> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Kiss Lehel: Kalandkönyv, amelyben a teológia gyermekirodalommá válik, és fordítva
- URL: https://www.uh.ro/kiss-lehel-kalandkonyv-amelyben-a-teologia-gyermekirodalomma-valik-es-forditva/
- Published: 2024-04-26T09:30:17.000Z
- Updated: 2025-03-27T12:47:06.000Z
- Description: A hónap szerzője gyermekkora meghatározó meseregényét ajánlja, amely számára felnőtt olvasóként is megállta a helyét.
- Author: Kovács Bea
- Tags: Kultúra, a hónap szerzője, gyermekirodalom, irodalom, Kiss Lehel, könyvajánló, teológia, #wp, #wp-post, #Import 2025-03-27 14:04

Évtizedeken át meg voltam győződve arról, hogy *buyufa* létezik – fantáziadús gyermekkorom titokzatos, sűrűlombú fája, amely alatt fekete emberek várják, hogy behívják őket a rendelőbe, s miközben várakoznak, Daudi, a kórház gyógyszerésze meséket mond nekik az állatokról. A mesebeli állatok gyakran éppen itt, a buyufa alatt gyülekeznek tanácskozásra, tapasztalatcserére, úgyhogy zajlik az élet minden szinten. 

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/03/klkonyva1-5.jpg)

###### A magyar kiadás. A könyv fordítójának és tervezőjének kilétéről nincs adat az interneten.

Csakhogy buyufa nem létezik – nem is jött, hogy elhiggyem, amikor megtudtam –, **Paul White** (1910-1992) találta ki. Afrikáról, fekete emberekről sokat hallunk manapság, de gyerekkoromban, amikor *A buyufa alatt* című könyvet olvastam, misztikus, távoli világnak számított tele kalanddal, dobszóval, huhogó dzsungelekkel, holdvilággal.

1968-ban jelent meg először a könyv magyarul, abban az évben, amikor a fekete prédikátort és polgárjogi aktivistát, **Martin Luther King**\-et meggyilkolták. Én még azt a régi, külföldről becsempészett, szamizdat kiadványt olvastam. Mára már több kiadást is megért, képregényváltozatban is hozzáférhető (Hoppá! – mondhatja valaki – Miféle irodalom az ilyen?).

A szerző, Paul White mindössze három évet töltött a mai Tanzánia területén lévő Tanganyika-tó vidékén, mint orvos-misszionárius. Felesége megbetegedése miatt vissza kellett utazniuk Ausztráliába. Elkezdték rádióműsorokba hívni, hogy beszéljen afrikai élményeiről. A „dzsungeldoktor” történetei hamar népszerűvé váltak, és idővel tucatnyi könyvet töltöttek meg. Közöttük a legelterjedtebb *A buyufa alatt* című mesekönyv. 

A magyar változat felejthetetlen, sárga borítóján karakteres állatok: zsiráf (később kiderül, hogy Twiga a neve), zebra, egy kismajom, amint dühös orrszarvú farkára köt egy bogot. Szerethető, vicces figurák. A történetekben is ugyanilyenek. 

Felnőttként olvasva a könyvet nekem úgy tűnik, mintha Paul White **Kipling** és az **Ezópusz** fabuláit újraíró **Heltai Gáspár** ötvözete volna. Talán éppen ezért ellentmondásos a könyv megítélése. A mesék és az egész mű szerkezete mesterinek mondható, akárcsak a könnyed és érdekfeszítő elbeszélői stílus. Viszont azoknak is igazuk van, akik szerint sok esetben elegendő lett volna a történet, nem kellett volna az író besegítsen az értelmezésbe, mint Heltai a fabulák után; lehetett volna áthallásos, mint **C.S. Lewis** műve, a *Narnia krónikái*. A keresztyén gyermekirodalom nagy dilemmája, hogy miként tudjon anélkül bibliai igazságokat közvetíteni, hogy moralizálna. De mi is az a hírhedt moralizálás? Egy bibliai igazság pontos megfogalmazása egy irodalmi műben már feltétlenül az? Nem gondolom.

>  
>  
> [**VERSET OLVASNI, MONDANI LEHET OLYAN TERMÉSZETESEN, MINT AHOGY EGY SZELET PIZZÁT ESZIK AZ EMBER**](https://www.uh.ro/verset-olvasni-mondani-lehet-olyan-termeszetesen-mint-ahogy-egy-szelet-pizzat-eszik-az-ember/)

Paul White figurái, történetei egy életre megmaradtak bennem: Totó, a kismajom, aki a vadász bádogkannájába nyúlva nem akarta elengedni a felmarkolt mogyorót, így képtelen volt kihúzni a kezét a csapdából (később egy hasonló esetet láttam a [*Sivatagi show*](https://port.hu/adatlap/film/tv/sivatagi-show-animals-are-beautiful-people/movie-50160?ref=uh.ro)\-ban – egyből Totó jutott eszembe). A másik majmocska, Titu, aki nem hitte el, hogy létezik krokodil, míg nem került egyiknek a fogai közé; a kígyó, aki rendszeresen lopta a tojást, de egy alkalommal főtt tojást tettek ki neki, amit lenyelve nem tudott szétroppantani; a kecske, aki oroszlán akart lenni. Nem tudom elfelejteni az olyan figyelmezetető fejezetcímeket sem, mint például: *A kis leopárdokból nagy leopárdok lesznek!*

Egyesek szerint túl sok a halál a könyvben, meg lehetett volna oldani a dolgot enyhébb büntetésekkel is. Csakugyan sokan meghalnak benne hiszékenységük, szófogadatlanságuk, könnyelműségük miatt – szinte mind szimpatikus, jópofa állatfigurák, nem olyanok, mint a nagymamát és Piroskát felfaló farkas, vagy a Jancsi és Juliska zsenge húsára éhes boszorkány. Azonban enyhébb büntetés – inkább következmény – nem lett volna elegendő rávilágítani arra az igazságra, hogy „a bűn zsoldja a halál”. Mert Paul White könyve a keresztyén teológia foglalata úgy tálalva, hogy a kisgyermek is megértse. Ebben (is) áll *A buyufa alatt* nagyszerűsége. A mű első felében mintha az ószövetségi, szigorú Törvény istenképe érvényesülne, a második felében pedig a Jézus Krisztusban kegyelmet kínáló Isten képe.

>  
>  
> [**KISS LEHEL: EMLÉK – FECSKÉKKEL**](https://www.uh.ro/kiss-lehel-emlek-fecskekkel/)

Komoly üzenete és tragikus történései ellenére [*A buyufa alatt* izgalmas, könnyed olvasmány](https://www.youtube.com/watch?v=Pht0K0rO0lI&ref=uh.ro) a gyerekek számára. Sőt humoros is. A felnőttek számára pedig alkalmat ad arról is gondolkodni, miként lehet a teológia gyermekirodalommá, a gyermekirodalom pedig teológiává anélkül, hogy egymás lényegét csorbítanák. Mindenkinek jó szívvel ajánlom Paul White könyvét – bár olyan hihetetlen számomra, hogy éppen buyufa nem létezik.

###### Kiemelt kép: Ellena McGuinness/Unsplash