> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Most rajtunk múlik, hogy velünk játszanak, vagy ellenünk
- URL: https://www.uh.ro/most-rajtunk-mulik-hogy-velunk-jatszanak-vagy-ellenunk/
- Published: 2024-04-07T08:28:01.000Z
- Updated: 2025-03-27T12:49:01.000Z
- Description: Arról, hogy miért fontos ez az előválasztás, és hogy miért kellene szavazni.
- Author: Pál Edit Éva
- Tags: Vélemény, előválasztás, előválasztás 2024, RMDSZ, #wp, #wp-post, #Import 2025-03-27 14:04

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/03/2022-04-12-3djatekok-1-5.jpg)

**Arról, hogy miért fontos ez az előválasztás, és hogy miért kellene szavazni.** 

Az RMDSZ finoman szólva sem tartozik a kedvenc betűszavaink közé. Sokat tettek ezért a Szövetség régi és jelenlegi, helyi és országos vezetői több mint harminc év alatt, hogy ne érezzük mi sokan, Székelyudvarhelyen és egész Erdélyben, feltétel nélkül magunkénak a szervezetet. De az elmúlt néhány év alatt átrendeződtek Erdély-szerte a magyarság politikai viszonyai, és **ennek az átrendeződésnek látványosan Székelyudvarhely az egyik legnagyobb vesztese**. A székely fővárosból – amin sokan nevettünk akkor, nevetnek most is, de valahol mélyen büszék is voltunk rá, és már nem nevetünk szívünkből – poros kisváros lett.

Nem igaz, hogy nincs a városban fejlődés. A fejlődés folyamatos, de **lassú és hektikus**. Inkább annak ellenére történik, mintsem azért, mert a városvezetés mutat valamiféle utat. Pedig azért választottuk, azért bíztuk meg a városvezetőket, hogy gondoskodjanak a közfeladatokról. Azért választottuk a városvezetést, amiért a parlamenti képviselőinket, szenátorainkat és egyéb közéleti szereplőinket is, hogy valaki, aki képzettsége, tapasztalata, elhivatottsága alapján erre alkalmasabb, mint mi magunk, megmondja, mi a jó, merre tartunk, milyen lehetőségeink vannak, és akkor abban a négy évben mindannyian abba az irányba törekszünk.

Mielőtt továbbhaladnánk, egy pillanatra álljunk meg, és **gondolkodjunk el, hogy ezek az emberek, akik most hatalmon vannak, akár a városvezetésben, akár a parlamentben és egyéb közhivatalokban, tényleg a jó irányt mutatják-e, tényleg arra húzzák-e a szekeret (hogy Kelemen Hunor szavaival éljek), akkora sebességgel-e, amerre és ahogy nekünk jó lenne, vagy nem.**

# **Szabad irányt választani**

Mi, udvarhelyiek, persze **szeretjük azt hinni magunkról, hogy imádjuk a szabadságot**. Legalábbis nem hiszem, hogy bárki azt mondaná, ha megkérdeznénk, hogy nem, ő nem szereti. A város ‘90 utáni történetéből az látszik, hogy nem feltétlenül rajongunk azért, hogyha valaki áperté megmondja, mit tegyünk anélkül, hogy figyelembe venné a véleményünket, inklinációinkat.

De azt is látjuk, ha nincs egy irány, melyet nagyjából mindannyian szabadon elfogadunk, és mely mögött mindannyian tőlünk telhető módon felzárkózunk, akkor **szétesik a város, szétesik a közösség.** Átvitt és szó szerinti értelemben is. Nézzünk csak szét a külvárosi negyedek átláthatatlan dzsungelében. Ha nincs irány, akkor kapkodás van, káosz van.

Tévedés ne essék, nem arról van szó, hogy nekünk juhnyájat kell játszanunk, és a városvezetők, mint a pásztor és a terelőkutyák, futkosnak körülöttünk. Szükség van a vélemények kifejtésére, szükség van a vitára. **A túl nagy egyetértés meghunyászkodáshoz, sunyiskodáshoz, visszaélésekhez, autokratikus megnyilvánuláshokhoz vezet.** Volt ezekből is bőven az elmúlt időkben.

# **Nem a vita hiánya fog megmenteni**

**Csapda lehet, ha azt hisszük, az egyet nem értés egyenlő a sárdobálással**, és Székelyudvarhely közéletét az fogja megtisztítani a „mocskolódástól”, ha ezek eltűnnek. Nem, nem a sárdobálás akadályozza a munkát, a haladást. Hanem az, hogy nem tudunk vitázni. Emellett elöljáróink a sárdobálásnak és mocskolódásnak nevezett megoldatlan konfliktusokra fogják a munka elmaradását.

De **náluk van a gyeplő elsősorban**, náluk van a konfliktusok feloldásának lehetősége – ami nem az elhallgatás, meghunyászkodás –, és nekik kell húzniuk is az igát. Lehetőleg egy, konszenzuson alapuló irányba, amit a demokrácia szabályai szerint a polgármesterjelöltek ajánlatai alapján választunk ki. Lásd, Sepsiszentgyörgy azt mondta, kultúra, azt mondta, roma felzárkóztatás, Csíkszereda azt mondta, infrastruktúra.

# **Mi mit mondunk? Hogy a jövőnk a múltunk?** 

A következő négy évünk az elmúlt négyről fog szólni? Vagy lehetnek még álmaink, terveink? Amíg a polgármesteri hivatal az elmúlt nyolc év projektjeinek a megvalósításán dolgozik, mi, városlakók, mit csináljunk? Fizessük ki gyorsan az adót, és türelmesen malmozzunk?

Közhellyé vált az utóbbi négy évben, de politikai karanténba kerültünk, sem a román, sem a magyar fél nem kedvel bennünket túlságosan. Hogy ki a hibás, ebbe most nem szeretnék belemenni.

# **Lehetne az RMDSZ akár az is, aminek szánták**

De abba belemennék, hogy, meggyőződésem szerint, **az lenne mindannyiunknak, és mindannyiunk alatt az erdélyi magyarságot értem, az ideális, ha a *Romániai Magyar Demokrata Szövetség* (így!) valóban az lenne, ami a nevében is van**: a romániai magyarok demokratikusan működő szövetsége. Ha az a szervezet, melyet ’89 végén azért hoztak létre a felelős közösségi tudattal rendelkező értelmiségijeink, hogy az érdekeinket képviselje, követné azokat a célokat, amelyekért létrehozták.

Ez pedig nem egyedül az RMDSZ-ben levők feladata, hanem valahol a mienk is, erdélyi magyar állampolgároké. Hogy éljünk azokkal az eszközökkel, amelyeket a demokrácia számunkra biztosít.

Ma pedig a székelyudvarhelyiek élhetnek azzal a jogukkal, hogy kiválaszthatják az előválasztásra jelentkező potenciális polgármesterjelöltek által ajánlott irányt.

# **Akarsz-e felelős állampolgárt játszani?**

Egy kapcsolat legalább két félen múlik. Én úgy látom, hogy évtizedek után, amiben sokszor éreztük, hogy megfojtanak, leuralnak, játszadoznak velünk, akár a helyi, akár az országos szinteket nézzük, mi mégis jobb híján sokszor rájuk szavaztunk, most a helyi RMDSZ nyitottságot mutatott arra, hogy visszafogadja az embereket, akikért van.

Lehet, hogy komolyan gondolják. És **lehet, hogy ez csak egy színjáték a részükről.** Láttunk már ilyet.

**De akkor mehetünk játszani, még ha színjátékot is, amikor hívnak.** És most hívnak. Nem statisztának és nem közönségnek. Felelős állampolgárnak, akinek lehetősége van aktív félként véleményt és preferenciát nyilvánítani. Felnőtt módon dönteni, ha már felkínálják a lehetőséget. Ez, ha színjáték is, vagy csak simán játék is, mégiscsak közelebb áll a demokráciához, mint amit eddig tapasztalhattunk. **Rajtunk múlik, hogy velük játszunk, vagy kimaradunk a játékukból, mely úgyis megy tovább, valamerre, csak éppen nélkülünk.** 

> FIGYELEMA cikket közszolgálati természeténél fogva minden látogatónk szabadon olvashatja, de ha támogatni szeretnéd munkákat, [megteheted itt egy előfizetéssel](https://uh.ro/elofizetes/?ref=uh.ro).