> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Mi a tétje a közelgő választásoknak Udvarhelyszéken?
- URL: https://www.uh.ro/mi-a-tetje-a-kozelgo-valasztasoknak-udvarhelyszeken/
- Published: 2023-10-04T12:43:53.000Z
- Updated: 2025-04-01T14:20:18.000Z
- Description: Hogy kezünkbe vesszük-e a sorsunkat vagy lesodródunk valahol egy balkáni kanyarban.
- Author: Ilyés Szabolcs
- Tags: Vélemény, balkanizálódás, helyhatósági választások, udvarhelyszék, választások, #wp, #wp-post, #Import 2025-04-01 15:37

Egyre inkább felmerül, hogy merre tarthat Székelyudvarhely a jövő évi választások után. Sok kérdés van, sok a „stratégizálás”, néha kocsmai asztaloknál, néha hivatalosabb formában. Készültek az elmúlt időszakban felmérések, elemezték a közéleti szereplők népszerűségét, ismertségét, és sok egyebet is.

# **De lássuk, hol is tartunk 2023 szeptemberében?**

Azt tudjuk, hogy valószínűleg **egy év múlva lesz önkormányzati választás, azt megelőzi Romániában egy európai parlamenti választás májusban, majd követi a romániai parlamenti választás és az elnökválasztás is**.

Ugyanakkor **az RMDSZ még tervez talán egy előválasztást is**, ami szintén kihat az udvarhelyiek életére. 2024 végéig Székelyudvarhelyen minimum 3, de inkább 4 vagy 5 alkalommal próbálják urnák elé csalogatni a választókat, és **minden esetben meggyőzni arról, hogy a most következő választás „sorsdöntő” lesz**, ezen múlik majd a város, a megye, az ország és természetesen az erdélyi magyarság és ezen belül a székelység sorsa. Nem lehet elbagatellizálni egyik választás jelentőségét sem, de az biztos, hogy **nagyon kemény dió lesz egész évben mozgósítani a választókat**.

Talán a magyarországi segítség csodafegyvere sem fog annyira működni, hisz ott is európai parlamenti választás, majd ezt követően önkormányzati választás lesz, ahol a FIDESZ egyértelmű célja az, hogy a magyarországi pozícióit megerősítse.

Amennyiben visszatérünk a szűkebb világunkba, azt kell látni, hogy

# **Székelyudvarhelyen is izgalmasnak ígérkezik a jövő év.**

Annak ellenére, hogy látható és érezhető, hogy Székelyudvarhely lemaradt a környék településeihez képest, sokkal kevesebb fejlesztés történt az elmúlt időszakban, mint máshol, és a regnáló polgármester és csapat nem teljesített fényesen, itt is lesznek eredmények.

Székelyudvarhely sem tudott kibújni a pénzözön alól, a „ránk öntött” pénzekből projekteket kell megvalósítani. **A sok csúszás, halogatás, szakmai hiba után, elindult számos olyan projekt, ami látványos eredményeket fog hozni**, elég csak a II. Rákóczi Ferenc utca, a vár, vagy a nagy mobilitási projektekre gondolni, amelyek a város számos fontos részén hoznak eredményeket. Ez kétségtelenül egy jó dolog, a pillanatnyi kellemetlenségek ellenére, reméljük az eredmények hasznosak és látványosak lesznek.

# Az már a pohár üres feléhez tartozik,

hogy a sok menedzsment hiba, szakmai hozzá nem értés és a számos konfliktus miatt ezeknek a projekteknek a jelentős részét sokkal drágábban, a város pénzén, hitelekből kell megvalósítani. A projektek jelentős részét nem lehet lezárni 2023\. december 31-ig (ami az utolsó időpont az előző költségvetési ciklus projektjeire), így vagy becsúsznak extra finanszírozásra a projektek bizonyos részei a – elnézést a kifejezésért – kegyelem taknyán, vagy a város hitelből, saját költségvetésből kell, hogy megvalósítsa azokat. Ezzel csupán az a gond, hogy ha a város nem használja el az EU-s forrásokat, akkor ezek a projektek sokkal drágábban, bonyolultabban valósulnak meg, és másra nem jut, vagy kevesebb pénz jut.

Nagyon egyszerű hasonlattal élve: ha egy család nem veszi fel a gyerekpénzt, ami neki jár, mert inkább a kocsmában vagy a tévé előtt mulatja az időt, attól még a gyereknek az iskolaszereket iskolakezdéskor meg kell vásárolni, és **az a kiadás felesleges költség lesz**, a gyereknek az edzésre, az angol vagy román órára és zeneoktatásra kevesebb pénz jut. Nagyjából ez történt Székelyudvarhelyen is: **elherdáltuk a lehetőségeinket, a konfliktusok és a hozzá nem értés miatt nem használjuk el a nekünk járó pénzt.** 

Természetesen ez a „nap végén” a választót nem érdekli, számára az a fontos, hogy végül is a Rákóczi járható lesz, és a Bethlen negyedben a tömbház előtt is rendezettebb, tisztább a park, a közterület, kevesebb a kátyú az utakon.

# Nekünk felelős polgárként

kellene érezni azt, hogy a város pénze a mi pénzünk, a város felelős gazdálkodása minket érint – de hosszú az út, amíg elérünk eddig.

**Nagyon nem mindegy, hogy mikor és milyen pénzből valósul meg egy beruházás, mert annak az „alternatív költsége” sokkal nagyobb, ha eltoljuk, és más beruházások és fejlesztések késnek ezek miatt**. Persze lehet itt másra fogni a hibákat, és lehet keresni a bűnbakokat, de felesleges. Az eredményeket meg kell süvegelni, a hibákat el kell ismerni – és haladni kellene tovább.

# **A kérdés az, hogy ezek a dolgok hogyan hatnak ki a választásokra?** 

A választók a végén örülni fognak a jónak, vagy valamelyik másik politikai erő átfordítja ezeket, és a negatívumok lesznek előtérben? A város komoly fejlesztéseken, átalakulásokon megy át: ez jó. **Az, hogy ez drágább lesz, lassabban valósul meg, egyéb fejlesztések csúsznak és eladósodik a város**: ez rossz. Valószínű, hogy a választásokkor nem ez kerül majd mérlegre, hanem sokkal egyszerűbb üzenetek jelennek majd meg, amik a választók érzelmeire fognak hatni, minden oldalról. Ennek ellenére nem árt tisztán látni.

Ugyanakkor nem lehet leértékelni azt sem, hogy mi történik a környékünkön. **Székelyudvarhely a maga 30+ ezer lakosával (mi még 40+ ezerről tanultunk az iskolában (sic!)) kisvárossá vált**. Az elmúlt időszakban – sajnos joggal – ennél szomorúbb jelzőket is aggattak a városra.

**Ez a kisváros csak akkor tud fejlődni, ha Udvarhelyszékkel közösen gondolkodik fejlesztésekben**. Nem csak a városhoz nőtt települések (Fenyéd, Felsőboldogfalva vagy Székelyszenttamás), hanem számos egyéb környékbeli település is „együtt mozog”, együtt él a várossal, az emberek onnan jönnek be dolgozni, vagy épp oda mennek haza délután, vagy pihenni hétvégén.

Ha ezt figyelembe vesszük, akkor **Székelyudvarhely egy 60+ vagy akár 100 ezres közösségnek a központja.** Ezt a szerepét az elmúlt időszakban egyre kevésbé látja el. A környező települések – a saját szintjükön – már rég a város előtt járnak, és **nincs egy érdemi fejlesztésekben gondolkodó együttműködés.** 

# Az egyetlen reális út ahhoz, hogy ne maradjunk le,

ne legyünk egy „poros kisváros dicső(bb) múlttal” az, hogy Udvarhelyszék közösen gondolkodik fejlesztésekben, van erre egy stratégia, egy koncepció.

A gondolatsor elejére visszakanyarodva: a közelgő választások tétje, hogy beragadunk és az eseményeket követve próbálunk evickélni a dolgok farvizén, vagy – legalább a mi kisrégiónkban – **kezünkbe vesszük a sorsunk irányítását**. Hajlamosak vagyunk sokszor azt hinni, hogy valami távoli, sötét erő befolyásolja a sorsunkat, jobb esetben Budapesten vagy Bukarestben döntenek rólunk, és „valaki el kell intézze nekünk”, hogy eredmények legyenek.

# **Balkanizálódunk vagy többre vagyunk képesek?**

Pedig a dolgok egyszerűbbek: tudatos, következetes, kemény és összehangolt munkával eredményeket lehet elérni már Romániában is. Csak ezt már el sem hisszük – sajnos mi, erdélyi magyarok is *balkanizálódunk*.

Valamikor a 2000-es évek elején, Kolozsváron egy román egyetemi tanárom mondta, amikor elkéstem egy szakmai megbeszélésről, hogy *„sajnos, ti is kezdtek balkanizálódni”*. Ebből kerekedett egy beszélgetés, azzal a következtetéssel, hogy *sajnos* **az erdélyi magyarság elveszti a „komparatív előnyét”** a románsággal szembe: egyre inkább kezdtük átvenni a többségi nemzet rossz szokásait. *Sajnos* a politikum megalkuvásai, a kényelem, a „hadd el, úgy is jó lesz” attitűd bedarált, és ez látszik rajtunk is.

> *A szerző pályázati tanácsadó. A külsős szerzők, szakértők cikkei nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik.*

Begyűrűzött hozzánk, Udvarhelyszékre is, hogy **kicsivel is megelégszünk, és „úgysem lehet jobban csinálni a dolgokat”, mert azt hisszük, hogy majd valaki a fejünk fölött elintézi.** Pedig azt hiszem, azt remélem, hogy ennél többre vagyunk képesek.

Az, hogy 2024-ben merre fordulunk, milyen irányt adunk saját magunknak – tényleg fontos lesz. Elhagyva az elcsépelt jelzőket: a kérdés inkább az, hogy a lemaradást növeljük vagy csökkentjük, és **hagyjuk-e, hogy bedarálva szürke kis várossá váljon Udvarhely és ezen az úton haladjon Udvarhelyszék is, vagy elhisszük, hogy ennél lehet többet**. Bármi is történik a közelgő választásokon, egyetlen cél lehet: egy élhető, vonzó Udvarhelyt és Udvarhelyszéket kell alkotni. Menni fog?