> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Párhuzamos lángelmék és erotika
- URL: https://www.uh.ro/parhuzamos-langelmek-es-erotika/
- Published: 2019-12-10T13:37:34.000Z
- Updated: 2025-04-01T16:38:24.000Z
- Description: Rendkívüli akció: ha nem találod meg benne a világ alapképletét, visszakapod az árát.
- Author: Pál Edit Éva
- Tags: Kultúra, bolyai, Bolyai János, euklideszi geometria, Láng Zsolt, nemeuklideszi geometria, #wp, #wp-post, #Import 2025-04-01 16:47

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/bolyai012.jpg)

##### **Rendkívüli akció: ha nem találod meg benne a világ alapképletét, visszakapod az árát.** 

Úgy mentem el a Bolyai udvarhelyi könyvbemutatójára, hogy nem ismerem a regényt. **Láng Zsolt** műveivel közeli ismerősök vagyunk: bábáskodtam Kovács Emma születésénél az Adatbankban. Az otthonomba engedtem őt meg *A szomszéd nő*t. Napokig vendégül láttam, ott éltek a tudatomban, morzsáltak a paplanomra, ittak a pohárkámból, levették díszes .doc ruháikat, hogy .html-pongyolában elterülve az ágyon sorozatot nézzenek a szobácskámban.

Még a könyvet is megvásároltam, mert akkoriban még az volt a meggyőződésem, hogy csak lapról lehet és tudok igazán olvasni. Azóta született gyerekem, és megtanultam a paplan alatt telefonról böngészni, sőt lassan már csak úgy tudok igazán.

Akkor még nem tűnt fel, hogy a geometria már akkoriban is foglalkoztatta Láng Zsoltot, akiről most tudtam meg, hogy volt már életében számtantanár. A végtelen sugarú gömb – visszatérő motívuma a kisregénynek, a kórház folyosóján levő egyenesek pedig kitérítik Kovács Emmát ebből gömb általi ismerős mindenségből.

# **Ingyen fogászat egy életre**

A Gondűzőben is minden egyenes kedden este. Egyenesek a falak, párhuzamban állnak az abrosz fehér szegélyével, egyenes a szegőléc, a könyv a kezekben, a derekak a székeken. Egyenesek a kérdések és végtelen sugarú gömbök a válaszok, amiket Láng Zsolttól hallunk.

Életrajzi adatokkal indítunk, az 1958-ban, Szatmárnémetiben született szerzőnek ‘89 nyarán jelent meg első regénye, a *Fuccsregény*. **Parászka Miklós** és **Visky András** mellett akkoriban a rebellis szatmári értelmiség alakja, sorolja az adatokat **Katona Zoltán** moderátor.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/bolyai021.jpg)

Akkoriban számtant és oroszt tanított szatmári falvakban – **mert a tornát az igazgató lenyúlta** –, és fogorvosának úgy dedikálta a regényt, hogy „Remélem egyszer ennek a rendszernek is vége lesz”. Csak utána kezdett el aggódni azon, hogy mi van, ha ez a fogorvos nem is olyan rendes ember, mint amilyennek gondolta. De megúszta. A fogorvos annyira rendes ember volt, hogy a rendszerváltás utáni találkozásnál megígérte, hogy ezentúl bármi fogászati problémája lesz, ingyen megoldja – felel a szerző a rendszerváltás 30\. évfordulója alkalmából feltett kérdésre.

# **31 év egy képen**

Harmincegy évnyi élet és diktatúra sűrűsödik össze egyetlen pillanatban, amikor egy kiállításon, ami a múlt rendszer traumáit dolgozza fel, meglátja, hogy maga is szerepel Visky András megfigyelési dossziéjában. A neves kolozsvári dramaturg és drámaíró, rendező *Pornó* című előadásán állítják ki a képet, amin egészen közelről látható, hogy átvesz Viskytől a kapujuk fölött valamit.

„Én akkor már mindenre fel voltam készülve” – foglalja össze a diktatúra utolsó napjait.

A rendszerváltás után közvetlenül átköltözött Marosvásárhelyre, és az átalakuló Igaz Szó-Látónak lett a szerkesztője, aztán egyre-másra írta az érdekesebbnél remekebb műveket. Katona főművének a *Bestiarium Transylvaniae*\-t tartja, de újságíróként *A jövő emberei* című fiktív interjúkötete is mulattatta. **Selyem Zsuzsa**, Visky András, **Balázs Imre József** és még sokkal fiatalabbak is benne vannak. **Kovács András Ferencnek** össze kell kapnia magát, nevetnek, mert a 2022-es Nobel-díj átadása utáni interjú már elkészült vele.

# **Párhuzamos történetek** 

Aztán arról beszélnek, hogy mit olvas egy író. Sokat és, mint számtantanárhoz illik, aki matematikusok életét dolgozza fel, párhuzamosan. Legutóbbi udvarhelyi látogatásakor **Milan Kundera**, **Michel Houllebecq** és **Herta Müller** műveit bújta, most J**ón Kalman Stefánsson** *Menny és pokol* trilógiáját olvassa. Nagyon tanulságosnak érzi, ha ugyanarról a témáról két szöveget olvas: **Gilles Deleuze** Francis Bacon-ről szóló esszékötetét és **Földényi F. László** műkritikus, Melankólia c. kötetében két hosszú írást Baconről. Két nyelvi tér, amiben ugyanaz a tartalom teljesen másként jelenik meg, indokol.

Mit jelent a hónap írójának lenni a Literán? Munkát. Interjúkat, könyvbemutatókat – hangzik a felelet. Aztán később kiderül, ez miért munka. Ilyenkor már az új könyvén jár az esze. „Alig várom, hazamenjek és dolgozzak rajta” – válaszol arra a kérdésre, hogy van-e már új projekt.

# **Berlinben a részeg is más, Svájc meg a kaliforniai álom**

Berlinév c. kötetében ír berlini évéről, ahol ösztöndíjasként tartózkodott családjával. Amikor Katona azt kérdezi, mi fogta meg ebben a városban annyira, Láng egy történettel felel. Első éjszaka az ablakból nézte, amint egy Berlin belvárosában egy részeg dülöngélve feldönt egy virágcserepet. Nem tűnt jó jelnek egészen addig, amíg a részeg négykézláb el nem kezdte visszaállítani a cserepet, és összekaparni bele a kiömlött földet. A berlini metróban levő szövegek is elbűvölték: egy-egy irodalmi mű zanzásított változata olvasható a padok előtti padlón.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/bolyai031-1.jpg)

Külföldi éveiből még Svájcot és Kaliforniát emeli ki. „Én is csodálkozom, hogy ezt 2 év alatt írtam, mert nem vagyok ilyen gyorsíró”. Egy félév Svájc után elmentünk Kaliforniába, egy évet voltunk otthon, és félévet Kaliforniában, ott fejeztem be. A svájci tartózkodásunk Cernben végződött, ez a hadronütköztető központ közelében található, ahol Bolyai szelleme kibontakozott, és **„olyan jó élmény volt, hogy az a nyomorult alak, aki ott, Vásárhelyen teljes magányban halt meg, és akivel én egész szoros viszonyba kerültem, az itt, ebben a városban így kivirágzott”**.

Kaliforniában meg a világ tárult ki, egy egészen különleges végtelen érzetet jelent a tenger, a sivatag, az őstermészet miatt. „Ott sétál az ember ezek között a mamutfenyők között, amik már a dinoszauruszok idején is léteztek, és azt érzi, hogy a világ nincs az ember ellen. Bolyai is ezt gondolta az utolsó pillanatig, hogy **a világ jó, bármit is követtek el ellene**”.

# **Hogy nézett volna ki, ha megírom Esterházy elől?**

Soha nem jutott eszébe, és ha nincs ez a Svájc, nem is írta volna meg a Bolyait. Egyrészt, mert hogy nézett volna ki – mi Esterházyval egészen jóban voltunk –, ha megírom előtte. „Mi Esterházyval elég jóban voltunk, hogy nézett volna ki, hogy én is írjak. Krasznahorkai László is foglalkozott vele, és tervezte, hogy tanulmányozza a Teleki Téka gyűjteményét. Azt nem mondta, hogy milyen szándékkal” – tisztázzák az előzményeket.

A Teleki Téka gyűjteményét „szegény Benkő Samu” (Bolyai-kutató művelődéstörténész – a szerk.) dolgozta fel, több mint tizenkétezer, sorrendbe nem helyezett oldal Bolyai János feljegyzéseivel, aki **minden útjába kerülő ficujkára írt valamit a csokis papírtól a színházi plakátig**. Némelyekkel aztán pipára gyújtott vagy ablakot pucolt a szolgálatos könyvtáros egészen addig, míg Marosvásárhelyen is rá nem jöttek, hogy egy zseni hagyatékáról van szó. „Ezt megkaptam egy pendrive-on. Ezeket nézegettem” – vázolja fel, hogyan kezdődött a regénnyel való munka.

# **Matekkel hogy állsz?**

Nem kell feltétlenül matematikusnak lenni ahhoz, hogy élvezd a könyvet. **Sárközy Bence**, a Jelenkor Kiadó igazgatója is azt mondta, hogy nagyon távol áll tőle a matematika, de azt nem, hogy nem ért valamit a könyvből – válaszol arra a kérdésre, hogy mennyire kell érteni a matematikát ahhoz, hogy élvezhessük a Bolyait.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/bolyai041.jpg)

Kolozsváron pedig már bejelentette Láng, ha valaki elolvassa, meg fogja találni a regényben a világ alapképletét, merthogy Bolyai is azt kereste, le akarta írni a világot egy nagy *Világtan* c. műben olyanszerűen, hogy a világ egyenlő a négyzet plusz bénégyzet. Szóval, ha valaki elolvassa, és nem találja benne a világ alapképletét, annak visszaadja saját zsebből a könyv árát.

# **Miről szól ez a könyv?**

Két szálon, két idősíkban fut a cselekménye. Az egyik szál Bolyai élete, a másik a regényírás gyötrelmeiről szól – olvasni a könyvről megjelent kritikákban.

Mindkettőből kapunk ízelítőt Láng Zsolt felolvasásában. Az első fejezet a *Bibliotheca Telekiana* címet viseli. A Teleki Téka másfél-kétméternyi, Bolyairól szóló könyveiből tartalmaz idézeteket, valójában egy szövegmontázs hivatkozásokkal. És az a vicces benne, hogy a hivatkozások – legalábbis hallgatásuk közben – abszolút nem zavarják a szöveg élvezetét.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/bolyai051.jpg)

„Ami igazán fontos volt nekem, az körülbelül egy tucatnyi könyv. Talán azért csak egy tucatnyi, mert ilyenkor az ember azokat választja ki, amelyek benne rezonálnak tovább” – válaszol arra az olvasói felvetésre, hogy találkozott-e a temesvári **Toró Tibor** professzor munkáival.

A másik felolvasott fejezetben – miután tisztáztuk, hogy az tízperces, és hogy egyperces történetet a legnehezebb írni – mindkét vetület megjelenik. Szőcs Ádám, Bolyai állítólagos utódjának és Margónak, a vákuumfék múzsájának a házasságban beteljesületlen, de az erotikában teljes mértékben kiteljesedett vad románca. Arra a mókás következtetésre jutunk, hogy **ha ismert lenne Bolyai hímtagjának dőlésszöge**, akkor sokkal könnyebb lenne pénzt szerezni a DNS-vizsgálatra, mely a Szőcs Ádámmal való rokonságát bizonyíthatná.

Az idős és ifjabb Bolyai levelezéséről is szó esik, megtudjuk, a kazalnyi iratból ihletődött, de nem szóról szóra van átvéve a könyvbe. „Ott van a könyv elején, hogy minden, ami ebben a könyvben valóság, az a fikció műve. Ha egy könyv elején azzal a megjegyzéssel találkozom, hogy minden a fikció műve, tapasztalatból tudom, hogy akkor minden valóságos” – mondja Láng.

# **Érettségi képed megvan?**

Akkor rád is hasonlíthat Bolyai János, akiről nem maradt fenn fénykép. **Csak a leírásokból lehet tudni, hogy nézhetett ki**. Pont úgy, mint Klapka György, a fiatalkori Nietzsche, és mint Láng Zsolt érettségi képe. A szerző kezdetben cédrusfát akart a borítóra, aminek van magyar kultúrtörténeti vonatkozása, de a kiadó az arckép mellett döntött, és jól, mert arra ösztönzi az olvasót, hogy saját Bolyai-képet alkosson – mondja.

A leghíresebb Bolyai-idézet, hogy „A semmiből egy új, más világot teremtettem”.

# **Ez a könyv mit tesz hozzá, vagy mit vesz el a Bolyaihoz kapcsolódó mítoszokhoz?** –

kérdezi Katona. És Láng Zsolt nem tudja: „A Németh László drámájából, vagy a Tabéry Géza könyvéből egy teljesen más Bolyai képe rajzolódik ki. Én nem vitatom senkinek és nem is cáfolom a Bolyai-képét”.

Az a lényege ennek „A semmiből egy új világot teremtettem”-nek, folytatja az író, hogy ez az idézet egy 24 oldalas kis szövegben van, amit Bolyai Farkas az appendixként, függelékként közölt az ő nagy művében. **Úgy írja le, úgy cáfolja meg a párhuzamosság ötödik posztulátumát, hogy nem írja le azt a szót, hogy párhuzamos**. Vegyünk két egyenest, és nem teszi oda, hogy ezek párhuzamosak. Hanem tesz három függőleges jelet, tehát mégcsak nem is kettőt tesz, hanem hármat. Ugye, száz évvel később **Kurt Gödel**, a rendszerelmélet létrehozója ezt tartja a legforradalmibbnak, hogy úgy bizonyít, és cáfol egy régi fogalmat, hogy nem hoz át belőle egy régi fogalmat. Nem írja le azt, hogy párhuzamos. Na most az az érdekes, hogy a legtöbben, nagy matematikusok is, úgy fordítják le latinból és németből magyarra, hogy a három vonal helyett odaírják, hogy vegyünk két párhuzamost. Teljesen tönkreteszik”.

Van köze Einsteinnek Bolyaihoz, ez biztos, mert nélküle nem jöhetett volna létre ez az új tér – cáfolja a legendákat és köti össze olvasói felvetésre a zseniket egy mondatban a szerző. És végül, bár általában nem szeretek szöveget idézettel kezdeni és zárni, mert az idézőjel legtöbbször – kivéve, ha Láng Zsolt írja – megöli a szöveget, most mégis ezt teszem:

# **„Ha egy mondatban össze akarom foglalni:** 

Bolyaiban az a fantasztikus, hogy rájön arra, hogy ha én átmegyek az egyik térből egy másikba, akkor ott minden más. Vannak olyan terek, ahol az euklidészi geometria érvényes, és olyan terek, ahol a nemeuklidészi geometria érvényes. Ez előtt meg azt mondja, hogy **az, hogy milyen alakú egy tér, az attól függ, hogy én mit helyezek ebbe a térbe**. Ha egy kört helyezek ebbe a térbe, akkor az egy kör által strukturált tér, ha egy négyzetet rajzolok, akkor az egy négyzet által strukturált, és akkor ebben a térben az egyenesek is másképp fognak viselkedni, mert nincs olyan, hogy nem strukturált tér. Nincs ilyen üres tér. Ez a fantasztikus benne.”

> LÁNG Zsolt: Bolyai, Jelenkor kiadó, Budapest, 2019, 456 oldal.