> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Mi is voltunk menekültek
- URL: https://www.uh.ro/mi-is-voltunk-menekultek/
- Published: 2016-12-16T07:09:40.000Z
- Updated: 2016-12-16T11:19:13.000Z
- Description: Ennek pontosan száz éve: a román betöréskor Székelyföldről kénytelenek voltak többen elmenekülni. Ma már történészek írnak róla.
- Author: Katona Zoltán
- Tags: #Import 2025-09-10 11:30

![menekulok1A](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/menekules1916/menekulok1A.jpg "Csíki menekültek Udvarhelyen, a háttérben az unitárius templom tornya. Kováts Fényképészet, 1916")

Ennek pontosan száz éve: a román betöréskor Székelyföldről kénytelenek voltak többen elmenekülni. Ma már történészek írnak róla.

Négy téma, tíz tanulmány – az Areopolisz történelmi és társadalomtudományi kutatócsoport idei évkönyve nemrég jelent meg és ismét letett néhány hiánypótló tanulmányt a történészek asztalára. Szakmai anyagokról van szó, azonban néhány olyan nyelvezettel íródott, amit a laikus, a történelem iránt érdeklődő is szívesen elolvashat.

A családtörténeti témakörben négy kutató tanulmánya jelent meg, **Mihály János** az egyházas nemesekről, **Mihály Tibor** a Tiboldy családról, **Bicsok Zoltán** a csíkszéki pecsétekről, **Sándor-Zsigmond Ibolya** pedig Szentábrahámi Lőrinczy Dénesről írt.

**Novák Károly-István** és **Róth András Lajos** két iskolatörténeti témát dolgoztak fel, Novák Jaklovszky Dénes tanárról, Róth a székelyudvarhelyi Főreáliskola, valamint a Kő-és Agyagipari Szakiskola önképzőköreiről írt.

A szocializmus korszakáról ezúttal két tanulmányt olvashatunk, **Oláh Sándor** az ötvenes években tervezett Udvarhely-környéki falunevekről, **Demeter Csanád** a hetvenes évekbeli székelyföldi klubmozgalmakról, zenei életről írt tanulmányt.

Az évforduló miatt két **első világháborús téma** is helyet kapott a kötetben, **Gidó Csaba** az udvarhelyszéki unitárius harangok sorsáról írt, **Forró Albert** pedig az 1916 évi székelyudvarhelyi menekülés történetéről – szerintünk a témája miatt utóbbi a kötet legizgalmasabb írása. Forró kiváló tanulmányt írt, ami nagyon jól érzékelteti azt, hogy **mi történhetett száz évvel ezelőtt** kisvárosunkban és környékén.

## Megüzenték és egyből jöttek is

1916 nyarán, augusztus végén Románia hadat üzent a monarchiának és nagyon hamar betört Erdélybe – a meglepetésszerű támadás következtében szeptember első napjaiban már elestek a háromszéki városok, Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely, s haladtak Udvarhelyszék felé. Az itteni lakosság számára kijelölték Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod vármegyéket – elvileg oda kellett volna eljutniuk az udvarhelyszékieknek, akiknek a településein már megjelentek a csíki és a háromszéki menekültek.

![menekultek1](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/menekules1916/menekultek1.jpg)

Az evakuálást már az első napokban megkezdték, hiszen augusztus 29-én már Udvarhelyre érkeztek az első csíki menekültek. Az eseményeket a történész jórészt az akkori lelkészek írásos beszámolói alapján készítette – néha megdöbbentő mondatok, megállapítások éreztetik velünk, hogy milyen érzés lehetett azokban a napokban élni. *„Nem volt egy ember, ki a közönséget megnyugtassa, tájékoztassa és irányítsa."* – írta **Vajda Ferenc** református esperes az akkori zűrzavaros napokról.

## Egymást lopták meg a szerencsétlenségben

Szeptember 11-re már alig 2000-2500 udvarhelyi maradt az akkor kb. tízezres lélekszámú városban, az osztrák-magyar hadsereg **a Hargitán próbálta feltartóztatni a román csapatokat.** Az üzletek, vendéglők még szeptember 13-áig nyitva voltak, majd 16-án indult az utolsó négy vonat, amin a tisztviselők, rendőrök, a postahivatali és kórházi személyzet hagyta el a várost.

![menekultek4](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/menekules1916/menekultek4.jpg)

A vidékiek főleg szekerekkel, állataikat hajtva mentek nyugatnak, a vonatok nagyon zsúfoltak voltak. Nagyon sok személyi poggyász ottmaradt az udvarhelyi vonatállomás raktárában – ezt néhány nap múlva az otthon maradottak s az utasok „rekvirálták", magyarán egymást lopták meg az emberek a szerencsétlenségben.

## Muzsnán, Galambfalván csaptak össze a románokkal

Voltak olyan települések is a környéken, például Farcád és Ócfalva, amelyekről nem menekültek el az emberek – ezzel például elérték azt, hogy legalább az ő házaikat nem fosztotta ki az elvonuló osztrák-magyar vagy a bevonuló román hadsereg.

Az elmenekülők hét, nyolc, esetenkét tíz nap alatt értek a mai Magyarország területére, sokszor nagyon viszontagságos körülmények között. Mezőtúron legalább 2000-2500 udvarhelyi és környékbeli kapott átmenetileg elhelyezést – megélhetésüket az állam **napi egy koronával** támogatta, de a rendszer nem mindig működött, nem mindenütt részesültek megfelelő ellátásban.

![menekultekk5](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/menekules1916/menekultekk5.jpg)

1916\. szeptember 18-án a román katonák bevonultak Székelyudvarhelyre, másnap már **román zászlók lobogtak** a fontosabb épületeken, a környéken pedig súlyos harcok voltak – például a Tolvajos-tetőn, Szentegyházán, majd a bevonulást követően Farcádban, Kisgalambfalván, Décsfalva környékén, illetve Fiatfalván és Muzsnában is súlyos összecsapások voltak. Keresztúrt már nem tudták elfoglalni, mert az osztrák-magyar hadsereg offenzívája miatt át kellett csoportosítaniuk a hadtesteket.

## Visszavonultak, mi meg visszajöttünk

Udvarhelyen főleg a lakatlan házakat fosztogatták, de mindennapos volt az erőszak, az itthon maradt lakók terrorizálása. Ez az állapot szeptember végéig tartott, akkor kezdődött meg a román csapatok rendezetlen, de elég gyors visszavonulása.

A lakosság október közepén kezdett visszaszivárogni Székelyudvarhelyre, megindulhatott a helyreállítás, az élet normális mederbe való terelése. Mindez két évig tartott, hiszen **1918-ban ismét betört a román hadsereg Erdélybe** – annyi különbséggel, hogy akkor véglegesen itt is maradt. De az már egy másik történet.