> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Kormányválság: Bolojan sztár lett, Grindeanu hülyét csinálhat magából
- URL: https://www.uh.ro/kormanyvalsag-bolojan-sztar-lett-grindeanu-hulyet-csinalhat-magabol/
- Published: 2026-05-09T16:59:47.000Z
- Updated: 2026-05-11T14:28:36.000Z
- Description: Megbuktatásával a PSD megerősítette a miniszterelnököt, miközben kormányalakítási csapdába került.
- Author: Cseke Péter
- Tags: Országos, kormányválság, Ilie Bolojan, pnl, psd-pnl-rmdsz kormány, sorin grindeanu, Nicuşor Dan, George Simion

**Megoldhatatlannak tűnő feladat elé állította az államfőt egy új kormány megalakításának levezénylése a Bolojan-kabinet bukása után. A folyamat elhúzódhat, és akár előre hozott választások kiírásával is zárulhat, ha a fontosabb politikai szereplők nem változtatnak az álláspontjukon. A pártok és Nicușor Dan ugyanis egymást kizáró feltételeket támasztanak a kormányalakítási konzultációk előtt, ami nem teszi lehetővé egy stabil többség kiépítését.**

A parlament 281 szavazattal fogadta el kedden a Szociáldemokrata Párt (PSD) és Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) közös bizalmatlansági indítványát. A romániai rendszerváltás után ilyen nagy arányú elutasítással csak a Cîțu-kormány szembesült 2021-ben. 

Ez nem meglepetés, ha figyelembe vesszük, hogy a PSD kormányból való kilépése után megmaradt „csonka” koalícióhoz – Nemzeti Liberális Párt (PNL), Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), RMDSZ és a nemzeti kisebbségek frakciója – tartozó képviselőkön és szenátorokon kívül az összes parlamenti politikus a Bolojan-kabinet ellen szavazott. Az eredmény azt is mutatja, hogy az ellenzéki AUR-hoz és a holdudvarához tartozó szuverenista-populista kispártoknak (POT, SOS Románia, Béke - Románia az első frakció) a PSD-vel és a függetlenekkel együtt kényelmes többsége, a kormányalakításhoz szükséges 233-nál 48-cal több szavazata van.

## Nem jön ki a matek

Csakhogy a Bolojan-kormány bukása utáni pártállásfoglalások – legalábbis egyelőre – nem a parlamenti aritmetikához igazodnak. Az alapproblémát az jelenti, hogy a PNL és az USR a PSD-vel, a szociáldemokraták pedig az AUR-ral nem akarnak kormányozni, vagy teljesíthetetlennek tűnő feltételekhez kötik a koalíciós együttműködést. 

A PNL bővített vezetőtestülete a bizalmatlansági indítványról szóló ülésén felsorakozott Ilie Bolojan pártelnöki tisztséget is betöltő ügyvivő miniszterelnök mögé, és úgy döntött, hogy **a liberálisok ellenzékbe vonulnak, és kizárják a további együttműködést a PSD-vel. Bolojan viszont nyitva hagyta azt a lehetőséget, hogy újra teljes jogkörű miniszterelnök legyen**. [Kijelentette](https://agerpres.ro/2026/05/07/bolojan-a-psd-nek-kell-megoldania-a-korm-ny-megbuktat-s-val-el-id-zett-v-ls-got-ha-nem-k-pes-erre-is--1553602?ref=uh.ro), hogy a szociáldemokratáknak kell megoldaniuk a kormány megbuktatásával előidézett válságot, ha pedig nem képesek erre, „engedjék át a terepet másoknak”.

Az USR sem hajlandó ismét koalícióra lépni a PSD-vel. Dominic Fritz pártelnök [bejelentette](https://www.digi24.ro/stiri/actualitate/politica/fritz-pnl-si-usr-vor-actiona-coordonat-in-parlament-nu-vom-spune-lucruri-care-sa-ne-surprinda-reciproc-la-cotroceni-3760793?ref=uh.ro), hogy a továbbiakban összehangolják lépéseiket a liberálisokkal, és ugyanazt az álláspontot fogják képviselni a kormányalakításról szóló hivatalos egyeztetéseken. A politikus arra hivatkozott, hogy a PNL és az USR a parlament két legfontosabb, reformoknak elkötelezett pártja, és együtt kell szembeszállniuk a PSD és az AUR által képviselt iránnyal.

A PSD célja változatlan: újra a PNL-vel, az USR-vel és az RMDSZ-szel alakítana kormányt, de Ilie Bolojan nélkül. **Sorin Grindeanu** pártelnök kizárta a közös kormányzást az AUR-ral, de nem zárkózott el a miniszterelnöki tisztség elvállalásától és az ellenzékbe vonulástól sem. Ugyanakkor elvetette azt a lehetőséget, hogy a PSD az RMDSZ-szel, a nemzeti kisebbségek frakciójával és a függetlenekkel együtt kisebbségi kormányt alakítson.

Az AUR célja alapvetően az előre hozott választások kierőltetése. **George Simion** pártelnök kijelentette, hogy csak azzal a feltétellel vállalják a kormányzást, ha megkapják a miniszterelnöki tisztséget is. Ám az egyik legutóbbi [nyilatkozatában](https://www.digi24.ro/stiri/actualitate/politica/simion-afirma-ca-am-intra-la-guvernare-pentru-romani-dar-nu-spune-cu-ce-partide-3760685?ref=uh.ro) kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy melyik párttal lépne koalícióra, így nem kizárt a PSD-vel való együttműködésük sem. 

Az RMDSZ számára az első számú opció a korábbi koalíció újraalakítása lenne a PSD, a PNL, az USR, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek részvételével. Kelemen Hunor szövetségi elnök [szerint](https://agerpres.ro/magyar/2026/05/06/kelemen-hunor-az-rmdsz-sz-m-ra-a-kor-bbi-koal-ci-jraalak-t-sa-jelenti-az-els-sz-m-opci-t--1553415?ref=uh.ro) stabil parlamenti többségre és az összes nagyobb Európa-barát párt által elfogadható miniszterelnökre van szükség, de szükségmegoldásként egy kisebbségi kormányt is elfogadhatónak tartana. A politikus leszögezte, hogy az RMDSZ nem vállal szerepet olyan kormányban, amelynek az AUR is tagja vagy amelyet az AUR a parlamentből támogat. 

## Az államfő mozgástere

Van még egy fontos tényezője a kormányalakításnak: az államfő, aki a miniszterelnök bukása esetén a politikai folyamatok központi szereplőjévé lép elő. **Nicușor Dan** államfő az alkotmány szerint a következő napokban köteles konzultálni a pártokkal. Utána az egyeztetések alapján megnevez egy miniszterelnök-jelöltet, aki kormányalakításra és a kormányprogram kidolgozására kap megbízást. 

Az alkotmány mozgásteret is biztosít az államfőnek a kormányfőjelölt kiválasztásában. Nem köteles elfogadni azt a jelöltet, akit a legtöbb mandátummal rendelkező párt – jelen esetben a PSD – javasol, viszont feladata olyan személyt találni, aki képes egy kormánytöbbséget maga mögé állítani. Ugyanakkor egy korábbi alkotmánybíróság döntés szerint nem nevezhet meg olyan miniszterelnök-jelöltet, akinek a kormányalakítási kísérlete a parlamenti erőviszonyok miatt kudarcra van ítélve, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy előre hozott választásokat provokáljon ki. 

Nicușor Dan a politikai válság kibontakozásától a koalíciós pártok közötti konfliktusban szinte görcsösen semleges, közvetítői álláspontra helyezkedett. De azonnal kilépett a közvetítői szerepből, amikor az AUR esetleges kormányzati szerepvállalásáról kérdezték, és folyamatosan elutasította George Simionék hatalomra kerülésének lehetőségét. Ezt tette a kormány bukása utáni [nyilatkozatában](https://agerpres.ro/2026/05/05/friss-tve-nicusor-dan-elkezdem-az-inform-lis-egyeztet-seket-a-p-rtokkal-a-t-rgyal-sok-v-g-n-nyugat-b--1553141?ref=uh.ro) is, amikor ismételten nyugalomra intett, és azt ígérte, hogy „ésszerű időn belül” Nyugat-barát kormánya lesz Romániának. Nicușor Dan bejelentette azt is, hogy az alkotmányban is előírt formális konzultációk előtt informálisan egyeztet a pártelnökökkel. Péntekig **Dominic Fritz** (USR), **Kelemen Hunor** (RMDSZ) és **Ilie Bolojan** (PNL) fordult meg a Cotroceni-palotában. Sajtóértesülések szerint a hivatalos konzultációk csak a május 13-án kezdődő B9-csúcs után következhetnek.

Mindenesetre a parlamenti erőviszonyokból, illetve a pártok és az államfő álláspontjából kiindulva megállapítható, hogy a jelenlegi patthelyzetből csak akkor lehet kilépni, ha a politikai szereplők valamelyike enged az álláspontjából. Vagyis a kormányalakítás azon múlik, hogy a politikai veszteséget bevállalva ki adja be elsőként a derekát. 

## Nem jöttek be a PSD számításai

A lehetséges kormányalakítási forgatókönyvek számbavétele előtt érdemes kitérni arra, hogy a politikai válság kirobbantásában Sorin Grindeanuéknak bevallottan egyetlen célja volt: Bolojan eltávolítása és a négypárti kormányzás folytatása egy rövidebb pórázon tartható, számukra kényelmesebb miniszterelnökkel a tisztség 2027-re tervezett átvételéig. 

Korábban csak sejteni lehetett, de mára már egyértelműnek tűnik, hogy a PSD egy gyorslefolyású miniszterelnök-cserében reménykedett a kormányból való kilépése után. Arra számított, hogy a PNL nem áll ki egységesen Bolojan mellett, a liberálisok hatalmi reflexei erősebbek lesznek a pártelnök diktálta PSD-ellenes irányvonalnál. Magyarán: inkább lesznek kormányon Bolojan nélkül, mint ellenzékben a volt nagyváradi polgármesterrel. Ráadásul minden jel szerint számítottak Nicușor Dan segítségére is, aki a kormány tavalyi beiktatása óta gyakorlatilag elengedte a liberális miniszterelnök kezét.

## Sorin Grindeanuék várakozásai nem voltak alaptalanok. 

Egyrészt Bolojannak már a pártelnökké választása óta vannak PSD-közeli ellenlábasai a PNL-ben, akiket a román sajtó szerint az Ilfov megyei szervezet elnöke, **Hubert Thuma** irányít. A belső ellenzéki csoportosulás tagjai azok a liberálisok, akik a sok vesződéssel járó rivalizálás helyett szívesebben osztoznának a szociáldemokratákkal a hatalmon és az államkassza kulcsán. Közéjük tartoznak a PNL négy első alelnökéből hárman, köztük **Cătălin Predoiu** belügyminiszter, aki a Bolojan-kormány bukása utáni vezetőségi ülésen [óvott az ellenzékbe](https://agerpres.ro/2026/05/05/predoiu-a-pnl-nek-a-korm-nyz-s-felel-ss-ge-s-a-felel-ss-g-el-li-menek-l-s-k-z-tt-kell-v-lasztania--1553052?ref=uh.ro) vonulástól, és tárgyalásokat szorgalmazott a szociáldemokratákkal. 

A PSD arra is alapozott, hogy a PNL-ben számos önkormányzati vezető, miniszter, államtitkár, polgármester és a köréjük szerveződő pártklientúra számára a kormányzati pozíció elsősorban a közpénzekhez való hozzáférést jelent. Azzal számoltak, hogy Bolojan megszorításai, a költségvetési fegyelem, az állami pazarlás megszüntetése és a kiváltságok megnyirbálása nemcsak a szociáldemokraták érdekhálózatait sértette, hanem a liberálisokét is. Ezért a PSD joggal gondolhatta, hogy a PNL egy része nem követi az ellenzékbe készülő Bolojant, mert fájdalmas lenne számukra a pozícióvesztés és kormányzati források elvesztése.

## A politika többismeretlenes egyenlet

Sorin Grindeanuék számítása ott csúszott el, hogy Bolojan közvetlenül a kormány bukása után választás elé állította a liberálisokat: vagy a reformok mellett állnak, és őt támogatják, vagy a „régi rendszerrel” (a PSD-vel) tartanak. A PNL vezetése végül 50 szavazattal, négy tartózkodás mellett az ellenzékbe vonulás és a PSD-vel való koalíció elutasítása mellett döntött. [Sajtóértesülések](https://www.digi24.ro/stiri/actualitate/politica/stenograme-liderii-pnl-impartiti-intre-guvernare-si-opozitie-reprosuri-in-bpn-ati-candidat-pe-liste-cu-toti-astia-de-la-psd-3757419?ref=uh.ro) szerint éppen a PSD-közelinek tartott liberális vezetők tartózkodtak, ami visszaigazolja, hogy létezett egy belső törésvonal, csak nem bizonyult elég erősnek Bolojan leváltásához. 

A szociáldemokraták zavarodottságáról többek között **Lia Olguța Vasilescu** PSD-alelnök megnyilvánulásai árulkodnak. Craiova polgármestere egy sajtónyilatkozatában azt [állította](https://www.aktual24.ro/disperare-la-craiova-olguta-vasilescu-este-nestatura-decizia-pnl-de-a-intra-in-opozitie-video/?ref=uh.ro#goog%5Frewarded), hogy a PNL vezetőtestülete pártszabályellenesen döntött az ellenzékbe vonulásról, mert nem konzultáltak az önkormányzati vezetőkkel, később pedig azt [fejtegette](https://www.digi24.ro/stiri/actualitate/politica/ce-spune-lia-olguta-vasilescu-despre-formula-de-guvernare-nu-cred-ca-primarii-pnl-vor-accepta-sa-intre-in-opozitie-3758849?ref=uh.ro): nem hinné, hogy a liberális polgármesterek egyetértenek a párt új irányával. Egy biztos: jelen állás szerint a PNL-n belüli puccskísérlet meghiúsulásával a PSD besétálni látszik egy olyan csapdába, amelyet maga állított fel. A jelentős politikai arcvesztést már csak úgy kerülhetik el, ha sikerül tágítaniuk a PNL-n belül továbbra is létező törésvonalakat. Egyelőre arra játszanak, hogy az idő nekik dolgozik. A [Digi24](https://www.digi24.ro/stiri/actualitate/politica/surse-ce-calcule-se-fac-la-psd-dupa-daramarea-guvernului-social-democratii-asteapta-o-implozie-in-pnl-3758613?ref=uh.ro) forrásai szerint a szociáldemokraták arra várnak, hogy az elhúzódó kormányválság, a gazdasági és külső nyomás, valamint a liberális polgármesterek elégedetlensége kényszerítse tárgyalóasztalhoz a PNL-t.

Ez azért nem kecsegtet sikerrel, mert időközben Bolojan kilépett a technokrata, vállalatmenedzseri szerepfelfogásból, és markáns politikai arcélt épített magának. Már nem hagyja válasz nélkül a támadásokat, hanem nyíltan konfrontálódik. Nyilvános szerepléseiben következetesen azt állítja: a PSD-hez és a PNL klientúráihoz kötődő, megkövesedett hatalmi rendszer pénzszivattyúnak tekinti a költségvetési forrásokat, az állami vállalatokat pedig kifizetőhelyekként használja.

Minden jel szerint Bolojannak fokozatosan sikerül maga mellé állítani a Nicușor Danban csalódott választók jelentős részét is, akik most benne látják azt a politikust, aki jelentős társadalmi költségek árán, de képes irányváltást kikényszeríteni az állam működésében. Feladatát megkönnyíti, hogy hitelesen azt kommunikálhatja: a PSD úgy döfte hátba a saját kormányzati partnereit, hogy közben nem kínált életképes alternatívát, és láthatóan nem számolt a politikai válság következményeivel.

Az ügyvivő kormányfő népszerűségének növekedését mérések is alátámasztják: **Remus Ștefureac**, az INSCOP közvélemény-kutató intézet vezérigazgatója [szerint](https://www.facebook.com/remus.st.7/posts/pfbid0ZsNVXCtuKsXTQGtB94rXmmb9q9jiGxKejS79CFp3MhjGA8vQ5UjpYdMsF5pfKkhdl?%5F%5Fcft%5F%5F%5b0%5d=AZa8Ka8TP6CJfIoJ7YLmkzZRikBIk8ynw9uR2c%5FekGCnwX9oKBlgGIvTKVsTh9KKLzfaPbhlsuY7p4xlcFkh5yMfPjFRFPRyozyb6IyIHgHLNJUQTuWKbnpG90ZSb3KoXLew8GwGxyJyiDqWVPnFLaELNnJeK%5Fl-NCPYI5A%5FTKQUnnBlmadHtUWESgiDRHIU1j0&%5F%5Ftn%5F%5F=%2CO%2CP-R) Bolojan bizalmi indexe 8 százalékponttal 30 százalékra emelkedett a politikai válság óta, és személyes támogatottsága nagyjából kétszerese a párténak. A 2028-as választások perspektívájában ez inkább arra ösztönözheti a liberálisokat, hogy összezárjanak az elnökük mögött, semmint arra, hogy visszatérjenek a PSD-vel való alkudozásokhoz.

## A kisebbségi kormánytól az előre hozott választásokig

Mindezek jelentősen csökkentik annak – a szociáldemokraták számára legkedvezőbb – forgatókönyvnek a valószínűségét, hogy újra összeálljon a PSD-PNL-USR-RMDSZ-nemzeti kisebbségek koalíció, egy kompromisszumos miniszterelnökkel. Ez legfennebb csak akkor képzelhető el, ha a kormányzati szerepvállalás körüli belső feszültségek pártszakadást idéznek elő a liberálisoknál.

A további lehetséges forgatókönyvek számát leszűkíti, hogy – az eddigi hivatalos nyilatkozatok szerint – **a PSD és az AUR összebútorozását nem csak a szociáldemokraták, hanem az államfő is elutasítja**. 

## Így két változat kínálkozik.

Az egyik az, hogy Sorin Grindeanu miniszterelnök irányításával PSD-vezette kisebbségi kormány alakul az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek részvételével, amelyet a PNL és az USR bizonyos feltételekkel kívülről támogat. Ez a szociáldemokraták számára menekülőutat jelentő megoldás lehetne: nem kellene az AUR-ral kormányozniuk, de hatalmon maradnának. 

Ugyanakkor a PNL és az USR legfeljebb akkor tudnák eladni a saját választóiknak a Grindeanu-kabinet parlamenti támogatását, ha ezt szigorú feltételekhez kötik: a költségvetési hiány további csökkentéséhez, a helyreállítási tervben foglaltak teljesítéséhez, vagy olyan – jellemzően népszerűtlen – reformokhoz, amelyek teljesítéséért a PSD vállalná a politikai felelősséget. 

Ez eleve törékeny konstrukció lenne, mert a Grindeanu-kormány minden fontos szavazásnál azoknak a pártoknak a jóindulatára szorulna, amelyeket a PSD alig néhány nappal korábban még megbuktatott a parlamentben.

A másik forgatókönyv szerint Ilie Bolojan (vagy akár egy hozzá közel álló politikus) irányításával PNL-USR-RMDSZ kisebbségi kormány alakul, amelyet a PSD bizonyos feltételekkel kívülről támogat. Ez a PNL és az USR számára lenne a legkönnyebben védhető kompromisszum: formálisan nem lépnének újra koalícióra a PSD-vel, és elkerülhetnék az azonnali ellenzékbe vonulást. A legnagyobb politikai árat ebben az esetben a PSD fizetné meg, mert kívülről kellene támogatnia egy olyan kabinetet, amelyet nem ellenőriz közvetlenül, és amelyik megpróbálja megvalósítani Bolojan reformelképzeléseit. Ezért ez a megoldás csak akkor válhatna reálissá, ha a szociáldemokraták számára az előre hozott választások vagy az AUR további erősödése nagyobb kockázatnak tűnne, mint a PNL és az USR köré szerveződő kisebbségi kormány átmeneti megtűrése.

Tekintettel a patthelyzetre, egyre több elemző az előre hozott választások lehetőségével is [számol](https://kronika.ro/belfold/illyes-gergely-a-kronikanak-nehez-mukodokepes-kormanyt-osszerakni-de-az-aur-t-tavol-kell-tartani?ref=uh.ro). Az alkotmány szerint az államfő akkor oszlathatja fel a parlamentet, ha az elsőtől számított hatvan napon belül két kormányalakítási kísérlet is megbukik. Ebben a forgatókönyvben csak az AUR és esetleg a PNL és az USR érdekelt, és a három pártnak együtt nincs parlamenti többsége. Emellett az államfő is kizárta ezt az opciót.

## De mi történt Nicușor Dannal?

Említettük, hogy az elemzők többsége szerint Nicușor Dantól nem idegen Bolojan eltávolításának gondolata, mert az államfő politikai riválist lát az ügyvivő miniszterelnökben. Tény, hogy Nicușor Dan a kormány beiktatása óta ritkán állt nyilvánosan Bolojan mellé, még akkor is inkább közvetítői szerepre törekedett, amikor a PSD nyíltan megsértette a koalíciós megállapodást. Közben több gesztust is tett a szociáldemokraták felé, például az ügyészségi vezetők kinevezésekor.

Az államfő pozicionálásának azonban van egy másik olvasata is. Eszerint tisztában lehet azzal, hogy ellene is felfüggesztési eljárást indíthat ugyanaz a parlamenti többség, amelyik most megbuktatta Bolojant. Nicușor Dan jelenlegi és – a csalódást keltő eddigi teljesítménye miatt – folyamatosan csökkenő támogatottsága megakadályozza őt abban, hogy a leváltásáról szóló referendum után, **Traian Băsescu** volt államfőhöz hasonlóan, látványosan megerősödve térjen vissza a Cotroceni-palotába. 

Nem föltétlen arról van szó, hogy Nicușor Dan a saját politikai karrierjét félti, **ennél jóval nagyobb a tét**: ha a PSD és az AUR Bolojan után őt is eltávolítja tisztségéből, teljes szuverenista-populista hatalomátvétel következhet, ami letéríti Romániát az euroatlanti pályáról.

## A kormányválság gazdasági hatásai

Mindenesetre a kormányválság elhúzódása csak ront az ország gazdasági helyzetén. Ezen a héten történelmi mélypontra gyengült a lej az euróval szemben. Ez az árfolyamváltozás az import termékek, a hitelrészletek és különböző szolgáltatások árában is megmutatkozik, és fűti az inflációt. Adrian Negrescu gazdasági elemző arra [figyelmeztetett](https://spotmedia.ro/stiri/economie/analist-blocajul-politic-risca-sa-arunce-romania-intr-o-recesiune-dura?ref=uh.ro), hogy a hitelminősítők is szorosan figyelik a romániai fejleményeket, egy rossz politikai lépés vagy további halogatás pedig akár leminősítést is kiválthat. Ez a gyakorlatban drágább állami, vállalati és lakossági hiteleket, valamint újabb inflációs nyomást jelentene.

Emellett Negrescu szerint a kormányválság három stratégiai célt is veszélyeztet: az uniós helyreállítási források lehívását, a több mint 16 milliárd eurós SAFE-hitelkeret kihasználását és Románia küszöbön álló OECD-csatlakozását. Az elemző szerint sürgősen olyan kormányra lenne szükség, amelyik vállalja a reformokat és megvalósítja a tervbe vett beruházásokat, és következetesen csökkenti a költségvetési hiányt. Az összképen valamelyest javít, hogy az első negyedéves deficit érdemben csökkent, az adóhatóság (ANAF) digitalizációja javított az adóbegyűjtés hatékonyságán, az állami kiadások mérséklődtek, a közvetlen külföldi beruházások pedig nőttek.

Az uh.ro külsős szerzőinek szövegeit ****Pál Edit Éva** szerkeszti.

Az uh.ro azért működik, mert van néhány ****szabadságszerető ember Erdélyben**, akinek fontos a szabad sajtó. Ha te is közéjük tartozol, akkor arra kérünk, legyél az előfizetőnk.

[Kipróbálom! ](#/portal/signup)