> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Mi történt december 6-án éjszaka, mi lesz velünk négy évig?
- URL: https://www.uh.ro/mi-tortent-december-6-an-ejszaka-mi-lesz-velunk-negy-evig-2/
- Published: 2020-12-09T10:51:45.000Z
- Updated: 2025-04-01T15:31:57.000Z
- Description: Egy újságíró, két politológus és egy szociológus kibeszélték a kampányt és a választásokat.
- Author: Szilágyi István
- Tags: Országos, aur, borbáth endre, kerekasztal-beszélgetés, parlamenti választások 2020, pnl, PSD, RMDSZ, székely istván gergő, transindex, vig emese, zsigmond csilla, #wp, #wp-post, #Import 2025-04-01 16:47

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/transindex-kerekasztal.gif)

##### Egy újságíró, két politológus és egy szociológus kibeszélték a kampányt és a választásokat.

###### Pillanatkép az online kerekasztalról. A többi illusztráció az [RMDSZ vitatott kampányvideójából](https://www.facebook.com/hegeduscsillaofficial/posts/3595609423808479) származik.

A parlamenti választások eredményei nem beszélnek önmagukért. Egy sor kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy a PSD megtartotta a PNL-vel szemben a vezető helyét, nem juthat be sem Băsescu PMP-je, sem Ponta Pro Románia pártja, illetve a parlamenti küszöb duplájával rajtolt egy új, rendszerellenesnek mutatkozó párt.

Mi lepte meg leginkább a kutatókat, mit gondolnak az RMDSZ kampányáról és eredményéről, mi lehet az oka az alacsony részvételnek és a szélsőjobb AUR sikerének, miben volt más ez a kampány, és mire számíthatunk az elkövetkező négy évben? Ezekről beszélgetett **Vig Emese** újságíró három társadalomkutatóval a *Transindex* hétfő esti online kerekasztalánál. 

Vendégei voltak: **Zsigmond Csilla** szociológus, az MTA TK Kisebbségkutató Intézetének kutatója, **Borbáth** **Endre**, politológus, a Berlin Freie Universität és a WZB Social Science Center kutatója, **Székely István Gergő**, politológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (NKKI) munkatársa.

[Az előadás](https://www.facebook.com/transindex/videos/377047606861647) szerkesztett kivonatát közöljük alább.

# **Sokkolt titeket az eredmény?**

– vágott bele a moderátor.

**Több szempontból meglepő volt, a legnagyobb az AUR** – válaszolt elsőként Zsigmond Csilla, akihez Székely István Gergő is csatlakozott, hozzátéve, hogy „ez egy kiköpött neolegionárius párt, nincs mit szépíteni”. A PSD relatív győzelme viszont annyira nem lepte meg a kolozsvári kutatót, Borbáth Endrét pedig inkább az, hogy a Pro Románia nem jutott be, és hogy ennyire (*5 százalékkal*) elhúzott a PSD a PNL-vel szemben.

**Az RMDSZ eredménye** István szerint nem rossz, de nem is annyira jó. Hozták a négy évvel ezelőtti eredményeket, viszont utoljára **az első EP-választásokon, 2007-ben és 2009-ben volt ilyen gyenge a részvétel**, akkor pedig a magyar eredmény 8%-os volt. Ahhoz képest kisebb pohárba kell a pezsgőt önteni – vélekedett. A parlamenti arány ettől még változhat: ha bent marad a PMP, gyengébb lesz, ha kiesik, jobb lesz az RMDSZ-nek is, több mandátum jut, tette hozzá István.

## **Járvány vagy csömör miatt van a mélypont?**

– tette fel máris következő kérdését Emese a szakembereknek.

Csilla szerint nem csak a vírustól való félelem mutatkozott meg, hanem egy általános erózió a politikai elittel szemben. „A járványt nem lehet kizárni, a vírustól való félelem, de a válságra adott kormányválasz nem győzte meg a választókat”. A részvétel és az eredmény nem független egymástól: az, hogy a liberális párt és az USR-Plus alulteljesített, az alacsony részvétel és **az AUR jobb szereplése ezt a frusztrációt, rendszerből való kiábrándulást is jelzi**.

Endre egy másik szempontot is behozott a beszélgetésbe: két év alatt ez a negyedik választás, a szezon vége felé járunk, elfáradt a választói közönség, és nem sikerült elmagyarázni nekik, hogy miért fontos ez a választás. **A választás tétje is alacsony volt**, mert Iohannis már előre kijelentette, hogy Orbant jelöli újra. Mindenki liberális kormányra készült, ez a választás élét elvette, negatívan hatott a mozgósításra, miközben a PSD nagyon feljött, de ezt meg nem tükrözte a média – magyarázta a berlini politológus.

**A PNL nagyot veszített az iskolák, a piacok, az ortodox egyház megszorításával** – tette hozzá István. Ami a fertőzöttség és a részvétel közötti összefüggést illeti, az NKKI munkatársa úgy látta, hogy a megyék szintjén a korai órákban ez még nem tűnt fel, de estefelé mintha körvonalazódott volna egy negatív összefüggés. „De ezt majd Endre biztosan hamarabb összerakja” – dobta át a labdát.

## **Ki szavazott egyáltalán?**

Az adatok azt mutatják: a város alulmaradt a nap második felében a faluval szemben – folytatta Endre, aki megfigyelte, hogy az idősebb választók körében valóban kisebb volt a részvétel 2016-hoz képest, de a fiatalok körében meg rendkívül alacsony, **a városi, 35 év alatti fiatalok mentek el a legkevesebben**. „Ez a rezervája a román politikának”, de ez európai és világtendencia is szerinte.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/untitled2.gif)

– Ez igaz, viszont 2016-hoz képest a legérdekesebb, hogy **a 18-24 évesek aktívabbak voltak most, közel 30% ment el**, miközben az összes többinél nagyobb visszaesés volt – árnyalta Csilla, szerinte ez az AUR sikerével is összefüggésbe hozható, mert a közösségi médiában zajlott a kampánya. Viszonyításképp az MTA kutatója elmondta, hogy **a pártelnök George Simion oldalát 560 ezren követik**, utána a Plus-os Dacian Cioloș következik 425 ezerrel, Orbannak elenyésző az online tábora, a PNL-nek 450 ezer van.

„Ez tényleg nagyon érdekes, lehet nem kéne tapsolni a fiataloknak?” – jegyezte meg kissé cinikusan István. Csilla replikája picit később hangzott el, így szólt: „Nem hiszem, hogy a legfiatalabb korosztálynak köszönhető (az AUR sikere), jelentős része az USR-Plust támogatta”.

# **Akkor beszéljük ki az AUR-t**

– javasolta erre a műsorvezető. A semmiből lett, egy év alatt felnőtt. Normális ez vagy besegített az orosz befolyás vagy valami más? – kérdezte Emese.

**„Aki két és fél hónap alatt 1%-ról felépül 9%-ra, az valamit nagyon tud, valamivel nagyon rendelkezik”** – István szerint – az EU-párti – **Maia Sandu** államelnökjelölt győzelme is segített Moldvából nekik, de kérdés, hogy az egyháztól milyen anyagi és aktivista erőforrásokat kapott az AUR.

Emese szerint fantasztikus a szín- és névválasztás, **azt sugallja, hogy értéket képvisel: ez az aranypárt**, ez képviseli a román értékeket (egyház, család, egység), erre kell szavazni. „Ez annyira ki van találva, vérprofi csapat kell, hogy legyen” – szólt közbe a moderátor.

– **Meg kellene nézni, hogy ki finanszírozta a kampányt, a Facebook-hirdetéseit** – válaszolt elsőként Endre, aki szerint az AUR nagyon jól felismerte, hogy a járvány alatt felértékelődik az online szociális hálózatok szerepe, rátelepedett Facebook-csoportokra, nagyon jól mobilizált. Látható volt a diaszpórának is (az interneten), de így is meglepő volt, hogy nem Băsescu pártja kapta a moldovai szavazatokat. **A pandémiával kapcsolatos elégedetlenséget sikerült jól becsatornáznia**, és a romániai vendégmunkásokat érintette a leginkább a járvány, ez is egy szempont. A PNL inkompetenciája és az egyház is segítette az AUR-t, utalt a nagy zarándoklatok körüli cirkuszra, ráadásul – az EP-be függetlenként – bejutó **Mircea Diaconu**t is meg tudták győzni, neki elég nagy tábora van. **A magyarellenesség kevésbé volt fontos**, nem lett volna elég az ötszázalékhoz, vélekedett.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/iohannis-jonapot.gif)

A járványtagadást, vakcinaellenességet, a tehetetlen frusztráltakat vonzotta be, a rendszerellenes szavazatokat hozta, és a nacionalista diskurzusok iránt fogékonyakat, a Nagy-Románia-pártiakat is sikerült becsatornáznia az AUR-nak, értett vele egyet Csilla, az MTA szociológusa, aki azt is megfigyelte, hogy **hol szerepelt jól az AUR.** Érdekesnek találta, hogy **szélsőjobboldaliként a szociáldemokratáktól vonzott el szavazatokat**, és ott teljesített gyengébben, ahol a PSD jobban.

A PSD-ben Ponta és Dragnea paneleit félrették, **nem halottunk idegenekről, Soros-hálózatról, ez kreált egy űrt, ahová betörhetett az AUR** – értelmezte Endre a megfigyelést –, de azt hiba lenne elkönyvelni, hogy túl is fog élni, ezt láttuk Dan Diaconescu néppártjánál. Még ha be is jutottak, rengeteg munkát igényel, hogy meg is őrizzék a 9%-ot.

Emese azt feltételezi, hogy a tömeges átállásnak köze lehet ahhoz, hogy **Vasile Dâncu**, „a PSD szürke eminenciása”, próbálta megszabadítani a helyi báróktól a politikai alakulatot. Lehet, hogy éppen a tisztogatás vezetett oda, hogy leszakadtak ezek szavazóbázisai, és átkerültek az AUR-hoz. „Ez a PSD felelőssége is, hogy radikalizálódott”, idézte Dâncut egy tévéműsorból.

# **Megváltozott a kampány a járvány miatt.** 

**Volt-e más párt, amely profitált belőle?** – váltott témát a Transindex újságírója**,** aki példaként a PSD-t emlegette. Szerinte náluk van az a réteg, amely legkevésbé kapcsolódik be az online-ba, náluk számít a *door-to-door*, egy miccsparti – ettől estek el, mégis elmentek a szavazóik.

– A PSD profitált a kontextusból. A kormányfőjelöltje, **Alexandru Rafila** virológusként hitelesen tudta képviselni a témát, a párt elhasznált arcai hátrább tudtak lépni, ez fontos volt, hogy jó eredményt érhettek el – reagált röviden Endre, egyben visszacsatolva az előbbi tömbhöz.

István beismerte, hogy annyira nem követte egyik pártot sem, de **az alacsony részvételi arány általában azoknak kedvez, akiknek fegyelmezett, könnyen mobilizálható a bázisuk**, amilyen az RMDSZ-nek és a PSD-nek van. Hiába vitt el a PNL több polgármestert szeptemberben, még mindig a legbeágyazottabb párt vidéken a PSD, és ez az RMDSZ-re is igaz. A digitális pártként számon tartott **USR** esetében viszont kudarcként értékelhető, „biztos nincsenek kibékülve a 15-16%-kal”. Endre egy picit másképp látja ezt, szerinte az USR-vel szemben túl nagyok voltak az elvárások. **9%-ról 16%-ra nőttek, kormányra készülnek**, ez egyáltalán nem rossz eredmény egy viszonylag új párttól.

– Az USR kampánya mindenképp csalódás, nem hozták a frissességet, el voltak foglalva a belső konfliktusokkal, szétforgácsolták a támogatottságukat. **Az RMDSZ és a PSD sokkal jobban kötődnek a szavazóikhoz**, mint a nagyvárosokban népszerű pártoknál, ahol nagyobb a távolság. Az RMDSZ-nél már urnazáráskor érezhető volt a biztonság a bejutásban – egészítette ki Csilla.

## **Az RMDSZ-nél erősen hajtottak arra, hogy működjön az online kampány, hogyan értékelitek?**

– vetette fel a másik kérdést Emese, ha már szóba hozta, lett is vita belőle.

– Valóban több típusú tartalommal lehetett találkozni, jobban kiteljesedett az RMDSZ online kampánya – folytatta az MTA kutatója –, de ez **nem kellene azt jelentse, hogy bármilyen eszközzel**. Muszáj megemlíteni, ami mellett nem lehet elmenni: az egyik, szerintem ízléstelen[ kampányvideó](https://www.facebook.com/hegeduscsillaofficial/posts/3595609423808479) a[ *Másnaposok szövetsége*](https://plakatmagany.transindex.ro/ami-az-embereknek-jo-a-masnaposok-kampanyrol/?ref=uh.ro) színvonalát idézte a nemi sztereotípiákkal, a nacionalista kártyával, és még humorosnak sem mondható.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/untitled7.gif)

**Vajon tényleg hoz annyit, hogy megéri az RMDSZ-nek?** Önmaga felé hogy tud elszámolni, amikor kiáll az AUR ellen vagy a női egyenjogúság képviseletében hogy tud hiteles lenni? – vetette fel kérdéseit Csilla, aki „fricskaként” megnézte a nemek szerinti részvételi adatokat. Hogy kiderüljön: éppen a két székely megyében a legmagasabb a női szavazók aránya, Hargita megyében 51,2%, azaz a férfiaknál többen élnek jogukkal.

„Nem lehet, hogy épp az történt, amit a videó lefest?” – viccelődött István, amit csak tetézett Emese beszólása: „Nem ráncigált el senki a monitor elől, csak töltöm a telefont”, hogy aztán komolyra váltsa a szót.

## **Pedig azt mondta az RMDSZ, hogy nem foglalkozik negatív kampánnyal. Ezt hogyan értékelnétek?**

Amíg Csilla és Emese a morális fenntartásaikat ecsetelték, István és Endre – szakmai szemmel – megértőbb hangnemben beszéltek az RMDSZ kampányhúzásáról, de azért ők is megfogalmazták kritikájukat.

 „Szerintem beletartozik, egy dologra lennék kíváncsi: ez jött zsigerből, vagy fel is mérték előtte, hogy megéri-e? **Nem örülök, de megértem, hogy miért történik**. Ha ez az ára, el tudom fogadni, láttuk az egyházfőket is a Facebook-on, és a választás napján a kontrasztüzeneteket: Caracalban ennyi, Kézdin annyi a részvétel. **Az a bajom, hogy csak riogatás van a tartalomban**, nincs mögöttes filozófia, nincs több. Úristen, ijedj meg, székely góbé, mert az oltyánok többen szavaztak. Valahol mélyen azt szeretném, ha másképp működnének ezek a kampányok”.

Endre szerint is **meg lehet ítélni normatív szempontból, de biztosan működik, ezért használják**, nem hiszem, hogy ártana a pártnak. „Én arra számítok, hogy fel fog erősödni a nacionalista retorika”.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/untitled4.gif)

**S ha nem árt neki, fel is jogosítja?** Miért nem lehet olyat megfogalmazni, ami hat is, de nem *alja*? Vagy minket, választókat minősít, hogy ez működik? Meddig lehet ezt feszegetni? Amikor hiába kapjuk már az üzeneteket, de fülünk botját sem mozdítjuk – pörgött fel Emese.

**Miért kell ennyire a félelmekre építeni?** – csatlakozott hozzá saját kétségeivel Csilla. – Ha már kormányzásra készül az RMDSZ, itt van a pandémia, amitől mindenki tart, nyugodtan előállhatott volna az egészségügyi szakpolitikájával vagy a digitális oktatás miatt leszakadó térségeknek, iskoláknak, gyerekeknek megoldással lehetett volna előjönni.

**Nem fogja visszanyerni sem az elvesztett szavazókat, sem az etnikai törésvonalon túl nyerni**, ha csak azzal riogat, hogy Csíkban hórázni fognak a románok. A szociológus szerint nem úgy kellene feltevődnie az RMDSZ-nek, hogy a romániai magyarok vagy a romániai állampolgárok között kellene választania. Ami a saját követeléseinket illeti, azokat is inkább emberjogi és jogállami keretbe kellene helyezniük, nem pusztán etnopolitikaiba. – Elvárják, hogy etnikai alapon menjünk el szavazni, sőt, morális kötelességként jelenik meg, de nem szélesíti a mozgásterét, pedig vegyes vidékeken, a szórványban egy kicsit talán erősödhetne is – elmélkedett.

## **Hiába vezet a PSD, Iohannis nem fogja felkérni őket. Aki nem PSD és nem AUR, az összefog és boldogan kormányoznak négy évet, ez ilyen egyszerű?**

– vetette fel a következő témát Emese, közben István szól, hogy megjöttek a 19 órai adatok, a PMP még mindig billeg, Ludovic Orban pedig lemondott.

Erre reagálva jegyezte meg Endre, hogy **ha nem jut be a PMP, akkor PNL-USR-Plus-RMDSZ koalíció lehet**. A PNL viszont eléggé összement, ki lesz a vezér, ha Orban és Iohannis visszavonul? Törékeny lesz a koalíció, pártok között is, párton belül is konfliktusok várhatók, az RMDSZ lehet a stabilizáló elem – mondta.

Csilla szerint sem lesz kényelmes kormánytöbbség, de éppen ezért **jobban is kell tartaniuk magukat a megállapodásokhoz**, nem lehet egymásnak feszülni annyira. Ettől a PNL-USR rivalizáció kisimulhat, a pártokon belül is rendeződhetnek a konfliktusok, ebben fontos lépés volt Orban lemondása. Akár jól is működhet a koalíció, ha képesek tanulni a múltkori hibákból.

István nem ennyire optimista, de szerinte is kétségtelen, hogy **Orban gesztusa értelmezhető konstruktívan, egy stabil kormány és parlamenti többség megalakulására**. Pozitív hozadéka lehet a koalíciónak az is, hogy USR „vadabb elképzelései” el fognak bukni, mint például az egészségügy és az oktatás privatizálása. A Băsescu-féle PMP bejutása meg kormányjelenléte senkinek se lenne jó, főleg az RMDSZ-nek nem, mert a volt államelnök kisebbségből is tud tempót diktálni. **Plusz egy párt egyébként sem hiányzik, épp elegen vannak**, sugallta, s ha hozzáadjuk a nemzeti kisebbségek képviselőit, egy vékony parlamenti többség meglesz a PMP nélkül is. Ez lehet az, ami rákényszeríti a pártokat, hogy működtessék a koalíciót, mert különben egy oldalon találják magukat a PSD-vel. „Nem tudom, hogy ezt bármelyik bevállalná-e, csak azért, mert nem tudnak egymás közt kiegyezni” – érvelt.

Itt Endre meg is jegyezte, hogy az USR-Plus nem is tudna a PSD-vel összeállni, mert pont az ellen alakult. A PSD csak az AUR-ral meg az RMDSZ-el tudna együttműködni, de az meg nem elég a többséghez, és az utóbbi kettő eleve kizárja egymást. – **Nincs más választásuk, mint együtt kormányozni**, de arra számítok, hogy a PNL és az USR-Plus megpróbálják egymást felfalni – fogalmazott. A berlini kutató azzal is számol, hogy a centrista-populista-korrupcióellenes pártok nyomban eltolódnak valamilyen irányba, mihelyt kormányra kerülnek. Nagy kérdés, hogy mit vállalnak fel az USR-nél, mert gazdasági szempontból eléggé jobbosak, kulturálisan balosak, de a hagyományos családról szóló referendumnál is láttuk a törésvonalat párton belül.

## **De mennyit lehet éltetni egy ilyen koalíciót? Milyen négy évet jósoltok Romániának? Lesz kimozdulás a holtpontból?** 

– kérdezett rá a beszélgetés végére Emese.

**Négy évig nem lesz választás elméletileg, ez fontos** – szögezte le István, aki szerint eleve kizárt a PNL-PSD nagykoalíció, mert az egymás elleni polarizációs spirálból nem lehet visszalépni. Esetleg az ellenzékből lehetne szakítani, az AUR viszont az USR-vel inkompatibilis, de nem lepődne meg, ha a PNL-be átszivárogna pár képviselőjük. – Most elég kockázatos dolgok ezek, a PNL nem számolhat reálisan ezzel. Ha a PMP mégis bejutna, akkor az AUR-ral nagyobb átjárást el tudok képzelni, a Pruton túliakat szeretik, a melegeket kevésbé, és így az USR-Plust ki lehetne váltani a koalícióból – sorolta az eshetőségeket. **Nem lesz egy kellemes kormányzási periódus**, mert a járványnak még távol a vége, de alacsony szintről könnyebb eredményeket felmutatni, a rossz gazdasági mutatókat javítani, vélte még a kolozsvári kisebbségkutató. Kockázatként említette, hogy nem világos, Iohannis mit akar, az USR pedig sok esetben ütközik a PNL és az RMDSZ elképzeléseivel, példaként a #farapenali kezdeményezésüket emlegette, amelyet neopopulistának tart, szerinte alkotmányjogilag nem igazán lehet kivitelezni.

Ezzel kapcsolatban Endre arra számít, hogy az EU-s járványügyi alapból viszonylag **sok pénzt kaphat Románia, ez enyhítheti a feszültséget** a koalíciós partnerek között. Hogy az AUR szereplő lesz-e vagy sem, az később kiderül, de az etnikai politizálás „biztosan felerősödik, ettől az RMDSZ pozíciója is”, viszont várhatóan a gazdasági-szociális kérdések fogják dominálni a közbeszédet, a nacionalizmus kevésbé.

Akárhogy is lesz, **nem lesz radikális, határozott reform semmilyen irányba**, inkább egyet előre, kettőt hátra vagy jobb esetben a fordítottja elképzelhető István szerint. Csilla sem számít igazi nagy reformokra, de ha már a kettő előre, egy hátra lesz jellemző, az is valami. „Gondolom, lesz egy nehéz első félév, de el tudom képzelni, hogy kezdenek megjelenni az apró eredmények, amik stabilizálják a hármas felállást, elmozdíthatják a válsághelyzetből”.

Abban is egyetértett a két kutató, hogy amíg ezzel vannak elfoglalva, **Ciolacu vezetése alatt a PSD türelmesen végigviheti az újraépítkezését**, és elég jó helyzetbe kerülhet, ha nem sikerül a koalíciónak végigcsinálni a négy évet. Ahogy az is könnyen meglehet, hogy már eldőlt a 2024-es választás is, ha nem kalandoznak el más irányba a szociáldemokraták.