> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Mi a közös egy afgán és egy udvarhelyi lányban?
- URL: https://www.uh.ro/mi-a-kozos-egy-afgan-es-egy-udvarhelyi-lanyban/
- Published: 2022-03-02T09:38:11.000Z
- Updated: 2025-04-01T15:00:39.000Z
- Description: A csoki szeretete már egy közös pont, de van még mit mesélni.
- Author: Ambrus Bernadett
- Tags: Itthon, Erasmus+, ifjúsági csereprogram, nyolc különböző ország, UFF-Udvarhelyi Fiatal Fórum, #wp, #wp-post, #Import 2025-04-01 15:37

Egy esős, ködös februári délelőttön utazunk el Korondra, az UFF *Erasmus*\+ projektjének záróeseményére. Olyan, mintha egy elszigetelt falucskába toppannánk, közvetlenül Korond bejárata előtt balra letérve: a csobogó patak mentén kulcsosházak sorakoznak, egy nagy udvart körülzárva, dézsával, kerti asztalokkal és székekkel.

Csend van, csak az asztalon hagyott üdítős poharak árulkodnak arról, hogy jó helyen járunk: annak a közel negyven fiatalnak a szálláshelyén, akik nyolc különböző országból utaztak ide (Horvátországból, Olaszországból, Spanyolországból, Törökországból, Lettországból, Litvániából, Görögországból és Norvégiából), hogy részt vegyenek az UFF *The power of a storyteller (Egy történetmesélő ereje)* ifjúsági csereprogramján.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/uff_erasmus-0406.jpg)

###### **Fotók: GÁL Előd**

Odabent érezhetően nagy az izgalom a fiatalok körében, na meg a különböző kultúrák jelenléte is rögtön feltűnik a sajátos öltözetekből és az idegen nyelvű szófoszlányokból. Ma van a „nagy nap”, tudjuk meg **Kovács Eszter** és **Toth Tímea szervezők**től, amikor a fiatalok – ötfős csapatokat alkotva – különböző módon mesélik el saját történeteiket, s ezzel megmutatják, 

# **mit is tanultak a kilenc nap alatt?**

A *storytelling*re, azaz a történetmesélésre épült ugyanis ez az ifjúsági csere, ez a készség a magánéletben és a szakmai életben is egyaránt hasznosítható, magyarázza Kovács Eszter, az ifjúsági csere egyik szervezője. – A tapasztalat azt mutatta, hogy a fiataloknak az írott történetmesélést volt a legnehezebb elkezdeni. Mi több szempontból világítottuk meg a témát, meséli Eszter: volt képes történetmesélés Dávid Botond fotóssal, aki a fotózással kapcsolatos gyakorlati dolgok mellett a [*Geofolk*](https://uh.ro/csak-egyet-akart-1700-lett-belole/?ref=uh.ro)projektet is bemutatta, elhívtuk Szűcs-Olcsváry Gellért színészt is, aki a szóval-játszva mesélésről tartott a fiataloknak workshopot, egy vásárhelyi zenekar zenélve mesélt.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/uff_erasmus-0410.jpg)

A tanuláson kívül egyéb programokat is szerveztek a résztvevő fiataloknak: ellátogattak a *Mini Erdély Park*ba, megismerkedhettek az UFF-tagokkal, körülnézhettek a városban, *és hiába keresték a plázát Udvarhelyen, nem találták.*

# **Nyolc különböző ország, mégis egyformák?**

– Harmincnégy különböző ember, nyolc különböző országból – kezd bele a mesélésbe egy résztvevő afgán lány – ez így nagyon soknak és idegennek hangzik, mégis, ha jobban megnézzük, rájövünk, hogy mindannyian egyformák vagyunk – mondja, majd rám mutat, és így folytatja: – te román vagy, vagyis akarom mondani, magyar vagy – javítja ki magát. Ez máris egy közös vonásunk, mert én, bár afgán lány vagyok, Pakisztánban születtem, de éltem már az Egyesült Királyságban, és most az ENSZ nagyköveteként dolgozom. 

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/uff_erasmus-0438-1.jpg)

**Na de még mi az, ami közös bennünk?** – teszi fel a kérdést, majd meg is válaszolja: például te is szereted a csokit, ahogy én is. Órákon át beszélhetnénk arról, mi a közös bennünk, mert rengeteg van. Ez egy köteléket alakít ki köztünk – mondja **Qurat Ul Ain Durrani**, akit mindenki csak **Q.D.**\-nak (*ejtsd: kjú-di*) szólít.

– Én a történetmesélést még az anyukámtól tanultam, ahogy ő mesélt, az nagyon szórakoztató volt: mindig elképzeltem és magam előtt láttam, amiket mesélt. A projektben most elmeséltem, honnan jöttem, mi az én sztorim és nagyon sok közös dolgot találtam a többiekkel, holott azelőtt azt gondoltam, hogy *egyedül vagyok a problémáimmal*. Ez az egész hét segített tudatosítani, mennyire szerencsés vagyok, *mennyire normális az, hogy a fájdalom is jelen van az életedben* – meséli.

# **Mondd meg, mit eszel, megmondom, milyen nemzetiségű vagy**

– Nagyon sok ételt kipróbálhattunk a hét alatt, és mindegyik nagyon jó volt – folytatja a mesélést **Q.D.** – Nem a kedvencem a leves, de itt nagyon finom a ti országotokban, ebédre mindig azt kaptunk, és már a hét vége fele annyira megszerettem, hogy mindig vártam, mikor lesz már két óra, hogy kihozzák a levest. Szerettem még a török, a spanyol ételeket is, de igazából mindegyiket, hisz az országok étele leírja, milyen is a nemzete. Például, ha engem kérdezel az afgán ételről, én azt tudom elmondani róla, hogy leginkább a hús és a rizs jellemző rá. – A sütitek is nagyon finom – teszi hozzá QD. Nagyon tetszett az, hogy a csokit és a lekvárt is felhasználjátok a sütihez. 

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/uff_erasmus-0448.jpg)

A kilenc nap alatt a tematikus esti összejöveteleken nyolc ország nyolcféle italát, ételét kóstolhatták meg a résztvevők. – Ezek egyébként mindig fontos elemeik az *Erasmus+*\-os projekteknek és az ifjúsági cseréknek, mert **így nyílik lehetősége minden résztvevőnek, hogy picit jobban megismerjék Európát.** A spanyolok itala, a sangria különösen népszerű volt, mindenki kipróbálta, és bár a törökökről köztudott, hogy nem esznek disznóhúst, szívesen megkóstolták a disznóhúsból készült vacsorát, és nagyon ízlett nekik – mesélték a szervezők.

# **Mesélni a különleges helyzetekről is**

Az ifjúsági csere alatt a fiatalok saját történetüket oszthatták meg egymással, így például a különböző nemzetek történelmi helyzetéről is szó esett. A nyolc ország résztvevő fiataljai **Pálfi Kinga székelyudvarhelyi alpolgármester**rel is találkoztak, aki saját történetén keresztül magyarázta el a Romániában élő magyarok történelmi helyzetét: elmesélte például, milyen volt gyerekként tíz évet román vidéken élni, mivel családját kihelyezték a kommunizmusban.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/uff_erasmus-0425.jpg)

– Ez az ifjúsági csereprogram úgy működik, hogy meghirdetjük a világ különböző országaiban, partner szervezeteket keresünk, akik küldenek olyan fiatalokat, akik már nagykorúak és beszélnek angolul. Olyan résztvevők is vannak, akik még nem voltak az országhatáron kívül, a program pedig egy jó utazási lehetőség, olyan helyre is eljuthatnak a fiatalok, ahová egyébként nem mennének el – osztja meg velünk **Toth Tímea szervező**.

# **Petar Borko, egyetemista horvát fiú sem volt korábban még Romániában,** 

eddig mások meséltek neki az országról:

– A barátaimtól hallottam a programról, megnéztem a képeket, hová is mennénk, és akkor mondtam, hogy *rendben, menjünk Romániába!* – korábban még egyébként sem voltam az országban. A repülőút alatt meséltek a barátaim a helyi kultúráról, de amikor megérkeztünk ide, akkor láttam csak bele igazán: **egyáltalán nem számítottam arra, hogy kevés az autópálya ebben az országban**, így az egész utazás nagyon hosszú volt számomra.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/uff_erasmus-0444.jpg)

Amikor Korondra értünk, az is érdekes volt, mert nem számítottam arra, hogy egy hosszú úton megyünk át, ahol **végig kisüzletek és kirakodóvásárok vannak, nincsenek bárok. Ez egy más kultúra, de tetszett.** Az emberek nagyon kommunikatívak, kedvesek, és a szállásunk olyan, mint egy kis falu, ahol mindenki ismeri egymást – osztja meg velünk Petar. Ő is külön kitért az ételekre.

– Minden levesnek különböző íze van itt, szeretem, ahogy kombináljátok az ízeket, és hogy sok zöldséget tesztek bele. Hasonlóan csináljuk mi is, a horvátok, de ti talán sokkal jobban. **A pálinkát is szeretem, erős, de legalább felmelegít**, mert ennyire hideg időjárásra nem számítottam. Kipróbáltam a sörötöket is, hasonló a miénkhez, de megkóstoltam még a *sangriá*t is, a spanyolok italát, mi pedig a *rakhiá*t (pálinkához hasonló gyümölcspárlat) kóstoltattuk meg a többiekkel, meg a *gemish*t (fröccs – fehérbor ásványvízzel) mint jellegzetes horvát italokat.

– Én mindenkinek ajánlom, hogy próbálja ki a leveseket, és kóstoljon bele a helyi kultúrába, mert nekem semmi negatív tapasztalatom nem volt az utak állapotán kívül. Meglep engem, mennyi baleset történik itt, meg hogy az emberek átfutnak az utakon, ez teljesen új nekem – tette hozzá a horvát egyetemista fiú.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/uff_erasmus-0451.jpg)

Az ifjúsági csereprogramban részt vevő fiatalok nemcsak közös élményekkel, diplomával, hanem társaiktól kapott személyes levelekkel is gazdagodhattak: a terem falára kiragasztott közel negyven boríték megtelt jókívánságokkal, bátorító üzenetekkel, s talán olyan mondatok sorával, mint amilyennel tőlünk köszönt el az egyik horvát fiatal: *„See you in the next life, bro!”*