retúrjegyet kéne venni!
- URL: https://www.uh.ro/rockmaraton-returjegyet-kene-venni/
- Published: 2014-07-17T05:29:08.000Z
- Updated: 2015-06-24T05:39:05.000Z
- Description: Napokon át tombolt a rock Pécs mellett. Focivébé ide vagy oda, nekünk a Sepultura kellett inkább. Meg sok minden más.
- Author: Katona Zoltán
- Tags: #Import 2025-09-04 12:12

![casanova](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/RockMaratonPecs2014/casanova.jpg "Fotók: Kövendi Evon")

Napokon át tombolt a rock Pécs mellett. Focivébé ide vagy oda, nekünk a Sepultura kellett inkább. Meg sok minden más.

Több mint huszonnégy órás utazás és sátorverés után épp a Leander koncertbe és ismerősök közé csöppenünk, időnk sincs sört venni, máris kiadják az ukázt: menjünk Rózsaszín Pitbullra! Távolról látszik, hogy a sátorban biza nem szaroznak és nem is csalódtunk a komlói punkokban: Metál Mackóval fiatalodtunk, tizenéves Sziget-emlékek törtek fel a „Ne szívjál füvet" hallatán, majd jött a segélykiáltás is a zetorból.... állati intró volt!

Mint ahogy az volt a Sepultura is, a vájtfülűek fanyalgása ellenére. [Belekóstolhattok](https://www.youtube.com/watch?v=jkjlZDPDntU%29&ref=uh.ro) Ti is, én pedig azt mondom, örüljünk az időzítésnek, mert másnap szerintem színpadra sem léptek volna. Ugyanis akkor derült ki, hogy a brazil válogatott egy-hétig focizott a vébén, s azt sem valami meggyőzően tették, ráadásul a trash zászlóvivői épp Belo Horizonte-iek...

Hiába örültünk sátorveréskor a kiválasztott helynek, reggel valósággal kimenekültünk. A hatalmas hőségben kihúztuk délig, a dekázó verseny megnyerése után azonban menekültünk az erdő hűs árnyékába és a fesztiválon kívül felállított válságkocsma közelébe. Igazán kellemes légkör uralkodott a fák alatt, kisebb-nagyobb csoportokba összeverődve iszogattak, kártyáztak, gitárt pengettek, harmonikáztak, hajat fontak és tarajat állítottak vagy épp „azért vannak a jó barátok" alapon egyik alvó cimborájuk meztelen felsőtestét látták el autogrammal a fesztiválozók.

![family](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/RockMaratonPecs2014/family.jpg)

Sajnos Koppányék kicsalogattak a kánikulába, ezúttal nem repítettek, hanem levittek a pokolra. De nem tartott sokáig, következett a Road, és hiába üvöltött mindenki torkaszakadtából, [nem volt elég](https://www.youtube.com/watch?v=JE3Wkm6mLxU&ref=uh.ro), leszakadt az ég. Összezavarodott az egész későbbi program, de ez cseppet sem zavarta a Depresszió zenekart, sátorban is ugyanúgy megmozgatták rajongóikat, majd később a Paddy and the Rats is. Ha kedd Udvarhelyen piacnap, akkor a RockMaratonon az össznépi guggolás napja volt.

A szerda már inkább a megpróbáltatásokról szólt: a szervezők néhány kocsi darabos kővel próbálták megszüntetni a kialakult mocsarat, később (amolyan woodstocki fíling gyanánt) szalmát is bedobtak a dühöngőbe, aminek örültek a fantáziadúsabbak, rögtön kialakult egy szalmabirkózás! A vizesblokkos konténerek megközelítése se volt egyszerű, ott raklapokkal próbálkoztak, de sokan (ha nem is a fogukat, de) otthagyták a cipőjüket vagy ép bokaszalagjukat...

![acidez](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/RockMaratonPecs2014/acidez.jpg)

Ez nem zavarta a mexikói Acidez együttes tagjait, a tömegben próbáltak elvegyülni, de nem igazán sikerült. A Nagyszínpadon a Pokolgép koncert Veress Marci búcsúja miatt marad emlékezetes! A nagy kihívásokat szerető fiatalember az ex-Arch Enemys tagokból összeállt Armageddonban folytatja dobos karrierjét, többnyire Amerikában és a [Gépinduló](https://www.youtube.com/watch?v=suEe4nWYHEI&ref=uh.ro)val búcsúzott.

Az Ossianba Rudán Joe is bekapcsolódott a vébé elődöntőt választók legnagyobb bánatára, hisz 120 perces időhúzást ücsörögtek végig koncert helyett. De kárpótolhatták magukat később az Arch Enemyvel, az együttesnek jót tettek a tagcserék, főleg az új énekes, Alissa White-Gluz ragadtatta el rögtön a közönséget, ami valljuk be, nem csoda. Utolsó napon a Sabaton nem csak a hangulatot dobta fel, hanem a létszámot is. A svéd banda az elmúlt hat évben már kilencedik (és bejelentették a tizediket is, januárban a PeCsában lépnek föl) [magyarországi koncertjével](https://www.youtube.com/watch?v=lNUEEdtMpt0&ref=uh.ro) rukkolt elő, és népszerűsége töretlen, mint ahogy a lendületük is. Nem beszélve a közvetlenségükről, amiről már délután meggyőződhettünk, miközben a turnébuszuk oldalán szárítgatták fellépő cuccaikat.

Találtunk a világhálón egy tartalmas [videóösszefoglalót](https://www.youtube.com/watch?v=RqYwosu6wFI&ref=uh.ro), amiből nem csak az derül ki, hogy a az acélszív soha meg nem áll....

![alissa](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/RockMaratonPecs2014/alissa.jpg)

Örvendetes, hogy a fesztivál területén is el lehetett ütni a déli unalmat, off-programokban nem volt hiány, csak amilyen barátságosak voltak a szervezők, épp annyira gyerekcipőben járt az egész. Mert a programfüzetben is megjelentetett foci-kvíz inkább kabaréra hasonlított, mint agytekervényeket megmozgató vetélkedőre – ebben a témában bizony szétnézhetnének más fesztiválokon. De hogy ne húzzam teljesen rájuk a vizes lepedőt, dicséretes, ahogyan – az amúgy nem tervezett – vizespóló-versenyt ad-hoc megrendezték. Ugyanis locsolni sem kellett, adva volt minden a Road [koncertet elmosó vihar ](https://www.youtube.com/watch?v=NY3g-4nwuZI&ref=uh.ro) után, a sátorba menekülő tömeg rögtön rázendített a „Csöcs! Csöcs!" rigmusra, pár perc alatt került is öt bőrig ázott versenyző, végül a „cipzár"-ra váltó hangzavar egyértelműsítette a győztest! És karaoke! Túl azon, hogy minden harmadik jelentkező hájvéjtuhellezni akart, ki gondolná, hogy a hét legnépszerűbb fellépője egy törékeny lány volt Szandi Tinédzser l'amour-jával...

Úgy tűnik, pécsi sajátosság az is, hogy a biztonsági személyzet barátságos, a takarítók operatívak, a pultosok kedvesek (na jó, mindenhol vannak kivételek, itt is volt olyan, ahol a meleg étel hidegnek, a kiszolgálás pedig ridegnek bizonyult) és szinte mind ismerősök már Orfűről. Például meg nem fordult volna a fejemben, hogy borra váltsak a már-már megállíthatatlan hasmenést kiváltó Szalon(képtelen) sörről, de egy kedves pultos lányra hallgatva utolsó napokban már nem kellett dilemmázni, amikor berontottam a toitoiba, hogy állva vagy ülve...

S akkor ejtsünk szót a Rockbuli reggelig nevű együttesekről is, akik hajnalban muzsikáltak, nyomták a talpalávalót, kisebb-nagyobb sikerrel – volt amelyik nagyon jó zenét játszott, csak éppen nagyon szarul. Utolsó napon viszont ezek a bulik is kicsúcsosodtak, mi épp a Narcotic-kal likvidáltuk magunkat. Pécsre, vonatra, de ha lehetett volna, retúrjegyet vettünk volna...