> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Megéri a városházán dolgozni
- URL: https://www.uh.ro/megeri-a-varoshazan-dolgozni/
- Published: 2019-02-20T14:07:09.000Z
- Updated: 2025-04-01T17:23:02.000Z
- Description: Legalábbis egyeseknek. Hiába nőtt mindenkinek a fizetése, a szakadék mélyült vezetők és alárendeltjeik között.
- Author: Szilágyi István
- Tags: Itthon, bérrács, fizetések, fizetésemelés, főépítész, igazgató, jegyző, kapus, minimálbér, polgármester, polgármesteri hivatal, sofőr, szakács, tanácsosok, városháza, #wp, #wp-post, #Import 2025-04-01 16:47

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/fizetes-2.jpg)

##### Nőttek a fizetések a polgármesteri hivatalban, és velük együtt a szakadék a vezetők és alárendeltjeik között.

###### A kép illusztráció.

> *Mennyi az annyi és mihez viszonyítva?*  
>  
> Az országos statisztikák szerint az elmúlt tíz évben 3,5-szörösére, az elmúlt négy évben pedig a duplájára nőtt a minimálbér, de így is alig éri el a 2011-es átlagbér szintjét, ráadásul az **utóbbi két évben még jobban elhúzott az átlagbér**. Amíg 2017-ben 1600 lejes különbség volt a két referenciaérték között, ez 2019-re már 3100 lejre nőtt, ugyanis a bruttó átlagbér 3100 lejről 5100 lejre emelkedett. Az országos nettó átlagbér 2018 decemberében [súrolta a háromezer lejt](https://www.uh.ro/surolta-a-haromezer-lejt-a-netto-atlagber/).

Ahogy az lenni szokott, a minimálbér emelése magával vonzza minden közalkalmazott fizetésének emelését, hiszen a bérrácsban minden juttatást a minimálbérhez viszonyítanak, és az önkormányzat által megszabott szorzókkal számítják ki, az adott állás besorolásának és fokozatának megfelelően.

A [januári tanácsülésen](https://www.uh.ro/eloben-az-ev-elso-tanacsuleserol/) éppen a módosult bérrács elfogadásáról döntöttek elöljáróink, hiszen **január 1-től bruttó 1900 lejről 2080 lejre** emelte a kormány a legkisebb garantált fizetést. A hivatali fizetések a minimálbér növekedésével arányosan változtak, a szorzók változatlanok maradtak.

Alább mutatjuk az új számokat, de felhívjuk a figyelmet, hogy **ezek csak az alapbérek**, tehát nem tartalmazzák például a régiség vagy a munkakörülmények után járó többletet (*spor*), az évente két minimálbér értékű étkezési jutalékot, és az üdülési csekkek értékét sem.

# Választottjaink gázsija

nem szerepel a bérrácsban, ezért a városháza sajtószóvivőjéhez fordultunk. **Zörgő Noémi** elárulta: a **polgármester** esetében 6,5-ös szorzóval számolnak, így egy havi bére 2080 lejjel beszorozva bruttó 13520 lej, ami nettó **7900** lejnek felel meg. Az **alpolgármesternél** valamivel kevesebb, 5,5-ös a szorzó, így egy havi bére nettó **6700** lej.

**A helyi tanácsosok** a szabályzat szerint havonta legalább három gyűlésen részt kell, hogy vegyenek. Amennyiben ez a feltétel teljesül, akkor a havi juttatás a polgármesteri bér 10%-a, vagyis bruttó 1352 lej, amiből a jövedelmi adó és társadalombiztosítási járulékok levonása után **havi nettó 791 lej** marad.

Emlékeztetőül: a 2017\. évre vonatkozó vagyonnyilatkozatokból kiderül, hogy az akkor még bruttó 1450 lejes minimálbérrel számolva a polgármester havi nettó 6400 lejt keresett, az alpolgármester 4800 lejt, míg a tanácsosok 500-600 lej körül (jelenléttől függően). Alig két év leforgása alatt tehát jelentős, **nettó 1500-1900 lejes különbségekről** beszélhetünk a város első két embere esetében.

# A hét vezérposzt

Értelemszerűen a vezető funkciókat betöltő személyeknek járnak a legjobb fizetések, ebből hat kategóriát különböztet meg a bérrács, és mindegyiknél van **I. és II. fokozat**, ami elég jelentős bérkülönbségeket eredményez. A besorolást a közvetlen felettes (többnyire a polgármester) dönti el, és elsősorban a munkakör felelősségétől és fontosságától függ – tette hozzá a sajtószóvivő.

> A **köztisztviselői státusz nagy előnye** az, hogy a rendszer vigyáz a saját embereire, és gyakorlatilag csak súlyos fegyelmi eljárás okán távolítható el a posztból, amit versenyvizsgával elnyert. Az állás megszüntetése esetén alternatívát kell ajánlani neki, illetve időnként fel kell kínálni az előléptetés lehetőségét.  
>  
> A törvény szerint ehhez **csupán három év tapasztalat**ra van szükség az adott szinten, legalább jó minősítésben kell részesüljön az utóbbi két évben, és nem szerepelhet fegyelmi szankció a „doszárjában”. Nem szükséges állásüresedés vagy új állás létrehozása sem, hanem az elfoglalt posztot alakítják át, és a magasabb funkciót vizsgával töltheti be a jelölt. Ennek egyetlen akadálya az önkormányzat költségvetése lehet, ugyanis nem léphet feljebb az illető, ha nincs erre anyagi fedezet.

Amennyiben a magasabb bérezésű II. fokozattal rendelkezik, a város jegyzője **nettó 6700 lejt**, a főépítész és az igazgatók 6000 lejt vihetnek haza. Őket követik az igazgatóhelyettesek, a főkönyvelő, a főmérnök 5550 lejjel, de az osztályvezetők sem maradnak el sokkal a maguk 5300 lejével, az irodavezetők pedig 4600 lejt kaphatnak kézbe.

Ugyanezen állásokat betöltő, de az I. fokozatba tartozó személyek az említett összegek körülbelül 80%-ával kell, hogy megelégedjenek, ez **840 lejtől 1200 lejig terjedő mínuszt** is jelenthet az előkelőbb II. fokozathoz képest.

Azt már nem árulták el a városházán, hogy melyik tisztviselő milyen fokozatban van, arra hivatkozva, hogy személyes adatnak minősül, amiről csak ők maguk nyilatkozhatnak (megj.: a vagyonnyilatkozatok leadása pedig csak júniusban várható). **Jakab Attila** városmenedzser annyit mégis elmondott, hogy **a legtöbb esetben a magasabb fokozatot,** tehát a nagyobb fizetést ítélték meg a vezetőknek.

Maga **a városmenedzser** különben szerződéses viszonyban van a hivatallal, itt már nincsenek bérezési fokozatok, a jegyzővel megegyező fizetést, **6700 lejt** kap kézbe.

# A „jó munkás emberek”

Régiségtől függően a felsőfokú végzettséggel rendelkező (jog)tanácsos, szakértő (*expert*) vagy felügyelő (*inspector*) **nettó 2000 és 3000 lej** közt kereshet, egy alacsonyabb képzettségű előadó (*referent*) már valamivel kevesebbet, **1800 és 2400** között. A bérrács minimális különbséget tesz a köztisztviselők és a szerződéses alkalmazottak között, az utóbbiaknak az említett összegek 90-94%-a jár ugyanarra az állásra.

> *Mitől függ, hogy mennyi jár?*  
>  
> A közalkalmazottak fizetését a törvény egy **bérrács** formájában szabályozza, amely az önkormányzatokra nézve kötelező. Ez tulajdonképpen egy táblázat, amelyben a minimálbért szorozzák be egy indexszel, az adott állás besorolásának függvényében. Ezeket a szorzókat bizonyos értékek között szabadon meghatározhatja az önkormányzat, ehhez minden esetben tanácshatározatot kell elfogadni. A bérrács csupán az alapértékeket tartalmazza, amely régiség alapján, bizonyos időközönként nő. A törvény szerint **öt régiségi fokozatot** lehet elérni: 3 munkaév után 7,5%-os, 5 év és 10 év után 5%-os, majd 15 és 20 év után 2,5%-os emelés jár. A vezető tisztségviselők (igazgatók, osztályvezetők stb.) esetében viszont nem járnak az említett százalékok – tette hozzá ennél a pontnál Jakab Attila városmenedzser.

**A helyi rendőrségnél** is a végzettség és a fokozat dönti el a szorzókat: felsőfokú diplomával 2000 lej a kezdő fizetés és a legmagasabb fokozatban eléri a 3000 lejt, alacsonyabb végzettséggel pedig a referensekhez hasonlóan fizetnek.

**A polgármester kabinetjében** dolgozó személyeknek a szerződéses munkaviszonyban járó legmagasabb fokozat (I. A) szorzójával számolják a fizetését, és őket is végzettség és tapasztalat sorolják be valamelyik álláskategóriába, például tanácsosnak vagy referensnek.

A hivatalnál dolgozó, szerződéses munkatársnak számító **pénztáros** nettó 1600 és 2000 lej, a **titkár** 1450 és 1700 lej között keres. Az összeg régiségtől függ. A **szakács** és a **takarító** is 1450, a **kapus** 1700, a **sofőr** 1900 lej körüli összeget visz haza minden hónapban.

# Egyre mélyebb a szakadék

Emlékeztetőül: **2015 óta megduplázódott a minimálbér**, ennek több mint felét pedig alig egy év leforgása alatt adták hozzá (2017-ről 2018-ra), és a növekedés legnagyobb haszonélvezői a közigazgatásban minden bizonnyal a vezető funkciókat betöltő személyek. Az elmúlt két évben anélkül nőtt meg ezeknek az állásoknak a bérezése, hogy ez feltétlenül indokolt lett volna, és annyival, mint egyeseknek az egész havi fizetése.

Amíg a **kezdő titkárnőnél** 1,2-es szorzóval alig **bruttó 220 lejes**, a legfelső fokozatot betöltő **jogtanácsosnál** 2,45-ös szorzóval **440 lejes** növelést hozott a minimálbér legújabb emelése, addig a **polgármesternél** 6,5-ös szorzóval már **1170 lejes** pluszbevételről beszélhetünk. Az összeállításból az is kitűnik, hogy a helyi rendőr, aki az utcán végzi a munkáját, és[ saját bőrét viszi a vásárra](https://www.uh.ro/rendorveres-mindket-oldal-bosszut-kialt/), ugyanolyan alapbért kap, mint aki az íróasztalt koptatja egész nap.

> **Egy felnőtt személynek havi nettó 2552 lejre** van szüksége a tisztes megélhetéshez, egy gyermektelen házaspárnak 4164 lejre, egy egygyerekes családnak 5551 lejre, illetve egy városon élő **négytagú családnak 6762 lejre** – derült ki egy 2018\. évi tanulmányból, amelyet novemberben közölt a *maszol.ro*.  
>  
> **A tisztes megélhetés paraméterei** a következők: kiegyensúlyozottan táplálkoznak, rendszeresen tudják frissíteni a ruházatukat, olyan lakásban laknak, amely egy bizonyos fokú intimitást biztosít a családtagoknak, és jó minőségű bútorokkal, jó minőségű háztartási gépekkel szerelték fel, ki tudják fizetni a számláikat, egészségbiztosításuk van, rendszeresen járnak színházba, moziba, és évente egyszer együtt nyaralnak, valamint pénzt tudnak félre tenni értékes fogyasztási javak beszerzésére vagy nem várt költségekre.

Valamennyivel enyhébb, de még mindig jelentős a törés tehát a vezetők bérezése, amely **4000 lejnél kezdődik**, illetve a felsőbb besorolású alkalmazottak között is, akiknek alapbére **3000 lejnél plafonizálódik**. A bérrács alapján a 3000 és 4000 lej közötti résben nincs egyetlen álláskategória sem!

A számokból az is kiolvasható, hogy néhány éve vannak már jól fizető, versenyképes bérek a közigazgatásban, azonban ezeket **egy nagyon szűk réteg élvezheti**, és egyre mélyebb a szakadék köztük és a többség között. Az alsóbb szinteken pedig még mindig a létminimum küszöbén tengődnek az alkalmazottak, akik ráadásul saját vagyonukkal felelnek a számvevőszék előtt minden aláírásért, ami közpénz kezelésével jár. – **Van, aki egy élet alatt nem keres annyit**, hogy visszafizesse a megállapított kárt – hangzott el még Jakab Attilától, aki példának okáért a [város becsődölt napilapjára](https://www.uh.ro/felmillio-lejes-kart-okozott-a-varos-lapja/) utalt.

Persze, a minimálbér emelése mindenkinek jól jött, de egyre nyilvánvalóbb, hogy eleve az arányokkal vannak gondok. **Akinek sok van, annak még több lesz, akinek kevesebb, annak még ez is kevés,** ezt pedig csakis a szorzók újragondolásával lehetne méltányosabbá tenni. Ez nem csak helyi, ez egy országos probléma.