> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Ráolvasás #12
- URL: https://www.uh.ro/raolvasas-12/
- Published: 2019-04-09T06:04:26.000Z
- Updated: 2025-04-01T17:15:41.000Z
- Description: Ha ez egy élettörténetnek hangzik, az se baj.
- Author: Győrfi Kata
- Tags: Kultúra, Berta Ádám, ráolvasás, Raymond Carver, vers, versum, #wp, #wp-post, #Import 2025-04-01 16:47

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/carver-with-brother-1.jpg)

###### Raymond Carver (baloldalon) a testvérével, James-el. Forrás: davidabramsbooks.blogspot.com.

## Raymond Carver

**Kizárod magad, aztán megpróbálsz bejutni**

Egyszerűen kimész és becsukod az ajtót  
gondolkodás nélkül. Aztán amikor hátranézel,  
hogy mit csináltál,  
már túl késő. Ha ez egy  
élettörténetnek hangzik, az se baj.

Esett az eső. A szomszédok, akiknek  
volt kulcsuk, elutaztak. Megpróbáltam sorra kinyitni  
a földszinti ablakokat. Bebámultam  
a kanapéra, a növényekre, az asztalra  
és a székekre, a hifire.  
A kávéscsészém és a hamutál ott várt rám  
az üvegtetejű asztalon, és együtt éreztem  
velük. Azt mondtam, *Helló, barátaim,*  
vagy valami ilyesmit. Végül is  
nem is volt ez olyan rossz.  
Történt már rosszabb is. Ez  
még viszonylag vicces is volt. Megtaláltam a létrát.  
Fogtam, és a háznak támasztottam.  
Aztán az esőben felmásztam a teraszhoz, átlendültem a korláton  
és megpróbáltam kinyitni az ajtót. Ami persze zárva  
volt. De azért csak benéztem az íróasztalra, a papírokra és a székre.  
Ez az az ablak az íróasztal  
túloldalán, amin ki szoktam bámulni,  
ha felnézek az íróasztalnál ülve.  
*Itt nem olyan, mint a földszinten,* gondoltam.  
Ez valami más.  
És nem volt semmi benézni onnan, úgy, hogy engem senki sem lát,  
a teraszról. Ott lenni, belül, és mégsem lenni ott.  
Azt hiszem, még csak el sem tudom mondani rendesen.  
Odanyomtam az arcom az üveghez,  
és elképzeltem, ahogy odabent  
ülök az íróasztalnál. Időnként  
felnézek a munkából.  
Valami másik helyre, és másik  
korszakra gondolva.  
Azokra, akiket akkor szerettem.

Álltam ott egy percig az esőben.  
És a legszerencsésebb embernek hittem magam.  
Pedig végigsöpört rajtam a szomorúság.  
Pedig durván szégyelltem magam amiatt  
a bántó dolog miatt, amit annak idején tettem.  
Betörtem azt a gyönyörű ablakot.  
És újra beléptem.

**Berta Ádám** fordítása, forrás: [Versum](http://versumonline.hu/?ref=uh.ro).

**Raymond Carver** (1938-1988) amerikai novellista és költő. Carver a novella műfajának megújítója az 1970-es és 1980-as évek fordulóján, de korábban kezdett verseket írni, mint prózát. Öt verseskötete jelent meg életében, emellett Fires című, vegyes műfajú kötetében is olvashatók versek. Versei többnyire ugyanazt a letisztított, keresetlen nyelvezetet használják, mint novellái. Megfigyelései sokszor prózaiak, azonban, ahogy ez az elbeszélések esetében szintén igaz, atmoszférateremtés és végkicsengés tekintetében nagyon is költőiek Carver írásai.