> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Nem mindenütt nedves a víz felszíne
- URL: https://www.uh.ro/nem-mindenutt-nedves-a-viz-felszine/
- Published: 2011-06-10T02:07:31.000Z
- Updated: 2011-06-09T19:13:01.000Z
- Description: Nem mindenütt nedves a víz felszíne. A ScienceDaily című online ismeretterjesztő folyóirat szerint a Föld jelentős részét a víz és a levegő találkozása borítja, ám nem is olyan egyszerű megállapítani, hol végződik az egyik és hol kezdődik a másik.
- Author: Bedőházi Attila-Csaba
- Tags: #Import 2025-09-10 11:24

![Bedohazi](http://194.38.104.52/images/stories/Bedohazi/Fold.jpg)

A ScienceDaily című online ismeretterjesztő folyóirat szerint a Föld jelentős részét a víz és a levegő találkozása borítja, ám nem is olyan egyszerű megállapítani, hol végződik az egyik és hol kezdődik a másik.  
Az eredetileg a *Nature* tudományos magazin legfrissebb számában ismertetett tanulmány szerint a határ csak a vízmolekulák egynegyedénél van a legfelső rétegben; ezek azok a vízmolekulák, amelyekben az egyik hidrogénatom még a vízben van, a másik pedig szabadon rezeg felette.

**Alexander Benderskii** kutatásvezető, a *Dél-Kaliforniai Egyetem* munkatársa szerint ezek a molekulák választják el egymástól a folyadék és a gáz fázist. A szabad hidrogén úgy viselkedik itt, mintha csak egy gáz fázisban lévő atom volna, miközben az ugyanabban a vízmolekulában lévő "ikertestvére" sokkal inkább ahhoz hasonlóan viselkedik, mint a víztömegen, folyadékfázison belüli hidrogénatomok.

A megállapítás elméleti és gyakorlati szempontból is fontos a víz felszínén lejátszódó reakciók jobb megértéséhez. Mivel a **Föld** felszínének mintegy 70 százalékán található levegő-víz határfelület, a környezetkémiában fontos folyamatok jelentős része ennél a víz-levegő találkozásnál zajlik le, és a légkör egyensúlyának fenntartása szempontjából fontos kémiai reakciók nagy része is itt játszódik le.

A tanulmány eredménye felveti azt a kérdést is, miként lehet ezt követően pontosan meghatározni a levegő-víz határfelület fogalmát. Ha ugyanis a "terpeszben álló", részben kilógó molekulák alkotják ezt a határt, akkor ez egy olyan léckerítéshez hasonlítható, melyben négy léc közül három hiányzik és csak a negyedik van a helyén. Bár az is igaz, hogy a vízmolekulák mozgása miatt itt a "negyedik léc" pozíciója másodpercenként milliószor változik. Ha viszont a vízmolekulák teljes felső rétegét tekintjük a határnak, akkor - az analógiánál maradva - a kerítésben minden negyedik léc időnként kiugrik.*Forrás: MTI*