> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Mire választjuk az elnököt?
- URL: https://www.uh.ro/mire-valasztjuk-az-elnokot/
- Published: 2024-11-23T22:22:09.000Z
- Updated: 2025-03-27T12:24:41.000Z
- Description: Vasárnap lesz az elnökválasztás első fordulója, Iohannistól búcsúzunk. Na de mit is csinál a román elnök?
- Author: Buzás Ernő
- Tags: Országos, 2024-es választások, államelnök, #wp, #wp-post, #Import 2025-03-27 14:04

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/03/id252270_inquam_photos_george_calin-1-8.jpg)

###### Forrás: Inquam Photo / fotó: George Călin

Vasárnap lesz az elnökválasztás első fordulója, Iohannistól búcsúzunk. **Na de mit is csinál a román elnök?**

A [román Alkotmány](https://www.cdep.ro/pls/dic/site.page?den=act2%5F1&par1=3&ref=uh.ro) 80-101\. cikkelyei taglalják az elnöki tisztséghez kapcsolódó kötelességeket, feladatokat és jogokat. **Eszerint a román elnök a román államot képviseli és az ország nemzeti függetlenségének, egységének és területi integritásának szavatolója.** Ahhoz, hogy az alkotmány betartását és az intézmények megfelelő működését biztosítsa, az állam hatalmi ágai között, illetve a társadalom és állam között játszik közvetítő szerepet. Nézzük meg, mit takarnak ezek.  

# Hogyan választjuk?

**Románia államberendezkedése félelnöki rendszer. Ez azt jelenti, hogy az elnököt közvetlenül választjuk,** ellentétben például a parlamentáris rendszerű Magyarországgal, ahol az elnököt az országgyűlés választja meg. Így Romániában megtörténhet, hogy a kormány és az elnök nem különösebben kedvelik és akár akadályozhatják is egymást. Az elnöknek saját elképzelései is lehetnek, nem pusztán egy formális szereplő, aki mindenben követi a kormányt, és csak aláír – mint mondjuk Magyarországon, ahol valószínűleg az olvasó jó eséllyel nem tudja megnevezni a jelenlegi elnököt. Optimálisabb esetben az elnök korlátot szab a kormány vadabb terveinek, mint például a [kaukázusi Georgiában,](https://hirado.hu/kulfold/cikk/2024/11/18/georgia-elnoke-a-parlamenti-valasztasok-megismetleset-surgeti?ref=uh.ro) ahol az elnök felszólalt a választások érvényessége és újraszervezése kapcsán.

A megválasztásának nem muszáj kétfordulósnak lennie, de a gyors lezáráshoz egy jelöltnek meg kellene szereznie a szavazatok több mint felét. Mivel ennek kevés az esélye idén, ezért két fordulóra készül mindenki.

**Az elnöki poszt két mandátumra van korlátozva,** emiatt is veszünk búcsút Iohannistól, aki 2014-től az elnök. **Egy elnöki mandátum 5 évet tart** – legalábbis, ha nincs katasztrófahelyzet vagy háború, ez esetben törvénnyel hosszabbítható.

A mandátuma teljesítése közben a román elnök nem lehet párt tagja, nem tölthet be más tisztséget, se köz- se magán szerepet, és immunitást is élvez. 

# Kormánnyal való kapcsolata

A 85\. cikkely szerint **Románia elnöke nevezi ki a miniszterelnököt**, és a parlament bizalmi szavazása alapján nevezi ki a kormányt, illetve, ha menet közben történnek változások (kormányátalakítás vagy üresedés), akkor **a miniszterelnök javaslatára visszahívhat és kinevezhet kormánytagokat.** 

**Joga van egyeztetni a kormánnyal a „sürgős és fontos” ügyek kapcsán.** Részt vehet az olyan üléseken, ahol a külpolitika, az ország védelme, a közrend a téma, illetve a miniszterelnök kérésére egyéb helyzetekben is. Ha részt vesz az ülésen, akkor ő elnökli azt.

# Parlamenttel való kapcsolata

A 88-as cikk kissé homályosan azt mondja, hogy **„Románia elnöke üzeneteket intéz a parlamenthez az ország legfontosabb politikai kérdéseiről.”**

Kevésbé homályos viszont az, hogy **az elnök feloszlathatja a parlamentet**: ha 60 nap alatt nem sikerül kormányt alakítani, és már két próbálkozás elbukott, akkor a két ház és a pártok vezetőivel tartott konzultálások után teheti meg.

Más okai is lehetnek a feloszlatásnak, de évi egynél nem lehet több alkalommal, sem az elnöki mandátum utolsó 6 hónapjában, és érthető okokból, háború, katasztrófa- vagy szükségállapotban sem.

A parlamenttel történő egyeztetés után az elnök **kiírhat népszavazást is.**

# Jó, de mit csinál hétköznap?

Mint az állam képviselőjének, a **külpolitikában és a védelemben van fontosabb szerepe.** A 91-es cikkely beszél a külpolitikai szerepéről. Eszerint aláír nemzetközi szerződéseket – amelyeket a kormány tárgyalt le, és amelyeket az elnök továbbküld a parlamentnek jóváhagyásra, tehát nem ő dönt róluk egyedül.

**Ő nevez ki és hív vissza nagyköveteket** – illetve **alapíthat, megszüntethet és módosíthat külképviseleteket. Más országok nagyköveteinek kinevezését is jóvá kell hagynia.**

A 92-es cikkely a **honvédelmi kötelességeiről** beszél. Az elnök a fegyveres erők vezetője és a *Legfelsőbb Védelmi Tanács* elnöke. [Ez a tanács](https://lege5.ro/Gratuit/gm4dsnbu/organizare-si-functionare-lege-415-2002?dp=gezdknbrg42tm&ref=uh.ro) több olyan vezetőt foglal magában, akik háborús állapotban fontos szerepet töltenek be, mint: a védelmi miniszter, a belügyminiszter, a külügyminiszter, az igazságügyi miniszter, az ipari és erőforrás miniszter, a pénzügyminiszter a *Román Hírszerző Szolgálat* igazgatója, a *Külföldi Hírszerző Szolgálat* igazgatója, a vezérkari főnök és az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója.

Előzetes parlamenti jóváhagyással **elrendelheti a fegyveres erők mozgósítását** – de különleges esetekben az utólagos (legkésőbb 5 nap) jóváhagyás is elég lehet. Így tehát, ha támadás éri az országot, neki kell reagálnia, és ha a parlament épp nem ülésezik, akkor 24 órán belül össze kell hívnia azt. 

A 93-as cikkely hasonlókat ír elő más, azaz nem háborús, vészhelyzetekre is, azaz az elnök reagál, tájékoztatja a parlamentet, jóváhagyást szerez, ha országos a kihívás, ha regionális. Tehát, ha nincs különösebb baj, akkor lényegében **a külüggyel köti le magát.**

Ő hirdeti ki a parlament által elfogadott törvényeket, amelyek addig nem lépnek érvénybe, amíg az elnök ezt nem teszi meg. Egy alkalommal javasolhatja a parlamentnek, kihirdetés előtt, hogy vizsgálja felül a törvényt.

# Korlátozások

Természetesen az elnök sem tehet meg bármit, legalábbis az Alkotmány szerint nem. Ha alkotmányellenesen cselekszik, akkor felfüggeszthető a szerepéből a két ház többségi szavazata alapján, a Legfelsőbb Bíróság jóváhagyásával. A folyamat elindításához szükséges a két parlamenti ház, azaz a képviselőház és a szenátus egyharmadának kezdeményezése. Még egy népszavazást is kell szervezni a kérdésben. Eddig csak **Traian Băsescut** próbálták felfüggeszteni, őt viszont kétszer. 2007-ben a népszavazáson leszavazták a felfüggesztést, 2012-ben ugyan nyertek az igenek, de nem volt meg a kellő létszám, így az elnök maradhatott.

Még súlyosabb esetben, mint például árulás, a két ház kétharmadának szavazatával vád alá helyezhető az elnök.

Ha valamilyen okból, mint a fentiek, haláleset, súlyos betegség vagy lemondás, megürülne az elnöki szék, akkor három hónapon belül köteles a kormány új elnökválasztásokat szervezni. Addig pedig sorban a Szenátus, majd a Képviselőház vezetője helyettesíti – azzal a kitétellel, hogy a 88-90-es cikkelyek nem vonatkoznak a helyettesítőre, azaz nem írhat ki népszavazást, nem oszlathatja fel a parlamentet és nem fogalmaz meg üzeneteket a parlamentnek. A helyettesítőre is vonatkoznak a korlátozások.

Az elnök sem áll a *Hivatalos Közlöny* felett, **ha az elnöki dekrétumokat nem publikálja ott, akkor azok ugyanúgy nem érvényesek, mint más döntések, törvények.**

# Az elnök fizetése

És végül, a legfontosabb, a 101-es cikkely: **az elnök fizetését törvény határozza meg**. A törvény valójában több törvény, de az elnökség honlapja [aktualizált adatokat közöl](https://www.presidency.ro/ro/administratia-prezidentiala/transparenta-institutionala?categ=34&ref=uh.ro). A [2024 szeptemberi adatok](https://www.presidency.ro/files/documente/Lista%5Fcu%5FFunctii%5FAP%5F+%5FGrila%5Fsalarii%5FAP%5F-%5F30.09.2024.pdf?ref=uh.ro) alapján az elnök bruttó fizetése 24.960 lej – azaz bruttóban kap annyit, mint ​​[Demeter Szilárd felesége nettóban kapott az Erdélyi Médiatér Egyesületnél](https://www.uh.ro/nicsak-kinek-volt-meg-szep-fizetese-a-bezart-erdelyi-mediabol/).

Tehát a román elnök **nem csak egy dísz szerep**. A nemzetközi közösség irányában ő maga lesz Románia, illetve, ha nagy baj éri az országot, akkor neki kell reagálnia. A a miniszterelnök személyének kiválasztása, a parlament feloszlatására és népszavazás kiírására való felhatalmazása, a kormánnyal való együttműködése, nehéz leválthatósága is valódi hatalmat ad a számára.

**Ezek tudatában válasszunk vasárnap!**