> ## Content Index > Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt > Use this file to discover other available public pages before exploring further. # Nekünk szól? - URL: https://www.uh.ro/nekunk-szol/ - Published: 2019-06-28T12:02:18.000Z - Updated: 2025-04-01T17:06:29.000Z - Description: A király mindenhol király, ha tud beszélni. - Author: Magyari Tímea - Tags: Kultúra, A király beszéde, Kecskeméti Katona József Színház, Zayzon Zsolt, #wp, #wp-post, #Import 2025-04-01 16:47 ![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/kiralybeszede1-1.jpg) h Miben áll egy király hatalma? Alkothat kormányt? Vethet ki adót? Indíthat háborút? Szabadon dönthet sorsa felől? Mennyire különbözik tőlünk, közemberektől? Június 26-án, 19 órától a *Tomcsa Sándor Színház*ban hasonló kérdésekkel találhattuk szembe magunkat a kecskeméti Katona József Színház vendégelőadásán. # A király beszéde című előadás az azonos című 2010-ben bemutatott film alapján készült. A filmet **Tom Hooper** rendezte, **Colin Firth**, **Geoffrey Rush** és **Helena Bonham Carter** főszereplésével. A forgatókönyvet **David Seidler** írta, aki ugyancsak dadogással küszködött, mint az angol király. Ez olyan mértékű inspirációként szolgált számára, hogy eldöntötte, felnőttként róla fog írni. Munkáját több neves jelöléssel, négy Oscar-díjjal és egy Golden Globe-díjjal jutalmazták. ![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/kiralybeszede4.jpg) A kecskeméti társulat által színre vitt feldolgozásban még a cselekmény előtt, a színpad minimalista, letisztult, fehér-szürke színei vonják magukra a figyelmünket. A filmbeli 1920-30-as évek lakberendezési divatjára jellemző színes mintákat, díszes kiegészítőket hófehér kanapé, néhány szék és kisasztal, vetítővászon váltják fel az előadásban – mondhatni, egy pillanatra sem igyekszik a díszlet a film *eredeti* korhangulatát idézni. Emellé társul a minimális hanganyag használata is, alig-alig tűnik fel zene a két főszereplő terápiában alkalmazott dúdolgatásán kívül. # Az udvarhelyi színház terme szép lassan telik meg, és némi késéssel kezdetét is veszi az előadás. Az előadásbeli helyszínek és időpontok változását a már említett vászonra vetített írógép-szerű kiírások jelzik: először a Wembley Stadion jelenik meg, a középpontban Bertievel, York hercegével, aki éppen beszédet mond – azaz csak mondana, mert a dadogása miatt a helyzet igencsak kínossá válik. Ezzel szépen be is vezetik a cselekmény fő szálát, melynek központi alakja a majdani trónörökös, VI. György (a csíkszeredai származású **Zayzon Zsolt**), aki beszédzavarral küszködik. Felesége (**Bognár Gyöngyvér**) közbenjárására jut el az ausztrál Lionel Loguehoz (**Kőszegi Ákos**), aki szokatlan és sajátos módszerekkel próbálkozik segíteni a királyon. Mindenekelőtt a Freud nevéhez kapcsolható pszichoanalízis módszereit igyekszik alkalmazni, és a dolgok mélyére ásni, de emellett éneklésre, káromkodásra, keringőre biztatja páciensét, a herceget, mely jelenetek mind humoros szituációk forrásaként szolgálnak. # Közben történelmileg többé-kevésbé hiteles szálak is feltűnnek: Bertie apja, V. György (Körtvélyessy Zsolt, a Barátok közt Hoffer Józsija) meghal. Őt a szokások szerint elsőszülött fia, David, walesi herceg kellene kövessen a trónon, de ő inkább a szerelmet választja egy kétszeresen elvált amerikai nő személyében. Döntése miatt kénytelen lesz lemondani a trónról, így száll Bertie-re az általa cseppet sem óhajtott feladat: hogy király legyen. A beszéd innentől még fontosabb szerepet játszik az életében, ami az eddigieknél is több gyakorlást igényel újdonsült és egyetlen barátjával, Lionellel. A főszál mondhatni eseménytelenségét a mellékszálak egészítik ki. **Lionel Logue** karakterének köszönhetően találkozhatunk a vívódó színész figurájával. A királyi sorsot jelentősen újszerű megvilágításban látjuk: egy tökéletlen uralkodót kapunk, korántsem eszményi, hibákkal teli, akárcsak bármely más, köznapi ember, több, mégis néhol kevesebb nálunk. # A karrier és a szerelem kettőse is megjelenik David személyében, a beszédtanár és Bertie kapcsolatában pedig a barátkozás lehetőségei is megmutatkoznak, mindeközben az egyén harca párhuzamba állítható a nemzet harcával, a közelgő háborúval. A kecskeméti adaptáció **nagymértékben követi a film eseményeit**, alig hagy ki vagy tesz hozzá, viszont néhány változtatással találkozhatunk itt-ott. Előfordul, hogy események cserélődnek fel vagy tűnnek el, olykor egy-egy szereplő kimarad vagy személyisége kisebb-nagyobb átalakulásokon megy keresztül. ![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/kiralybeszede2.jpg) Bertie az előadásban például **néha egy kisgyerekre emlékeztet**, aki alig lép ki felesége vagy tanítója árnyékából – a filmbeli erőteljesebb fellépésével ellentétben. A felesége pedig kevésbé nyitott a náluk alacsonyabb rétegből valókkal szemben a színpadon, bár azt meg kell hagyni, itt Lionel és a felesége is kevésbé művelt egyénekként tűnnek fel. **Lionel veszít a filmbeli jó kiállásából**, csak a magabiztossága marad, ami így teljesen más fényben tűnik fel, beszéde, humora is kevésbé kifinomult. Helyzetét pedig a királyi pár előtt helyesen meghajolni képtelen felesége is csak nevetségesebbé teszi, aki maradék étellel kínálja az előkelő vendégeket. Ezek a módosítások mind a humor mértékének növelését szolgálják, # Bár, ha már itt tartunk, meg kell jegyezni, a közönség tetszését mégis leginkább a szexuális utalást vagy az obszcén szavakat tartalmazó mondatok nyerték el. Az előadás keretes szerkezettel zárul: újra Bertiet látjuk a mikrofon előtt, **ez a beszéd a színpadon lényegesen jobban sikerül**, mint a mozivásznon. S bár Lionel megjelenése óta megfigyelhető a főszereplő által eljátszott fokozatos, alig észrevehető, lépésről lépésre csupán árnyalatnyit javuló fejlődés, az igazi áttörés az utolsó jelenetben történik meg a beszéd második felétől. Onnantól a király már tisztán és tökéletesen formált mondatokat használ. ![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/kiralybeszede3.jpg) Az előadás végén a hátsó sorokból egy hangot hallunk, ami kétszer is elismétli: **„Ez nekünk szól! Ez nekünk szól!”.** Ez alighanem csakis azt bizonyíthatja, hogy a kívánt hatás nem maradt el. A felszólaló néző katartikus élménye annyira erőteljes volt, hogy el is vonta a hátsó fertály figyelmét a színpad végső eseményeiről.