> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Öt lejes városnapi sör és románul beszélő chatbot: így költözik a zsebünkbe a városháza
- URL: https://www.uh.ro/ot-lejes-varosnapi-sor-es-romanul-beszelo-chatbot-igy-koltozik-a-zsebunkbe-a-varoshaza/
- Published: 2026-05-22T15:11:58.000Z
- Updated: 2026-05-22T15:11:58.000Z
- Description: Félmillió euró uniós pénzből digitalizálják Udvarhelyt és Gyergyót, de ez mit jelent a hétköznapjainkra nézve?
- Author: Máté Emőke
- Tags: Itthon, Gyergyószentmiklós, CityApp

Ha minden a tervek szerint halad, nagyjából másfél éven belül lesz Udvarhelynek egy applikációja: AI chatbottal, ami helyetted is beszél románul, részvételi költségvetési funkcióval, parkolási infókkal, kupongyűjtési lehetőségekkel kávéhoz, városnapi sörhöz, színházjegyhez – derült ki a pénteki, május 22-ei városházi sajtótájékoztatón, amelyen jelen volt **Szakács–Paál István**, Székelyudvarhely és **Nagy Zoltán**, Gyergyószentmiklós polgármestere, illetve **Derzsi László** önkormányzati képviselő és a CityApp pályázatírója.

Még 2024 novemberében frissen beiktatva adta le a pályázatot a *Központi Régióhoz (POR)* Székelyudvarhely új városvezetése Gyergyószentmiklóssal karöltve egy alkalmazásra. Támogatási szerződést idén májusban kötöttek, arra törekednek, hogy jövő augusztusra meg is tudják valósítani a beruházást, amivel digitalizálódnának a mindennapjaink.

## Harmadik az udvarhelyi igazság?

Mielőtt azonban nagyon beleélnénk magunkat, hogy a telefonunk gombnyomására aszfaltozódnak az utcák, érdemes felidézni, hogy nem ez az első eset, amikor a városháza virtuális köntösbe akarja öltöztetni a hivatalt. Szakács-Paál István emlékeztetett rá, hogy ez már a harmadik nekifutás lesz: az elsőt még Törökbálinttól kapta ajándékba Udvarhely, aztán jött egy második, most pedig itt a legújabb. A polgármester szerint az új applikációt az egyedisége fogja megkülönböztetni tulajdonképpen országos szinten minden más városi apptól.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2026/05/CityApp-2026.05.22.-09286.jpg)

*„Nagyon sok esetben saját ötletek alapján jöttek ezek létre, és én azt gondolom, hogy fogják élvezni is és használni is a városlakók, merthogy ennek ez a célja”* – mondta, hozzátéve, hogy a terveik szerint több mint 10 ezer ember használja.

A projekt összköltsége 2,5 millió lej, amelyből 2,33 millió uniós támogatás és mindössze 170 ezer lej a két város közös önrésze – de mint Szakács–Paál a sajtótájékoztatón elmondta, lesznek olyan beruházási tételek, amelyeknek kell növelni a keretét, hogy minden gördülékenyen működjön, például a szerverkapacitás esetében. Egyelőre azonban még a tenderfüzet véglegesítése zajlik, majd jön a közbeszerzési fázis.

A gyergyói polgármester, Nagy Zoltán szerint nem csupán egy újabb szoftvert vásárolnak, hanem egy újszerű városvezetői koncepció alapjait fektetik le. *„Az együttműködés, amelyet elindítunk a két város között, azt mutatja, hogy a székelyföldi városok nemcsak a kulturális vagy közösségépítés szintjén tudnak együttműködni, hanem a digitalizáció és a jövő kihívásainak megoldására is”* – fogalmazott, hozzátéve, hogy a pályázat által most olyan régi vágyaik valósulhatnak meg, amelyeknek eddig elsősorban anyagi korlátai voltak, de most lehetőségük lesz, hogy a „működő várost” közelebb vigyék az emberekhez.

## De mit tud ez az 500 ezer eurós alkalmazás?

Derzsi László projektgazda nyolc fő funkciót emelt ki, amelyek közül a legizgalmasabbak talán azok, amelyekbe a mesterséges intelligenciát is belegyúrták. Derzsi szerint olyan rendszert építenek, ami kapcsolódni tud a már létező belső rendszerekkel, online platformokkal.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2026/05/CityApp-2026.05.22.-09354.jpg)

Az egyik funkció a tervek szerint egy **AI-chatbot,** amely nagyon sok mindenre hasznos lehet: űrlapkitöltés természetes beszélgetéssel, hangról szövegre és szövegről hangra funkció, akadálymentesítés. De ami talán a legizgalmasabb: az ember bemondja vagy beírja magyarul, hogy mire van szüksége – például egy adóigazolásra –, a mesterséges intelligencia pedig ebből legenerál egy hivatalos, román nyelvű igénylést, beküldi a megfelelő osztályra, és a digitálisan aláírt igazolás már érkezik is vissza a telefonra.

Felmerül a kérdés: mi lesz a személyes adatainkkal, ha egy chatbot kezébe adjuk őket? – az aggodalom jogos, éppen ezért a projekt keretében a városok saját AI-szervert vásárolnak, hogy minden uniós és hazai adatvédelmi szabálynak megfeleljenek.

## Tud még részvételi költségvetést és miniszavazást is

Lesz az alkalmazásban **egy kétirányú kommunikációs modul,** amely a valós idejű kapcsolatot biztosítja a városháza és a lakók között. Ez a sajtótájékoztatón elhangzottak szerint nem csak arra fog szolgálni, hogy kiküldjék az értesítést, hogy el lesz véve a víz. Szakács-Paál egy példát hozott: ha a Győzelem utcából érkezik egy lakossági kérés fekvőrendőrre, a rendszer geolokáció alapján képes lesz csak az utca 100 méteres körzetében élő lakóknak kiküldeni egy miniszavazást. Így azonnal kiderül, hogy valós közösségi igényről van-e szó, vagy csak egyetlen ember magánakciójáról – ami komoly segítség a döntéshozóknak.

Ugyanezt a játékosságot vinnék be **a részvételi költségvetésbe is.** Szakács–Paál vázolta az ezzel kapcsolatos elképzelésüket: minden évben minden regisztrált városlakó kapna virtuálisan 500 „udvarlejt”. Ezt a belső pénzt az applikációban feltöltött lakossági projektekre lehetne „elkölteni”, a város pedig az év végén a legtöbb szavazatot (azaz udvarlejt) kapott ötleteket valódi lejre váltva megvalósítaná.

– Ehhez kapcsolódik az IT-szaknyelven **gamifikációnak** nevezett funkció, gyakorlatilag akár a részvételi költségvetésben való aktivitást vagy akár különböző önkéntes aktivitást lehet mérni, jutalmazni, itt is millió lehetőség van – sorolta Derzsi a következő funkciót.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2026/05/CityApp-2026.05.22.-09316.jpg)

Ötödikként bemutatták, hogy a **kulturális eseményeknek is adna teret** az app, nem csak egy eseménynaptár képében: jegyfoglalás- és vásárlási lehetőség is lehetne, személyre szabott ajánlatok, értesítések, hogy ne maradj le semmiről.

## Marketingfogások: sör és ingyen belépő

Mivel egy ilyen alkalmazás csak akkor működik, ha az emberek tényleg letöltik és használják – nem pedig csak foglalja a tárhelyet –, a polgármester szerint komoly motiváció kell a regisztrációhoz. Itt jön képbe **a kupon kártya**, ami Szakács–Paál bevallott kedvence.

A tervek szerint a projekt 2027-es zárásakor nemcsak a pezsgő pukkan majd, hanem a telefonok is: minden udvarhelyi lakos kapna egy-egy ingyenes belépőt azokra a kulturális és sporteseményekre, intézményekbe, amelyeket a város amúgy is közpénzből finanszíroz. Jöhet a strand, a korcsolyapálya, a *Tomcsa Sándor Színház* vagy az *Udvarhely Néptáncműhely* – egy alkalommal mindenkinek ingyen, hogy az is megízlelje a kultúrát, aki eddig nem járt oda.

Sőt, a polgármesteri vízió még merészebb: 2028 júniusában az *Udvarhely Napokra* a helyieknek ingyenes lenne a belépés az applikáción keresztül, sőt, egy külön „udvarhelyi standnál” a felnőtt kártyatulajdonosok naponta két sört ihatnának meg önköltségi áron, mindössze 5 lejért.

Ezt az Udvarhely kártyát fizikai formában is szeretnék kibocsátani egy másik projekt keretében, hogy olyan személyek is élhessenek vele, akik nem rendelkeznek okostelefonnal, vagy gondot okoz nekik a használata.

Arra az újságírói kérdésre, hogy a városnapi ingyenes belépő az udvarhelyieknek azt jelenti-e, hogy akkor mindenki másnak fizetős lesz, a polgármester azt mondta, hogy kísérleti jelleggel fognak majd próbálkozni, akár az említett módszerrel is. Nem szeretné, hogy a korábbi városi applikációk mintájára ezt az alkalmazást is csak pár százan használják. Példaként felhozta a korábbi turisztikai alkalmazást, a Travel to you-t, amit tíz év alatt összesen 300-an töltöttek le. *„Hát ezért nincsen értelme okos applikációt fejleszteni. Akkor van értelme, ha legalább 10.000 felhasználója van, mert akkor van egy reális közösségi erő”* – tette hozzá.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2026/05/CityApp-2026.05.22.-09348.jpg)

– *Irtó jó eszköz ez arra, hogy a helyi identitást építsük ezáltal, illetve hogy egy, ha mondhatok ilyet, pozitív diszkriminációban legyen része annak, aki az illető településen, Udvarhelyen vagy Gyergyóban él* – csatlakozott a gondolatra Nagy Zoltán.

## Szaladjunk mi is a korral

Bár a funkciók listáján sok érdekes dolog szerepel még – **a parkolójegy-vásárlástól** kezdve a **Szociális Igazgatóság ügyintézésének digitalizálásáig** –, a legnagyobb buktató maga a határidő lehet. Mindhárom megszólaló felhívta rá a figyelmet, hogy az IT-szektorban máshogy telik az idő.

Derzsi László is elismerte, hogy azok a technikai elemek, amiket 2024 novemberében a pályázatíráskor kitaláltak, részben már most, 2026 májusában elavultnak számítanak. Ha a projekt megvalósítása elhúzódik, fennáll a veszélye, hogy 2027 után egy olyan digitális terméket tesznek le a lakosság elé, ami már köszönőviszonyban sem lesz az akkori technológiai elvárásokkal. Ha ezt sikerül meglépni, a következő cél, hogy az alkalmazás tovább bővíthető legyen.

Újságírói kérdésre több téma is felmerült: mi lesz az idősekkel, hogyan fogják tudni megtanulni használni az appot, hogyan fog a képletbe illeszkedni a kórház által ígért visszajelzési rendszer, és hogy le fogja-e váltani az alkalmazás a városházi munkatársakat.

## Menjünk szép sorban

Szép dolog az okosváros, de mi lesz azokkal, akik nem az okostelefonnal a kezükben születtek? Derzsi László szerint a felületeket maximálisan akadálymentesítik, Nagy Zoltán gyergyói polgármester pedig megjegyezte: a felhasználói tudást ugyan nem tudják átadni a projekttel, de a lehetőséget igen, hogy az idősek a hivatali sorban állás helyett inkább a veteményesben tölthessék az időt. Újságírói javaslatra nyitott volt mindkét város vezetése arra, hogy segítsenek megtanulni kezelni az embereknek az alkalmazást.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2026/05/CityApp-2026.05.22.-09361.jpg)

[A költségvetés kapcsán a polgármesterrel készült interjúnk után felmerül a kérdés:](https://www.uh.ro/soha-nem-volt-meg-ilyen-rossz-allapotban-penzugyileg-szekelyudvarhely/) ha a mesterséges intelligencia és a chatbotok átveszik a hivatali munka egy részét, követik-e ezt leépítések a városházán? A válasz határozott nem volt. Ez az applikáció nem a belső működést optimalizálja, hanem az ügyfélszolgálatot és a kapcsolattartást helyezi digitális alapokra. Aki eddig is offline, azaz személyesen akart ügyet intézni, ezután is megteheti.

Apropó ügyintézés és lakossági visszajelzések: nemrég hallhattunk arról, hogy a városi kórház egy sajátos, [QR-kódos elégedettségi rendszert vezet be,](https://www.uh.ro/a-korhaz-odatartja-az-arcat-simogatasert-es-pofonert-is/) amit „ajándékba” készül adni a városházának is. Kíváncsiak voltunk, ezt a „házasítják-e” a mostani CityApp-pal. Szakács–Paál szerint a kórházi projekt inkább egy Google Forms-jellegű, elkülönített történet, ami függetlenül is jól működik, de a logikáját átemelik. Itt is a különböző osztályoknak saját QR-kódjuk lesz a helyszínen kifüggesztve, hogy a visszajelzés valós élményen alapuljon. Ne az legyen, hogy valaki otthon, a fotelben ülve, rosszkedvében lehordja a tisztviselőt a magas adók miatt, hanem az értékeljen, aki valóban ott járt és intézkedett. *„Én sem vagyok híve annak, hogy hat városi applikáció legyen és nyolc okos megoldás, de ez a kettő megfér egymás mellett”* – fogalmazott Szakács–Paál.

## Miért pont Gyergyó, és miért nem a szomszéd?

Végezetül nem mehettünk el a földrajzi és politikai kérdés mellett sem: miért pont Gyergyószentmiklóssal bútorozott össze Udvarhely ebben a projektben, és miért nem egy udvarhelyszéki, szomszédos községgel?

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2026/05/CityApp-2026.05.22.-09325.jpg)

A válaszuk egyszerre tűnt praktikusnak, meg strukturálisnak. Egyrészt olyan funkciókat (mint a parkoláskezelés vagy a Szociális Igazgatóság digitalizálása) akartak bevezetni, amelyek egy városi struktúrában relevánsak. Másrészt Derzsi László szerint a pályázati kiírás előnyben részesítette a partnerséget. Az önállóan induló települések közül senki sem nyert a régióban. Gyergyószentmiklós tehát az a stratégiai partner, akivel közösen pályázva sikerült megugrani a lécet. De azt, hogy miért épp Gyergyó, és miért nem például Csík, nem fejtették ki.

Az udvarhelyszéki községek sem maradtak ki a digitalizációból, ők is pályáztak, csak éppen másra: a kisebb települések elsősorban a saját belső, hivatali folyamataik korszerűsítésére fókuszáltak, ami a városokban már eleve adott volt Szakács–Paál szerint.

Mi mindenesetre kíváncsian várjuk az első geolokalizált fekvőrendőr-szavazást és az olcsó sört.