> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Nem fog a rákból kigyógyítani, de segít a testednek felejteni
- URL: https://www.uh.ro/nem-fog-a-rakbol-kigyogyitani-de-segit-a-testednek-felejteni/
- Published: 2021-10-29T10:44:28.000Z
- Updated: 2025-04-01T15:08:32.000Z
- Description: Tarts velünk egy kárpáti őserdőbe, és tudd meg, mik az erdészek legnagyobb dilemmái, kifizetődő-e az erdőgazdálkodás, vagy veszélyben van-e a fák genetikai állománya.
- Author: Magyari Tímea
- Tags: Itthon, erdő, séta, Tudatos Udvarehely, #wp, #wp-post, #Import 2025-04-01 16:38

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/2021-10-27-erdoseta-55-1.jpg)

###### Fotó: PÁL Edit Éva

Valahol Ivó és Csíkmadaras között vagyunk, a hargitai letérőtől egy tízperces autóútra és néhány percnyi sétára, ez az első megállónk. Fent szellő táncol a lombok között, lent kellemes hűvös van, nagyokat szippantunk a tiszta levegőből, lábaink alatt ropognak a száraz falevelek, reccsen egy-egy gally, mi pedig egyre bennebb és bennebb megyünk, míg eltűnik minden út és ösvény, és minden irányból fák magasodnak fölénk.

# **Erdei sétát, receptre**

Egy japán mondás szerint az erdő nem fog a rákból kigyógyítani, viszont segít a testednek felejteni. **Az ideális az lenne, ha ugyanannyi időt töltenénk** a természetben, mint amennyit a munkahelyünkön, rohangálással vagy családi problémákkal, magyarázzák a túravezetőink, **Kádár Tibor Sándor** és **Jakab Csaba**, a *Zetelaka Erdőrendészeti Hivatal* munkatársai a *Tudatos Udvarhely* sorozat hatodik eseményén, a tudatos erdei sétán.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/2021-10-27-erdoseta-1.jpg)

Órákig barangolunk velük a fák között, és amikor éppen nem az erdőt hallgatjuk, vagy a fák neveit találgatjuk és málnaszemek után jár jobbra-balra a szemünk, akkor az erdőről mesélnek nekünk. Közben egy olyan erdőrész fele haladunk, ami **a legjobban mutatja azt az állapotot, hogy milyen lehet egy kárpáti őserdő.** Már körülbelül 50 éve nem történt emberi beavatkozás a fejlődésében, most kezd abban a stádiumban lenni, ami a legjellemzőbb egy őserdőre, kezdenek a nagy fák kiöregedni, nagyjából 20 év múlva pedig kidőlnek, és óriási lékeket ütnek. 

# **Mesél az erdő**

**Az erdőnek hármas funkciója van, vágnak bele a szabadtéri előadásba.** Van egy **közjóléti**: sokan ehhez csatolják az erdei sétákat, a hétvégi házakat, a turisztikai pontokat, de az is hozzátartozik, hogy az erdő nyújt számunkra egy klíma szolgáltatást, szén-dioxidok millióit köti meg. Van egy **ökológiai**, ide tartozik az állat- és növényvilág, illetve egy **gazdasági**, erről esett a legtöbb szó a séta alatt.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/2021-10-27-erdoseta-27.jpg)

Az erdőt, mint bármilyen más erőforrást, előszeretettel használjuk. Az erdőnek viszont az az előnye, hogy megújuló forrás: ha van napfény, víz és tápanyag, akkor az erdő növekedni fog, termeli azt a biomasszát, amit mi tudunk hasznosítani. **A kérdés mindig csak az, hogy hogyan hasznosítjuk.** A mértékletesség a kulcs, vallják.

# **Vágni vagy nem vágni?** 

– ez a szakma legnagyobb kérdése, ismerik el. Egyes szervezetek kitűztek olyan célokat, hogy hozzá se nyúljunk az erdőhöz, de szerintük ez nem lehetséges, ők, erdészek amellett kell érveljenek, hogy a fát ki kell vágni. Azzal nyugtatnak, hogy ha akarnánk, akkor se tudnánk az erdőt kiirtani.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/2021-10-27-erdoseta-18.jpg)

Különben sem vagyunk abban a luxushelyzetben, hogy a fát tudjuk helyettesíteni egyébbel, emlékeztetnek. **Románia lakosságának jelentős százaléka vidéki, akiknek 90 százaléka fával fűt**, ez eleve „egy olyan betonfal, amibe a zöld civil szervezetek százzal rohannak bele”. Így lehetetlen azt kivitelezni, hogy Romániában többet ne vágjunk fát. 

Arra kérnek, tegyük fel magunknak a kérdést, hogy el tudjuk-e képzelni az életünket fatermékek nélkül. Vannak, akiknek ez is menne, de a többség úgyis használná, az eredmény pedig az lenne, hogy Afrikából, Brazíliából meg Ázsiából hoznánk be a fát, teszik hozzá. Ott pedig „olyan erdőgazdálkodás van, amit nem lehet szavakkal leírni”, de azért mégis megpróbálják erdészeink: „**elmennek, levágják, aztán lesz valami”. Ehhez képest itthon úgy látják, hogy nem hiányoznak nagy erdőrészek, minden évben nő az erdős terület.**

# **Megtervezik a folyamatot.**

Először meghatározzák, mire van szüksége a társadalomnak: elsősorban tüzelőanyagra, másodsorban bútorra. A bútorhoz az a jó, ha a fa szép, vastag és egyenes, erre törekednek, mert ez értékesebb, még akkor is, ha a tűzifából több kell. Az erdész beavatkozik és válogat, **ha egy fa szép egyenes, nincs sok ága alul, kijön egy 6-10 méteres rönk belőle, az mind érték**, írják le röviden a munkát.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/2021-10-27-erdoseta-30.jpg)

**Az erdész feladata, hogy a folyamatokat felgyorsítsa**: az égövünkön nagyjából 150 év kell ahhoz, hogy a természet a maga léptékével értékfát teremjen, ezt viszont ők csökkenteni tudják emberi beavatkozással 100-ra anélkül, hogy az erdő ökológiai szerepét több mint 10 százalékban károsítanák.

Az erdőben vannak főfajok és segítők, mint például a nyír, nyár, rakottya, kecskefűz. A nyír le is hagyta a főfajokat, mutatják az egyik megállónál.

# **Itt lesz egy beavatkozás,** 

kiveszik, hogy a főfajoknak legyen helye. Ha ezt nem teszik meg, a nyír terebélyesedik, és maga alatt leszorítja a főbb fajokat, lesz egy 5-8 méteres kör, amiben dominál. **Ez az egyik ok arra, hogy miért vágnak ki fiatal fákat. A másik** pedig, ha nagyon sűrű az állomány, esős tavasz van, jön egy késő fagy, hó, a sűrű korona miatt a hó nem tud lehullni, és a fiatal erdő lombozata letörik, lehajlik alatta. Ha gazdálkodni akarunk, akkor szükség van ezekre a drasztikus lépésekre, állítják.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/2021-10-27-erdoseta-29.jpg)

Ezen az égövön **a lucfenyő az, ami természetes, őshonos, ökológiailag és gazdaságilag is nagyon értékes**, de ez nem azt jelenti, hogy a többit teljesen kiirtják. Csak egy részét, és ezzel felgyorsítják a folyamatokat: ha van 100 fa, és a számukat visszahozzák 70-re, azzal teret adnak nekik, tápanyagforrást és fényt biztosítanak, így gyorsabban fejlődnek. 

Az egyik sétatársunkban felmerül, hogy **a biodiverzitás miatt nem lenne-e okosabb meghagyni a nyírt.** 

– Itt van – válaszolják neki a túravezetők.

– Tudom, de azt mondtátok, ki fogjátok vágni. 

– Ez nagyon fogas kérdés. Kérdés, hogy biodiverzitás szempontjából mitől több egy nyírfa, mint egy bükkfa. Ezt jelenleg nem tudjuk, amúgyis rengeteg olyan elhanyagolt terület van, ahol ott van.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/2021-10-27-erdoseta-4.jpg)

– Ha a természet úgy akarja, hogy a bükk mellett legyen fenyő, nyír, juhar, akkor lehet, hogy tudja, mit csinál, nem?

– Abszolút tudja. Hogyha ezt az erdőrészt, amit itt látunk, magára hagynánk, ugyanez történne, csak lassabban, viszont abból a társadalom nem tudna… mi 120 éves ciklusokban gondolkodunk. 

– Értem a gondolkodást, mindenki nyerjen. Kiveszed, a nyírt, hogy legyen bükköd, mert erre van szüksége a társadalomnak.

– Nem azért, mert arra van szükségünk, gazdaságilag nagyobb fahozamot hoz. A nyír megáll egy bizonyos idő után, a többinek az életterét limitálja, de nem hozza azt, amire vágyunk.

– Megkaptam a kérdésre a választ, **egyensúlyra törekedtek.**

– Meg gazdaságosságra, a gazdasági és ökológiai egyensúlyra. Ez nagyon fontos, hogy egyik se menjen a másik rovására. A fenntarthatóság csúcsa, amíg hétmilliárdan vagyunk, az ez. Utópia, hogy megengedjük magunknak azt a luxust, hogy ne nyúljunk az erdőkhöz – magyarázzák, egyúttal szóba hozva az erdőgazdálkodás általuk egyik „legnagyobbnak” mondott problémáját:

# **a civilek használják az erdő előnyeit, de nem fizetnek érte.**

Ha nem lennének erdészek és gatterek (*fűrésztelepek*), akkor is kellene valaki, aki vigyáz a fákra, ahogy a nemzeti parkokban is van adminisztráció, ennek pedig nem kevés az ára, a belépőjegyek ára pedig nem üti a fizetéseket, magyarázzák „**Akár hisszük, akár nem, az erdőgazdálkodás sem kifizetődő, egy szinte veszteségességet súroló ágazat”.** 

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/2021-10-27-erdoseta-47.jpg)

Ami megoldást jelenthetne szerintük, az egy úgynevezett szén-dioxid kvóta bevezetése például, ami egy létező és egyes helyeken működő dolog. Aki szén-dioxidot termel, az fizessen, aki semlegesít, az keressen, ez a logikája. 

# **A természet rasszizmusról és fasizmusról szól** 

> A Tudatos Udvarhely sorozat korábbi eseményeiről készült beszámolóinkat itt találod:[Cukor, só és mosódió](https://www.uh.ro/cukor-so-es-mosodio/)[Takarítás zölden: nem olyan piszkosul nehéz](https://www.uh.ro/takaritas-zolden-nem-olyan-piszkosul-nehez/)[Így lesz zöld a piros tojás!](https://www.uh.ro/igy-lesz-zold-a-piros-tojas/)[Tudod, mi történik a szennyvizeddel? (videóval)](https://www.uh.ro/tudod-mi-tortenik-a-szennyvizeddel/)[Miért legyél harminc pluszos?](https://www.uh.ro/miert-legyel-harminc-pluszos/)

– jelentik ki egy hatalmas fenyő árnyékában. Egyrészt, az erősebb, a jobb győz. **Maga az erdő is különbözőképpen fejlődik, olyan mint az embereknél: van akinél jobban sikerül, van akinél nem.** Egyesek óriásiak és vastagok lesznek, a többiek akár 30-40 évig a talaj szintjén bujkálnak. A víz és a napfény határoz meg mindent. A talajszintet több száz növény borítja, ha a napfény bejut az ágak között, berobban az élet. 

**A fák önzők**, azonkívül, hogy fejlődjenek, a legfontosabb számukra, hogy utódaiknak a lehető legjobb feltételeket megteremtsék. A terjeszkedésre pedig különféle taktikáik vannak: egyesek a szélre bízzák az utódaikat, az messzire repíti őket, másoknak az állatok segítenek, amelyek elejtik útközben a magokat, vagy túlélik az emésztést, és hatalmas „energiabombával” indulnak az életbe.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/2021-10-27-erdoseta-66.jpg)

Másrészt az információ, a klímaadaptáció, amit egy fa megél az évek során, tovább öröklődik: „**ebben a fenyőben is 150 év klimatikus adat van, ők tudják azt, hogy szeptemberben már az életműködésüket le kell lassítaniuk, és tartalékolniuk kell akár hat hónap télre, ez az, ami továbbvándorol a maggal**” – mondják, egyúttal cáfolva azt, hogy a genetikai állomány sérülne amiatt, hogy a szép fákat vágják ki:

– Ez a fenyő 150 éve itt van, legalább 100 éve már szórja a magokat. A természet még mindig túl hatalmas ahhoz, hogy mi be tudjunk avatkozni. S már nem úgy működik, mint az '50-60-as években, hogy megindultak a völgy alján, és letaroltak mindent, jöttek utána, és ültették be. Aki azt mondja, hogy másképp van, az csak a szenzációt akarja erőltetni. 

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/2021-10-27-erdoseta-10.jpg)

Ha már a fenyőről beszélünk, elmondják azt is, hogy rengeteg szént köt meg egy ekkora fa. **A fából készült épületek, tárgyak úgy működnek, mint egy egy tartalék**: csak akkor szabadul fel belőlük a szén/dioxid, ha olyan állapotba kerülnek, hogy el kell égetni őket. Ha egy fa elkorhad, akkor is ugyanaz történik, mint a kályhában, csak nem azonnal, hanem 30 év alatt: a fák lepotyognak, elszáradnak és elkorhadnak, ez gyakorlatilag a komposztálás alapja. Romániában az erdőleltár hétmillió hektár erdőt tart számon, ezen folyamatosan képződik a talaj: van, ahol egy milliméter adódik hozzá évente, van, ahol csak egy tized.

# **Milyen a jövő erdője?** 

A koncepció az, hogy **legyen minél több fafaj az erdőben,** mert nem tudják, hogy melyik fafaj hogyan fog a klímaváltozásra reagálni. Úgy gondolják, a nyírfa bizonyos területeken az egyedüli opció lesz, a bükk már nem annyira, mert szereti a hideget, a nedvet, a páratartalmat. Úgy néz ki, 2030 körül majd eldől, akkorra az iparosodás óta az emberi tevékenységeknek köszönhetően a Föld átlaghőmérséklete el fogja érni az 1,5 fokos küszöböt, és ez jelentősen megnöveli majd az éghajlatváltozás kockázatait. Szerencsénkre mi kivételes, elkényeztetett helyzetben vagyunk, állítják, mert a klímaváltozás hatásai legkevésbé a hegyvidéken fognak érződni.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/2021-10-27-erdoseta-72.jpg)

Emellett elképzelhető az is, hogy 10-15 éven belül kevesebb fával dolgoznak majd: kiválasztják az értékes fákat, körülötte levágják a többit egy 5-6 méter sugarú körben, és a maradék fának megadnak mindent. Nyugat-Európában már így működik, mondják, prémium minőségű fákkal dolgoznak, és prémium pénzt is kapnak érte. **Ennek az az oka, hogy senki nem akar már dolgozni az erdőkben.** Nem csak külföldön, itthon is alig, találnak olyan embereket, akik hajlandóak az erdőkben dolgozni.