> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Ő az én hősöm, Olivér
- URL: https://www.uh.ro/o-az-en-hosom-oliver/
- Published: 2022-12-01T09:38:06.000Z
- Updated: 2025-04-01T14:42:07.000Z
- Description: Mit tehet egy szülő, és mire figyeljen, ha korán érkezett a kisbabája? Kósa Gyöngyvér gyógytornász a korai fejlesztésről beszélt.
- Author: Ambrus Bernadett
- Tags: Itthon, korai fejlesztés, koraszülött kisbaba, koraszülöttek világnapja, Kósa Gyöngyvér gyógytornász, lilapont egyesület, szülő, #wp, #wp-post, #Import 2025-04-01 15:37

Lilába öltözött anyukák lépkednek felfelé a lépcsőn, kis hősük kezét fogva. Egy pillanatra elköszönnek egymástól: a gyerekek egy játékokkal telis-teli rakott szoba felé veszik az irányt, az édesanyákat lila lufikkal, lila mézeskaláccsal díszített teremben várja Kósa Gyöngyvér gyógytornász. **November 17-e van, a koraszülöttek világnapja**.

# **Ő az én hősöm, Olivér,** 

mutat rá a kivetítőre **Kósa Gyöngyvér gyógytornász**. Baloldalt egy törékeny kisbabát látunk, ahogy az inkubátorban fekszik, apró lábainál egy hasonló méretű plüss polipfigura hever, csápjai átölelik kicsi testét. Szívszorító látni a kisbaba arcán a lélegeztetőcsövet, megannyi kanült a kis testében. Olivér 26 hétre született, 850 grammal, 35 centivel és 15 hetet töltött a kórházban.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/korababa-1.jpg)

A jobboldali képen már nagyra nőtt, egészséges kisfiút látunk, nagy mosollyal tartja két kezében a – hozzá képest most már apró – plüsst, aki vigyázott rá.

– Ez a kép most készült – mutat rá Gyöngyvér, aki már egészen pici korától tornáztatja a fiút. – Az anyukája ötlete volt, hogy a polip is rajta legyen, meséli, és rögtön ki is hívja Olivért a játszószobából. A fiút nem hozza zavarba az a sok felnőtt, aki eljött, büszkén mondja, hogy ő és a kis polipja van a képen, amivel mosolyt csal mindenki arcára.

# **Sem a pocakban, sem a családban** 

Egy baba érkezése nagy örömet jelent, ám vannak esetek, mint a korababáké, amikor az öröm mellett más érzelmeket is hoz a család életébe – mondja.

A **koraszülött érkezésére nincsenek még igazán felkészülve a szülők**: nem készült el a babaszoba, nem simogatták eleget a pocakot, egyik percről a másikra megérkezik a kicsi. Az öröm mellett megjelenik az aggodalom, a félelem, a bizonytalanság a szülőben, hogy *vajon mi lesz a picivel, hogyan fog fejlődni a továbbiakban?* 

> **Kit nevezünk koraszülöttnek?**  
>  
> Koraszülöttek azok a csecsemők, akik a 24\. hét után, a 36\. hétnél hamarabb érkeznek, **legalább 500 gramm súly és 30 centiméter hossz felett vannak**. Ennél korábban született babákat, ha életképes, megpróbálják életben tartani, viszont 500 gramm súly alatt már nem nagyon tudnak segíteni.

Egy korababa születés után sem a pocakban, sem a családban nincsen: a családi otthont helyett kórházi környezet, a szülők helyett az orvosok és a kórházi személyzet foglalkoznak a picivel. Az anya intenzív terápiára kerül, nem készülhetnek családi fotók, az inkubátor falán keresztül az anyuka csak egy-egy homályos képet tud küldeni apukának. Ám **ebbe a valóságba nagyon hamar bele kell rázódniuk a szülőknek**, hiszen a csöppséget támogatniuk kell. Egy biztos: az intenzív terápiának is egyszer vége szakad, és újra együtt lesz a család.

# **„Majd kinövi” – Nem, ez veszélyes!**

A koraszülöttségre ugyan sokan csak legyintenek, hogy „majd kinövi", ám valójában veszélyes is tud lenni a babára nézve: a koraszülés számos későbbi egészségi problémához, tüdő-, szív- és érrendszeri betegségekhez, vagy akár hallási és látási problémákhoz vezethet. A **koraszülöttséget egy rizikótényezőként kell kezelni**, nagyon következetesen kell követni a babák fejlődését – mutat rá a szakember.

> [**Nagyon vártad, mégis túl korán érkezett?**](https://uh.ro/nagyon-vartad-megis-tul-koran-erkezett/?ref=uh.ro)  
>  
> Székelyudvarhelyen évente körülbelül 100 kisbaba koraszülöttként, a 36\. terhességi hét előtt jön világra, a születések 10 százaléka a világon koraszülés. A[ *korababa.ro* ](https://korababa.ro/?ref=uh.ro)honlap információval, fejlesztő központok elérhetőségével segít azoknak az édesanyáknak, akik túl korán adtak életet gyermeküknek.

Nem mindegy, hogy milyen korán születtek a babák, ugyanis **minél korábban érkeznek, annál több komplikáció léphet fel.** Míg a 34\. héten született újszülöttek ugyanannyi eséllyel indulnak az életben, mint az időben érkezett babák, addig a 28\. héten születetteknek a 90 százalékát tudják életben tartani, a 24\. héten világra jötteknek az életben maradási esélyük 40-50 százalékra tehető, míg a 23 hetes korababa már csak 20-25 százalékos eséllyel indul az életnek.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/koraszulott.jpg)

A legnagyobb komplikációt általában a tüdő éretlensége okozza, ez keringési és légzési nehézségeket okoz, a 28 hetesnél fiatalabb korban született, extrém koraszülötteknek is nevezett babák általában gépi lélegeztetésre szorulnak. Az idegrendszeri éretlenség és a vérerek sérülékenysége miatt nagyon gyakran bevérzés is történik, ez általában a mozgató és agyi szenzoros központokat érinti. Megvan minden belső szervük, viszont az éretlenség miatt nem működnek eléggé, általában a látó- és hallóideg károsult, a szív kamrái nem fejlődnek ki eléggé, kötőszöveti gyengeségek miatt sérvek alakulhatnak ki, és az emésztőrendszerük sincs felkészülve a táplálék befogadására.

A koraszülöttek kinézetre sem olyanok, mint az időben érkező babák, van egy pár jellegzetességük – mondja a szakember, majd illusztrációkkal példázza a különbségeket. A **bőrük nagyon vékony és hiányzik róluk a zsírréteg**, ami a terhesség utolsó hónapjában képződik a kötőszövet alatt, ezért az erek, hajszálerek, vénák jobban kirajzolódnak, egy kicsit sötétebb ezeknek a babáknak a színe. A testarányaik is nagyon érdekesek, az időben érkező társaikhoz képest aránytalanok, a törzsükhöz képest nagyobb a fejük, a négy végtagjuk vékonynak és hosszúnak tűnik. Az immunrendszerük gyengébb, csontjaik vékonyak és törékenyek. 

Nyelési problémák is fennállnak esetükben, a 34\. hétnél korábban született babák nem rendelkeznek még szopóreflexekkel, a még korábban születettek esetében az izomgyengeség miatt jelentkezhet nyelési probléma. Egyeseknél felnőttkorban is megfigyelhető, hogy nagyon lassan, nagyon kis falatokat esznek, nagyon koncentrálnak az evésre, a nyelvük nem tudja jól forgatni a táplálékot, majd hátralökni, emiatt nyeléskor úgy érzik, hogy félrenyelnek. Sok felnőttről kiderül később, hogy a hallássérülése amiatt van, mert koraszülött volt.

# **A szülő, akár egy kenguru**

A **szülők ugyanolyan fontos részei a koraszülöttel foglalkozóknak**, mint a nővérek, orvosok vagy más fejlesztő szakemberek, mondja a szakember. Közelségük mindig nyugtató hatással van az alig pár száz grammos babára. Ehhez segítség **a kenguruzás is**, amely egy kolumbiai óvodában praktizáló orvospár találmánya, akik 1979-ben alkalmazták először. A koraszülöttek nyolcvan százaléka ugyanis hővesztés miatt meghalt, nem volt elég inkubátor az országban.

Ez a két orvos azt mondta, hogy *ha a kenguru az erszényében neveli a gyermekeit és az közbe-közbe kikandikálhat, miért ne próbálhatnánk meg a babákkal is?* Felbogozták az anya meztelen testére a babát, az anyát felöltöztették, és azt tapasztalták, hogy **a koraszülöttek halálozási aránya harminc százalékra csökkent**. Azóta alkalmazzák világszerte ezt módszert, hiszen nagyon sok előnye van: a bőrkontaktus által – akár anyára, akár apára van kötve a baba – a felnőtt szervezete úgy alakítja a testhőmérsékletét, ahogy a babának szüksége van rá. Ha a baba túlhevült, akkor a szülő a saját testhőmérsékletével lehűti, amikor meg a baba teste lehűlt, felmelegíti. Ez egy akaratlan szabályozás szerint működik.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/korababa-1-1.jpg)

A kenguruzás biztonságérzetet ad a babának, de vigyázni kell arra is, hogy ha az anya, apa nagyon feszült, ideges, minden babának olyan *antennája* van, hogy az érzéseinket, rezgéseinket teljesen átveszi – figyelmeztet Kósa Gyöngyvér.

– Ami nagyon nagyon érdekes és számomra meglepő volt, hogy **a kenguruzás a súlygyarapodás, a szopás ösztönzése szempontjából is mennyire hasznos** – mondja. Svédországban végeztek egy olyan kísérletet, hogy már a PIC-en (koraszülött intenzív osztály – szerk. megj.), amikor szondán keresztül etették a babákat, a súlygyarapodás szinte száz gramm per héttel több volt, mint a nem kenguruzott babáké.

Egy másik felmérés szerint **a szopóreflex is hamarabb kialakul ezeknél a babáknál**, mint a nem kenguruzottaknál: azt vették észre, hogy ha az anyuka fejés után kenguruzott, a kicsi úgy kezdett helyezkedni az anya mellkasán, hogy a mellbimbót elérje. A kenguruzott babák sokkal nyugodtabbak, jobban alszanak, a tüdő működése is jobb, ritkább náluk a légzéskiesés. A kenguruzás segít a trauma feldolgozásában, segíti a baba-mama, baba-papa összetartozás érzését és a lelki terhek feloldását.

# **Korán érkezett, de korán fejleszteni lehet**

A speciális gondozás nem csak addig érvényes, amíg a baba megtanul enni, kezd növögetni, hanem azután is – figyelmeztet a szakember. Ugyanis **ha idegrendszeri károsodás van, akkor a korai fejlesztést ajánlott igénybe venni**, ami nagyon sokat tud segíteni a babák szenzoros fejlődésében, valamint a beilleszkedésben.

Azért nevezik **korai fejlesztésnek**, mert még intubált állapotban is lehet a babák légzését támogatni. "Megfigyeltük, hogy pár másodperces [Vojta-terápiával](https://vojtaterapia.com/a-vojta-terapia/a-vojta-terapiarol?ref=uh.ro), ami egy mozgásfejlesztő módszer – szerk. megj.) a baba oxigén-szaturációja nagyon sokáig nem esett vissza. Minél hamarabb támogatjuk a légzést, annál gyorsabban szabadulnak meg a csövektől."

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/koraszulott-1.jpg)

Éppen ezért minél hamarabb el kell kezdeni, mert **az első évek nagyon fontosak, akkor alakulnak ki az idegrendszeri hálózatok az agyban**, és nem mindegy, hogy egy három éves babánál kezdjük kialakítani, vagy egy pár hetesnél. A mozgásfejlődés lemaradása hozza a kognitív fejlődés elmaradását is, az a baba, aki nem tud mozogni rendesen, nem tudja a környezetét ugyanúgy feltérképezni, mint egy egészséges. 

**„A szülők a legelső és legjobb fejlesztők** – amikor én ezt elmondom a terápián a szülőknek, azt gondolják, hogy én nem akarok foglalkozni a gyermekükkel. Ez nem így van. Hanem a szülők ismerik a legjobban a gyereküket, és egy otthoni, biztonságosabb környezet sokkal fontosabb nekik, sokkal nyugodtabbak a babák. Az anyuka, amikor karjába veszi a kicsit, énekel neki, kezdi simogatni, kezd mondókákat mondani neki, már akkor fejleszti, csak nem tud róla” – hangsúlyozza Gyöngyvér.

# **Mire figyeljen a szülő?**

Ha a kicsinek különnböző szervi gondjai vannak, bizonyos szakorvosokhoz kell fordulni: például ha síráskor, evéskor látja az anyuka, hogy nagyon izzad a baba, lilul, vagy kékül a szája széle, kardiológushoz kell fordulni. Mivel a koraszülöttségnek legtöbbször nem lehet tudni, mi volt az oka, szóba jöhet egy genetikus is. Emellett a gyógytornász, a gyógypedagógus és egy szoptatási tanácsadó is sokat tud segíteni.

**Figyeljünk a gyerek testtartására**: egy egészséges újszülött hajlított magzattartásban van, mind a kétfelé tudja fordítani a fejét. De ha a fejét nagyon hátra feszíti, vagy „folyik le a szülő kezéből”, „kiflizik”, az egyik felé gyakrabban elfordítja a fejét, csak az egyik ciciből szopja ki a tejet, a másikból nem, nem tűri a hasonfekvést, vagy hason fekve a fejét nem tudja felemelni, ez mind gyenge izomtónusra utal. 

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/korababa-2.jpg)

Koraszülött babáknál a nem megfelelő izomtónus hiányában gyakori a *w* formájú ülés, ami az izomtónus további csökkenésével jár. Amikor aztán feláll a baba és járni kezd, izomtónus hiányában összeszorítja a két térdét, befelé fordítja. Itt már nem elég a szupinált cipő, torna nélkül nem oldja meg a problémát. 

**Figyelni kell a hangokra**, arra, hogy a baba sírásában van-e erő, a légzésre, arra, hogy gyakran félrenyel-e a baba, esetleg hányik evés után. Utóbbi nyelőcső rendellenességre utalhat.

Ha egy baba nem kezd beszélni – akár korababáról van szó, akár nem – annak a hátterében több ok is lehet. **Nem mérvadó, hogy apuka vagy anyuka is későn kezdett beszélni**, mivel ezt nem a genetika befolyásolja. Az ingerszegény környezetnek is szerepe lehet ebben, de idegrendszeri probléma is fennállhat, ahogy szervi okai is lehetnek: a nyelvfék is lehet annyira szoros, hogy a nyelvüket nem tudják megmozdítani. 

A halláskárosodás is szóba jöhet, mert ha egy baba nem hall, nem tud reagálni sem az ingerekre. Sokszor elég későn derül ki, így nagyon szerencsések azok a babák, akik már négy-öt hónaposan megkapják a hallókészüléket, vagy az implantátumukat, amik sokat segítenek nekik a beszéd fejlődésében. Nagy szerepe van az éneklésnek, a mondókázásnak is, fontos, hogy **egy bizonyos kor után ne gügyögjünk a babáknak, hanem beszéljünk vele artikuláltan**. Ha selypítünk, azt hiszi, hogy úgy kell, és ő is selypíteni fog, a gyerek ugyanis azt csinálja, amit a szülő – tanácsolja a szakember.

# **Mit tehet még a szülő?**

Bármilyen nyugtalanító tünet, kérdés fogalmazódik meg a család bármelyik tagjában, szakemberhez kell fordulni. Érdemes a „túlaggódó” nagymamát is meghallgatni, mert sokszor a nagymama tanácsára hozzák a szülők a gyereket, hogy „valami nincs rendben”. Az, hogy kinövi, nem fog megtörténni, **a koraszülöttséget nem lehet kinőni, a károsodásokat nem lehet kinőni, viszont lehet segíteni**, hogy egy olyan úton induljon el a baba, ami számára optimális. Ez mind függ attól, hogy mennyire korai a baba, és milyen sérülésekkel, károsodásokkal jött világra.

Ha az édesanya úgy érzi, hogy még nincsen túl a koraszülés traumáján, **mindenképpen keressen sorstársakat, vagy szakembert, akivel elbeszélgethet**. Minél többet beszélgessen a traumájáról, hogy feloldódjon. Ugyanis ha a mama jól van, a baba is jól lesz, átveszi a rezgéseit. **Ne szégyelljen szakemberhez fordulni**, ha bármiféle rendellenességet észlel a babán, még akkor sem, ha butaságnak tűnik. Jobb, ha butának nézik esetleg, és témába kerüljön ennek kapcsán valamivel, amit nem értett, minthogy valami felett szemet hunyjon és túl későn derüljön ki a dolog.

Beszéljen a babához, szeresse, ringassa, ha van lehetősége, használja a kenguru módszert, és lássa reálisan a gyermek fejlődését, a valós problémákat ne söpörje a szőnyeg alá, mert attól, hogy ő nem akarja látni őket, még ott vannak. És ne hasonlítsa más gyerekéhez a sajátját, egy kicsit sem – tanácsolja mindenkinek a szakember.