> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Pénzért nem érdemes dolgozni
- URL: https://www.uh.ro/penzert-nem-erdemes-dolgozni/
- Published: 2018-01-18T12:06:03.000Z
- Updated: 2018-01-18T12:47:30.000Z
- Description: Édes-keserű élmény volt az idei első Bizniszvitamin. Debütált a Gálffi's csoki kávéja, és megtudtuk, hogy mindannyian krónikusan szegények vagyunk.
- Author: Simó Veronika
- Tags: #Import 2025-09-10 11:34

![kolumban-biznisz10](http://194.38.104.52/images/stories/Veronika/bizniszvitamin-kolumbangabor/kolumban-biznisz10.jpg "A társadalmi vállalkozás menthet meg. Fotók: Pál Edit Éva")

Édes-keserű élmény volt az idei első Bizniszvitamin. Debütált a Gálffi's csoki kávéja, és megtudtuk, hogy mindannyian krónikusan szegények vagyunk.

Kenyai és kolumbiai kávékeverék, török névvel ellátva, székely vállalkozó kezéből – ez lesz a hamarosan forgalomba kerülő **Ada Kaleh** kávé, amit megkóstolhattak a szerdai bizniszreggeli résztvevői.

**Gálfi Dezső**, a Gálffi's csokoládé tulajdonosa mutatta be az új, még kidolgozás alatt álló terméket, ami már így is nagyon ízletes volt. A termék nevét az a dunai sziget ihlette, amelynek különösen nagy szerepe volt a kelet-európai kávékereskedésben, és ami az 1960-as években víz alá került a Vaskapu I. vízierőmű megépítése miatt.

![kolumban-biznisz25](http://194.38.104.52/images/stories/Veronika/bizniszvitamin-kolumbangabor/kolumban-biznisz25.jpg)

Kiderült az is, hogy a kávé és a kakaóültetvények ugyanazon az éghajlaton teremnek, innen jött az ötlet, hogy ne csak csokoládéval, hanem a kávéval is foglalkozni kezdjen – mesélte a székelyföldi csokikirályként is emlegetett vállalkozó, aki azt a szomorú jövőképet is meglebegtette, hogy a termőhelyek beszűkülésével a következő évtizedekben vége lehet a jó kávé és csoki bőségének. Élvezzük tehát, amíg van.

## A pénzisten uralma

Az édes kényeztetés után **Kolumbán Gábor** rántott vissza a valóságba, amikor részletezte, hogy mennyire embertelen a mai globális gazdaság, és mit tud a helyzettel kezdeni egy társadalmi vállalkozás.

> Kolumbán Gábor a **Civitas Alapítvány**, az **Élő szövet Alapítvány** elnöke, egykori megyei tanácselnök, egyetemi adjunktus. 2008-ban Énlakára költözött, ahol hagyományos bivalytartó gazdaságot hozott létre, amelyet nemrég Petekre költöztetett. Az alapítványok elnökeként több közösségi társadalmi vállalkozást is létrehozott Székelyföldön.

Biztosan vannak közgazdászok vagy vállalkozók a teremben, akiknek a zsebében kinyílik a bicska, miközben engem hallgatnak – kezdte az előadását Kolumbán. Talán nem is állt távol az igazságtól, hiszen az előadása nem a profitmaximalizálás és a költségcsökkentés trükkjeiről szólt. **Épp ellenkezőleg.**

![kolumban-biznisz27](http://194.38.104.52/images/stories/Veronika/bizniszvitamin-kolumbangabor/kolumban-biznisz27.jpg)

Mindannyian érezzük, és rengeteget halljuk, különösen a 2008-as válság óta, hogy ezzel a globális gazdasággal baj van, zsákutcába vezet, és egyre inkább hasonlít egy valláshoz: vannak hívei és vannak ellenzői. A hívek pedig nem nagyon szokták megkérdőjelezni a tézisek igazságtartalmát. Én a kritikusok közé tartozom – mondta Kolumbán.

## Mi a baj a mai világgal?

Például az, hogy a közgazdaságtanból kilúgozták az etikai kérdéseket. A gazdaság tudományát a természettudományok mintájára próbálták meg kidolgozni, figyelmen kívül hagyva az emberi tényezőt. Így alakult áruvá az emberi munka, és jutottunk oda, hogy most van egy globális méreteket öltött gazdaságunk, **ami uralja az egész életünket.** A vállalkozások nem igazán számolnak a társadalom szintjén keletkező következményeikkel, a jól kereső üzletembereknek nem fáj, hogy hatalmas társadalmi egyenlőtlenségek születnek, a jövedelmi olló szétnyílt, vagy épp tönkretesszük a Földet. Mindez legitimitást kapott, mert **a profitmaximalizálás olyan imperatívusz, amit nem von senki kétségbe** – magyarázta.

Mindennek az egyik legsúlyosabb következménye a munkanélküliség. Minden területen, ahol helyettesíthetőek az emberek, robotizálják a munkafolyamatokat, hatalmas társadalmi rétegek, egész régiók kimaradnak a globális gazdaságból, mert nincs rájuk szükség.

![kolumban-biznisz14](http://194.38.104.52/images/stories/Veronika/bizniszvitamin-kolumbangabor/kolumban-biznisz14.jpg)

Mi az oka ennek? Az, hogy a **tőke jövedelemtermelő képessége magasabb, mint az élő munkáé**, a terhei pedig alacsonyabbak. A folyamatot nem lehet megállítani, de valamit tenni kell azokkal az emberekkel, akik kiszorulnak a munkaerő-piacról, akikre azt mondja a globális gazdaság, hogy nincs rájuk szükség. És ez bármikor, bármelyikünkkel megtörténhet – vázolta az aggasztó helyzetet Kolumbán.

Ugyanakkor érezhető egy belső reformra való igény a humán erőforrások területén, egyre több alkalmazott elégedetlen azzal a státusszal, amit ez a kultúra rákényszerít. Az emberek kezdenek rájönni – mert van egy szellemi fejlődés is közben – hogy ők olyan munkahelyeken dolgoznak, amivel nem értenek egyet, olyan főnökeik vannak, akikkel a morális értékrendszerben nem tudnak azonosulni. És akkor már csak a pénzért dolgoznak. Arra azonban nagyon hamar rájön az ember, hogy pénzért nem érdemes dolgozni. **Aki 40 évesen még pénzért dolgozik, az elszúrta az életét.** A pénz jó, ha jön, de ne az motiválja az emberek munkáját – mondta az előadó.

## Szegénységben legalább jók vagyunk

Ellentét van tehát a társadalom és a gazdasági rendszerünk között, amit valahogyan fel kell oldani. A globális gazdaságnak drámai következményei lesznek, az elszegényedés tömegeket fog érinteni, ami akár földrajzilag koncentrálódhat. Mint például Székelyföldön.

![kolumban-biznisz20](http://194.38.104.52/images/stories/Veronika/bizniszvitamin-kolumbangabor/kolumban-biznisz20.jpg)

„Tulajdonképpen mi krónikus szegénységben szenvedünk, szerencsére van egy kultúránk, ami lehetővé teszi a szegénység elviselését. Hamvas Béla mondta, hogy a szegénységet még valahogy el lehet viselni, a gazdagsághoz nagyon nagy kultúra szükséges. Mi még nem tartunk ott, mi méltósággal és társadalmi empátiával viseljük, de abnormálisan szegények vagyunk. Európa közepén nem így kellene ez a térség anyagilag kinézzen"– jegyezte meg, mintegy mellékesen a szakértő.

## Ami senkinek nem kell, az jut a civileknek

A felvázolt helyzetre, illetve problémára megoldás lehet **a társadalmi vállalkozások** elterjedése – hangzott el. Ez a vállalkozási forma ugyanis nem a profittermelést tartja elsődleges céljának, hanem egy felmerülő szükségletre, problémára kínál megoldást, olyan formában, hogy az gazdaságos, de nem feltétlenül nyereséges legyen.

> A társadalmi vállalkozások kialakításában kulcsszerepe volt **Muhammad Yunus**nak – hívta fel a figyelmet Kolumbán – aki 2006-ban Nobel-békedíjat is kapott ezért. Ő az a közgazdász, aki létrehozta a szegények bankjának nevezett Grameen bankot. Bangladesben kétdolláros kölcsönöket adott olyan embereknek, akik ennyi összegből is el tudtak indulni. Yunus filozófiájának fontos része az is, hogy az ügyfeleinek 90 %-a nő. Ennek oka, hogy a nők felelősebben költik el a hitelt a gyermekeik sorsára való tekintettel.

> Egy interjúban azt nyilatkozta, hogy a**mikor egy társadalmi problémát észlel, akkor létrehoz egy vállalkozást annak a megoldására.** Ilyen probléma volt a gyermekek alultápláltsága Bangladesben, ezért Yunus meggyőzte a Danone multinacionális élelmiszergyártó cégét, hogy hozzon létre ott egy gyárat, ahol olyan joghurtot állítanak elő, amelybe belekerül az összes fejlődéshez szükséges vitamin, és a piaci áron alul adják ezt a helyi családoknak. A gyár nem volt nyereséges, de gazdaságos volt, és a problémát megoldotta. Muhammad Yunusnak nagyon erős meggyőződése, hogy a társadalmi gazdaság és a piacorientált gazdaság nem ellentétesek, hanem kiegészítik egymást. Szerinte van elég felesleges tőke a piaci szférában ahhoz, hogy még befektessen társadalmi problémák megoldásába is. Ez az a szemlélet, ami a társadalmi vállalkozást jellemzi.

A modern társadalomban három szektor foglalkozik az emberi szükségletek kielégítésével: a közszféra, a versenyszféra, illetve a civilszféra.

A konvencionálisan elfogadott közszükségletekre, mint például a biztonság, a közszféra válaszol. Ennek alapelve, hogy senki nem zárható ki a haszonélvezetből. Ezzel ellentétben a versenyszférában a kizárhatóság elve uralkodik, vagyis csak az jut hozzá a javakhoz, szolgáltatáshoz, aki fizet.

![kolumban-biznisz04](http://194.38.104.52/images/stories/Veronika/bizniszvitamin-kolumbangabor/kolumban-biznisz04.jpg)

A civil szféra hatáskörébe kerülnek azok a szükségletek, amelyekre valamilyen ok miatt nem jut közpénz, és nem lehet nyereséges módon kiszolgálni sem.

Az utóbbi két szektor közeledése egyre inkább jellemző – mondta az előadó – így jönnek létre a társadalmi vállalkozások, amelyek nem csak a gazdasági hasznot számolják, hanem a társadalmit is, például felszámolnak egy konfliktust, emberhez méltó foglalkoztatottságot hoznak létre. Így működnek például Olaszországban fogyatékkal élőket foglalkoztató szállodák. De nem kell olyan messzire mennünk, hiszen a közelünkben is vannak hasonló kezdeményezések: ilyen a **Székelygyümölcs program, vagy a Naturclean,** amely közbirtokosságokkal szerződik és azok erdőterületeit tisztítja, a hulladék fát pedig fűtőanyagként értékesíti közintézményeknek.

Az ilyen típusú vállalkozások tőkéje vagy pályázat útján megszerzett közpénz, vagy lehet összegyűjtött magántőke is. A tevékenység nem nyereséges – ha az lenne, rögtön átkerülne a versenyszférába – de bizonyos bejövő erőforrásokhoz ingyen jut hozzá, például a faanyaghoz a Naturclean esetében.

![kolumban-biznisz07](http://194.38.104.52/images/stories/Veronika/bizniszvitamin-kolumbangabor/kolumban-biznisz07.jpg)

A társadalmi vállalkozások tevékenységének tehát van egy célcsoportja, akiken segít. Ha ez a tevékenység társadalmi hasznot hajt, akkor a közösségnek segítenie kell, hogy a vállalkozás hozzájusson a tőkéhez, nyersanyaghoz, ilyen módon **lehet pozitívan diszkriminálni** egy helyi vállalkozást – fejtette ki Kolumbán Gábor.

Ezekre a vállalkozásokra nagyobb az igény, mint hinnénk – vélekedett a szakértő. „Csak megnyugtatásképpen mondom, hogy nagyjából mindannyian veszélyeztetett helyzetben vagyunk. Ha ezt halljuk, arra gondolunk, hogy valaki hátránnyal született, baleset érte, vagy fogyatékkal él. **Az csak egy illúzió, hogy most jól megy nekünk,** ugyanis a hátrányos helyzet azt jelenti, hogy a társadalomból való kiszorulás veszélye fenyeget valamilyen okból kifolyólag. A mai világban mindenki hátrányos helyzetű, attól a pillanattól kezdve, hogy a globális gazdasággal kapcsolatban vagyunk, fennáll a veszély, hogy el fogjuk veszíteni a munkahelyünket, meg fog bukni a cégünk, ilyen ez a világ, nem fog gondoskodni rólunk senki, hogy ezt elkerüljük. Persze a társadalmi gazdaság sem tudja teljes mértékben megoldani a problémát, de egy alternatíva annak kezelésére."