> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Mit irigyelnek tőlünk a csíkiak?
- URL: https://www.uh.ro/mit-irigyelnek-tolunk-a-csikiak/
- Published: 2013-02-01T13:04:36.000Z
- Updated: 2013-02-04T10:38:20.000Z
- Description: Az irigyli, mint csíki az udvarhelyit szólás még nem terjedt el, azért van néhány olyan értékünk, amire büszkék lehetünk.
- Author: Katona Zoltán
- Tags: #Import 2025-09-04 13:03

![calendar-odorhei](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/varoskepek/calendar-odorhei.jpg "Fotó: Dragoș Asaftei ")

Amiért az „irigyli, mint csíki az udvarhelyit" szólás még nem terjedt el, azért van néhány olyan értékünk, amire büszkék lehetünk.

Mivel a megyeszékhelyen jártunkban jelentős fejlődést észleltünk számos területen, összeírtuk,[ melyek azok a dolgok, amiben Udvarhelynek érdemes lenne követnie Csíkszeredát.](https://www.uh.ro/szines/erdekessegek/12341-miert-irigyeljuk-a-csikiakat)

Most a Hargitán túl élő, nálunk is ismert, vagy valamilyen módon ide kötődő személyektől kérdeztük meg, hogy ők mit vinnének magukkal innen Csíkba, ha tehetnék.

## Ilyenek vagyunk 50 kilométerről

Hiszen ők is szeretnek pár dolgot a székely anyavárosban. Például szinte mindig megdicsérik a parkunkat. Udvarhelyi módra itt hónapokig folyt a vita, hogy igazából kinek az érdeke a **városi park** felújítása, és az ehhez kapcsolódó viták hagytak néhány tüskét bennünk, az idelátogatókat ez egyáltalán nem érdekli: gyakran leesik az álluk a hely szépségétől és tisztaságától.

Bár mi sokszor elégedetlenek vagyunk a felhozatallal, hiszen egyre szaporodnak a turkálók a minőségi árut kínáló boltok rovására, van ennél rosszabb is. A csíki hölgyek sóvárogva érkeznek Székelyudvarhelyre, ami az ő szemükben nemcsak iskolaváros, hanem gyakorlatilag **a butikok metropolisza** is.

![Városi Park](http://194.38.104.52/images/stories/Szasza/Itthon/Kozelet/park1705/varosi_park_kikep-01.jpg)

A választék dicsérete mellett hallottunk olyan véleményt is, hogy itt sokkal **több a kedves, mosolygós elárusító**, és a kínálat változatossága mellett az árak is alacsonyabbak.

## Szép lakóházak, jó kocsmák

Ha már említettük az iskolavárosi jelleget és a számtalan butikot, ejtsünk szót a kocsmákról is. Hallottuk már idegenvezetőtől, hogy [**ide pálinkázni érdemes elutazni,**](https://www.uh.ro/kultura/zene/11286-51-dal-arra-amikor-palinkazol) de még a csíkszeredaiak is úgy vélik, hogy városunkban határozottan minőségi a felhozatal, egyedi dizájnú, ízléses helyekre ülhetünk be ismerőseinkkel sörözni vagy kávézni.

A letűnt századok, az Osztrák-Magyar Monarchia békebeli hangulatát sugárzó épületeket irigyli például **Forró-Erős Gyöngyi**, csíkszeredai újságíró. Kérdésünkre először úgy reagált, hogy szerinte „rossz helyen kopogtunk", amikor megkerestük, mert ő tulajdonképpen sosem irigyelte az udvarhelyieket.

![kozpont2610 04](http://194.38.104.52/images/stories/Emese/Itthon/Kozelet/kozpont2610/kozpont2610_04.jpg)

„Ha irigyeltem volna, annak idején, mikor udvarhelyi legényhez mentem feleségül, oda költöztem volna. Egy dolog van, amiért mégis úgymond irigylem: az udvarhelyiek megúszták Ceaușescu rombolási mániáját, és megmaradtak a régi lakóházaik, szép épületeik, **nem lett az egész városközpontjuk egy nagy betonrengeteg** gyufaskatulya-szerű tömbházakkal." – fejtette ki az újságíró.

**Ráduly Róbert Kálmán**, a csíkszeredaiak polgármesterének szintén tetszik az átmentett, megmentett „bázis", a „rendkívüli székely jelleg". Mint kifejtette, ez alatt tulajdonképpen az 1918-at megelőző időszakot magába hordozó városközponti jegyeket érti, tehát az iskolákat, a vármegyeházát, a templomokat.

Nagyon szépen fogalmazott ennek kapcsán a megyeelnök, szinte irigyelni kezdjük magunkat – elvégre udvarhelyiek vagyunk –, hogy ilyen szép helyen élünk.

![kozpont2610 11](http://194.38.104.52/images/stories/Emese/Itthon/Kozelet/kozpont2610/kozpont2610_11.jpg)

„A szomszédos városban a kommunizmus idején is sikerült megőrizni a település egykori arculatát, épített örökségét, ma is kevesebb a tömbház, mint nálunk, ami Csíkszeredából nézve mindenképp irigylésre méltó.

Szeretünk Udvarhelyen sétálni, a Küküllő mellett a Sétatéren, megnézni a kirakatokat, **a virágpiacot a Patkóban**, szeretünk leülni az ottani kávéházakban, cukrászdákban. Élhető város Udvarhely, a tömör beépítésű belvároshoz társuló korszerű városnegyedekkel a sokszínű városkép megragadja az odalátogatót" – vallott Borboly Csaba Székelyudvarhellyel kapcsolatos benyomásairól, élményeiről.

## Köd előttem, köd utánam

Még Ráduly Róbert Kálmán átvinné még Udvarhelyről azt, amiről nem tehetünk, de sűrűn áldjuk őseinket, hogy a hegynek erről az oldaláról védték a Kárpát-medencét: az éghajlatot.

A megyei tanácselnök sem mulasztotta el megjegyezni, hogy itt még a nap is más.

"Valóban barátaink lettek Csíkban a mínuszok – nem is volt más választásunk –, és örülünk, hogy megedzett az időjárás, de miközben nálunk köd van, **irigyeljük a napsütést, az enyhébb időjárást az udvarhelyiektől**" – utalt a kellemes klímánkra Borboly.

## Onnan úgy tűnik, nálunk pörög a magánszektor

A csíkszeredai polgármester szerint szintén irigylésre méltó az **a menedzseri közösség**, amelyik a '89 előtti helyzetből egy jó privatizációs vonulat eredményeképp jelentős gazdasági potenciált mentett át Udvarhelynek.

„Gondolok itt például **Gyöngyössy Jutka** nénire és a hozzá hasonló komoly menedzserekre, de mondhatnám a matricásokat vagy a roseal-osokat és így tovább.

![kozpont2610 06](http://194.38.104.52/images/stories/Emese/Itthon/Kozelet/kozpont2610/kozpont2610_06.jpg)

Csíkban csak alig néhány ilyen ember volt, míg Udvarhelyen tételesen lehetne sorolni azokat, akik a '89 előtti ipari potenciált jelentős mértékben megmentették a városnak. Működő vállalkozások vannak a könnyűipartól a szerszámgyártásig."

## Zajlik az élet

Borboly Csabának a kultúránkra fáj a foga: "A megyeszékhelyről úgy látjuk, Udvarhelyen aktívabb a kulturális élet, és az ottani előadók inkább jelen vannak a magyarországi, a nemzetközi körforgásban."

Ráduly Róbert pedig az Udvarhelyi Fiatal Fórumra, Siculusra, az ifjúsággal kapcsolatos elmúlt huszonkét évnyi tevékenységre gondol sóvárogva.

## Új honfoglalók

Bár politikailag nem teljesen korrekt erről beszélni, Ráduly Róbert megemlített egy olyan tényezőt, amire nemzeti szemérmességtől függően, titokban, vagy felvállaltan büszkék vagyunk: Székelyudvarhelyen él arányaiban a legtöbb magyar az erdélyi városok közül.

„**Oda még nem kölykeztek ilyen szinten be** az új impérium jegyében, mint Csíkba" – fejtette ki a "szinte vegytiszta magyar állapotra" vágyódását a polgármester. S hogy édesítsen kissé darabos megfogalmazásán, hozzátette: egyik kedvence a Frieske Pan pékség és cukrászat: „Ízlenek a süteményei!"

## Olykor kispolgári, de szerethető

Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója nem tud elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy udvarhelyi – mint mondja, erős érzelmi, rokoni, baráti szálakkal kapcsolódik szülővárosához, hetente járok „itthonról haza" és napi szinten követi az udvarhelyi eseményeket, illetve a Kolozsváron, Budapesten és Csíkszeredában életvitelszerűen eltöltött közel két évtized hozzásegítette ahhoz, hogy objektívebb, letisztultabb képe formálódjon Udvarhelyről.

„A szeredaiaknak mindig ajánlom a bethlenfalvi pékség és cukrászda tiroli rétesét, hosszabb útra indulván gyakran itt vásárolok szendvicset is. Néhány központi kávéház hangulata, (műsor)kínálata és a felszolgálás módja ugyancsak irigylésre méltó, miképpen több üzlet igen ízléses kirakata is megragadja a tekintetet.

![kozpont2610 08](http://194.38.104.52/images/stories/Emese/Itthon/Kozelet/kozpont2610/kozpont2610_08.jpg)

Mindig rápillantok a református temető bejárata melletti öreg házra, azon pedig **a száz évnél is régebbi kovácsoltvas lámpatartóra,** nyugtázva: még megvan. Miképpen az öreg platán is a sétatéren." – mondja az igazgató, aki szerint nagyon szerethetők a városközeli kirándulóhelyek, a Szarkakő, a Kerekerdő, a Budvár, a Szejke.

Gyarmati úgy véli, hogy az idők folyamán „nagyon jól lett kitalálva" a belváros: harmonikusan tagolt terek, az emberközeli templomok, a Küküllő-parti nappal csendes, éjjel zajos park, továbbá a város fölé emelkedő Szent Miklós-hegy, illetve a sajátosan nyugalmas hangulatú temető. „Olykor kispolgári, olykor büszke, olykor helyét kereső, de mindig színes, szerethető és élhető város" – summázott Gyarmati Zsolt.

Szerinted még mit irigyelhetnének a csíkiak tőlünk?