> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Melyik lehet Udvarhely emblematikus sportja?
- URL: https://www.uh.ro/melyik-lehet-udvarhely-emblematikus-sportja/
- Published: 2021-07-23T13:22:43.000Z
- Updated: 2025-04-01T15:15:17.000Z
- Description: Dr. Kádár Magor szerint jó lenne ezt meghatározni, hisz ezzel márkázhatnánk a várost.
- Author: Gál Előd
- Tags: Sport, Dr. Kádár Magor, márkázás, sportesemény, #wp, #wp-post, #Import 2025-04-01 16:38

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/bizniszkadar04.jpg)

###### Fotó: GÁL ELŐD

Miért rendezzünk sportrendezvényeket? Nyilván mert szeretjük, de **Dr. Kádár Magor** egészen más szemszögből közelíti meg a témát, és gyorsan érzékelteti is, hogy mekkora ereje lehet az erre vonatkozó erőfeszítéseknek.

Amikor annó a CFR és a Chelsea találkozót játszották Kolozsváron, **3 hónappal a meccs előtt több Google keresés volt Kolozsvárra, mint azelőtt évekig.** Sportrajongók ezrei nézték meg, hogy kik a vasutasok és hol vannak. Érezhető volt, hogy a sporteseményeknek mekkora hatása van. „Sőt, az Erzsébet utat leaszfaltozták, amit azelőtt az önkormányzatnak soha nem sikerült. Kiderült, hogy két nap alatt meg lehet oldani” – mondta.

*Márkázás a sportban* – kaptuk fel a fejünket az inkubátorház Bizniszvitaminjának címére még EB-lázban, de már olimpiai lázban is égve. 

Egy terméket, egy szolgáltatást szoktunk márkázni: adunk neki egy nevet, reklámozzuk, valahogy viszonyulnak hozzá a fogyasztók, és ez befolyásolja majd az értékesítést. De egy halom más dolgot is lehet márkázni – kezdett bele az előadó: személyeket, rendezvényeket, programokat, városokat, régiókat, sőt még eszméket és ideológiákat is.

# **És amikor sportmárkázásról beszélünk,**

gyakorlatilag az előbb felsoroltak összeséről beszélünk. Márkázzuk a játékosokat, a sportklubokat, de a sporteseményeket is, ami már lényegében térségmárkázás.

Dr. Kádár Magor a márkaértéket a következőképpen definiálta: az, **amennyivel hajlandó vagy többet fizetni valamiért.** „Ha bemész a boltba vízért, és van Hargita Gyöngye, vagy Borszék, hiába látod a Bukovinát, az előző kettőhöz fog húzni a szíved, mindegy, ha drágábbak valamennyivel. Nem rossz fiú a Bukovina sem, de a Hargita Gyöngye az mégis a miénk. Ezek a viszonyulások a sportban is megjelennek. A csapatokat például ismerjük széles körben, viszonyulunk hozzájuk: vagy a mi csapatunk, vagy az ellenlábasunk” – magyarázta.

A márka értékét a Coca-Colával szemléltette még az előadó:

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/bizniszkadar02.jpg)

*„Ennek 90 százaléka a márkai érték. Ha meg akarnám venni a Coca-Colát, 10 százaléknál kevesebb lenne az, ami az infrastruktúrát, a licenszeket, a munkaerőt jelentené, és 90 százalék a márka ismertsége. A Colát azért szeretem példának, mert, ha valakitől megkérdezem, hogy innál-e barna cukrosvizet, valószínűleg az lenne a válasz, hogy nem, de ha azt kérdezem, hogy innál-e egy Colát, látod magad előtt a logót, a terméket, és akkor már igen a válasz.*

Egy egyszerű focimez – egy számmal a hátán – sem kerül annyiba, mint egy Bayern München, Real Madrid, Barcelona, vagy Liverpool mez, még akkor sem, ha ugyanaz gyártotta, és ugyanilyen a minősége: a klubok márkaként működnek.

# **De mi van a sporteseményekkel?**

Mire hatnak ezek, azon kívül, hogy drukkolunk? – tette fel a kérdést az előadó. Vendéglátás, gazdaság, infrastruktúra, turizmus, nemzeti identitás – sorolták a közönségben ülők.

A szakirodalom szerint **a sportesemények leginkább a településmárkázásra hatnak.** „Ha például Barcelonába megyek, mindig jön a kérdés, hogy: meccs lesz? Sok minden más is van: tengerpart, napsütés, *tapas*, de egyértelműen ez lesz az első reakció. Vagy-e annyira ismert, hogy hozzád kössek valamit?” – magyarázza.

Nyilván **a turizmus sem elhanyagolható**, hisz a sporteseményekre látogatók érkeznek. Kolozsváron sem azért vannak fesztiválok, hogy a lakosokat bosszantsák ezzel, ahogy ezt a bosszantott lakosok gondolják, hanem mert az Untold az utolsó években 21 milliót eurót hozott a városba – feszegeti. A labdarúgó világbajnokságokon növekvő tendencia van a látogatók számát illetően. A hetvenes évek másfél milliós látogatottságától ma már 3 és fél milliónál járunk. A mostani EB hatása egyelőre rejtély, Kádár Magor szerint ez izgalmas lesz a szétszórt helyszínek miatt.

**Az infrastruktúrafejlesztés a harmadik**, bár erre van a pozitív és negatív példa. A jó példa Sidney, ahol az olimpiai falu és tér most is használatos, a pályák bérelhetők, gyorsan megközelíthetők. Pekinggel és Szocsival már más a helyzet, ugyanarról a helyszínről mutatott képeket az előadó, néhányat az olimpiai létesítményekről az eseménykor és néhány évvel későbbről, ezeken jól látszik: több helyszín szellemváros hangulatát idézi.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/bizniszkadar03.jpg)

A **nemzet- és az országmárkázást a sportesemények következő hatásaként említi** az előadó. Azzal, hogy Brazília nyerte a legtöbb világbajnokságot, máris nő az ország márkájának értéke, amelyet naná, hogy a labdarúgással reklámoznak, a kávé mellett.

# **A játékosok**

márkaértékéről is szó esett az előadáson, hiszen a teljesítményérték mellett, ezzel együtt kell őket megvásárolni, és ez is hatalmas teret kapott az elmúlt időben:

**Messi*nek volt a legtöbb aranylabdája és reklámszerződése is, *Beckham*et is veri, aki szintén egy ikonikus figura. Fociban is jó volt, de alapvetően a márkaértéke, amit hozzá csatolnak, messze megelőzi azt a teljesítményt, amit a pályán mutatott, és emögött egy csapat tudatos munkája van.*

Kádár Magor időszerűnek tartja, hogy megjelent a *storytelling* (történetmesélés – szerk. megj.) a sportolómárkázásban. Ezt **Sadio Mané** szenegáli focista példájával szemlélteti, aki elmondja, hogy **neki nem kell luxus, ő vissza akar adni valamit, ezért mind a sportot, mind az oktatást támogatja hazájában, és így hős lesz** azon túlmenően, hogy neki van egy teljesítménye a pályán.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/bizniszkadar05.jpg)

De ott van a dán csapatkapitány, **Kjaer** példája, aki csapattársa, Eriksen pályán való összeesésekor higgadt maradt és megtett minden lépést, hogy ne történjen tragédia, jócskán növelve ezzel saját márkaértékét. Eriksen az egyik legjobban prezentált eset az idei Európa-bajnokságon attól függetlenül, hogy mi történt a pályán. Ahogy a média, mi magunk is sztoriérzékenyek vagyunk – mondja. Szerinte mindenki másképpen viszonyul a dánokhoz az eset után, és azt a sportolók is érzik, hogy mennyien szurkolnak nekik, és itt jön be a képbe az, hogy a sztori elkezd visszahatni a szakmai teljesítményre is. Aki sportot szeretne márkázni, így tegye: arcok, emberek, életek, cselekedetek – sorolta. 

Ha már a történeteknél járunk, az előadó még néhányat megemlít:

*Emlékeztek*, amikor 98-ban kijutottak a negyeddöntőbe a románok, és az egész csapat sárgára festette a haját?* A médiában mindenki felkapta a fejét, hogy hogyan lehet ilyent csinálni. Megjegyezték őket? Megjegyezték őket. Ez is egy módszer, nem akarom vitatni, hogy jó vagy rossz, de egyértelműen eljutottak odáig, és ezt el is kell mondani a PR alapelvek szerint: tégy jót és beszélj róla.*

„Játszani a nemzeti csapatban különleges, mert nem csak a nemzetedet képviseled, hanem a családodat, a barátaidat, a gyermekkorodat” – olvasta fel egy labdarúgó bejegyzését. „Libabőrös leszel tőle, milyen szép szöveget írnak a PR-osok” – folytatta nevetve.

# **Mi lehet a mi márkánk?**

– ezt próbálta kideríteni előadása végén Dr. Kádár Magor. Ki a focinagyhatalom a világon? – kérdezte. Spanyolok, angolok, argentinok, olaszok, brazilok – sorolták a jelenlévők. De akkor miben nagyhatalom Románia? – **Nadia Comăneci** miatt persze mindenki a tornát szajkózta. A tornászlány győzelmei után az ország is felismerte az ebben rejlő lehetőségeket, azt mondták, hogy akkor ruházzunk be, és létrejött például a dévai bázis, ahol aztán fejlesztették az olimpiai tornászokat, és ez is mutatja, hogy **a teljesítmény az alapvetően nagyon finanszírozás-függő.**

A magyar fociban történő beruházások hatásai is kezdenek látszani, mondja Kádár Magor, elnevetve, hogy a felcsúti beruházásokat akkor sem fogja neki megmagyarázni soha senki.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/bizniszkadar01-1.jpg)

Mi lehetne Erdély emblematikus sportja? – tette fel a kérdést, a közönség a *menti.com*\-on küldhette el a válaszait, amit élőben rögtön látott is az előadó. A **hoki, a kézilabda és a teqball** szerepelt a legtöbb alkalommal, de megjelent az asztalitenisz, a labdarúgás, a futás, és a birkózás is. 

Az előadó ezután azt kérdezte, melyik lehet az a sport, amit elbír ez a város, amit finanszírozni lehetne és kellene. A focival kétségei vannak, nem gondolja, hogy hogy tudnánk annyi stadiont építeni Udvarhelyre. **Itt is a kézilabda és a teqball volt a legdominánsabb**, de a terepfutás, a futás, a squash és az asztalitenisz is kapott szavazatokat.

Az volt ezzel a célom, hogy felvillantsak lehetőségeket – zárta le sejtelmesen az előadását.