> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Kinyitottak egy kaput – Csík zenekar-interjú
- URL: https://www.uh.ro/kinyitottak-egy-kaput-csik-zenekar-interju/
- Published: 2013-04-10T04:19:59.000Z
- Updated: 2013-04-10T04:20:08.000Z
- Description: „Sokáig legyen, kinek zenéljünk. Az idén 25 éves Csík zenekar vezetőjével, Csík Jánossal beszélgettünk.
- Author: Szász Attila
- Tags: #Import 2025-09-04 13:03

![Csík János](http://194.38.104.52/images/stories/Szasza/kultura/zene/csik-janos.jpg "title")

„Sokáig legyen, kinek zenéljünk." Az idén 25 éves Csík zenekar vezetőjével, Csík Jánossal beszélgettünk.

Izgalmas és meglepő feldolgozásaival a Csík zenekar felkeltette az érdeklődést a népzene iránt a fiatal zenehallgatókban, a népzenefanatikus réteget pedig közelebb vitte a kortárs rockzenéhez. Összehozott különböző zenei ízlésű embereket, és érezhetően növelte a toleranciát a különféle rajongói rétegek között.

A zenekar közelgő erdélyi turnéja kapcsán a zenekarvezető Csík Jánossal beszélgettünk.

**A kezdetekhez képest mit jelent ma a Csík zenekar a magyar népzene világában?**

A zenekar egy olyan szerepet vállalt és tudott teljesíteni, ami egyfajta misszió, egy stílusteremtés. Gyakorlatilag azt vállaltuk, hogy őrizzük a régi falusi zenék igazi hagyományát, a magyar népzene szép dallamait, és megpróbáljuk minél többeknek átadni, új módon, **a mai zenei világ ritmusának a lüktetésére**„átsóhajtva”.

Nagyon sokféle próbálkozás volt már, a rockzene nagyon gyakran hozott be népzenei dallamokat a saját világába. Itt most fordítva történt: **a népzene rántotta magához** az alternatív rock-, a swing- vagy a blues-muzsikát. Így akik még nem találkoztak a magyar népzenével, az általuk szeretett dallamvilágban, zenei környezetben rátalálhatnak a szép népdalokra.

**Tehát a népszerűség felelősséggel jár? Nevelni lehet a közönséget a népzene szeretetére?**

Igen, ez felelősség. Nem öncélú érdekek alapján játszunk, nem azért, hogy sikeresek legyünk – noha természetesen az ismertség nagyon jó –, hanem az elsődleges szempont az, hogy sokáig legyen, kinek zenéljünk.

Idén ünnepli a zenekar fennállásának 25\. évfordulóját, amiből talán az is látszik, hogy **igyekszünk jól és igényesen tenni a dolgunkat**, szükség van ránk, és remélhetőleg még sokáig tudunk dolgozni.

![A Csík Zenekar](http://194.38.104.52/images/stories/Szasza/kultura/zene/csik-zenekar-ki.jpg)

**Több mint tíz éve kezdődött a tradicionális népzenétől való elmozdulás egy szvingesített népdallal. Mesélne erről a váltásról, ami aztán elindította a feldolgozások hullámát a zenekarban?**

*A kor falára* című lemezünk címadó dalában – ez egy **Áprily Lajos**vers címe is egyben – egy mezőségi, magyarpalatkai lassú cigánytánc dallamát játsszuk úgy, ahogy azt a régi zenészek játszották. Aztán ez a dallam átmegy szvingbe, majd visszatérünk az eredeti megszólaláshoz, hogy érezhető legyen, hogy ez a dallam él, akármilyen ritmusra is vesszük.

Ennek a lemeznek és ennek a dalnak olyan sikere lett, hogy a népzenész közeg is elfogadta, és szólótánc-fesztiválokon táncosok vitték magukkal versenyanyagként. Ez a siker egy újfajta **lendületet, bátorságot adott**.

Egyik zenész kollégám, **Szabó Attila**, aki együtt dolgozott a Kispál és a Borz zenekarral, elvitte **Lovasi András**nak megmutatni ezt a lemezt. Olyan szinten megtetszett nekik, hogy az egyik dalt a saját koncert-repertoárjukba is bevették. Ennek kapcsán jött a gondolat, hogy mi lenne, ha mi is játszanánk az ő dalaik közül.

Először bizonytalanok voltunk, de aztán belevágtunk. 2005-ben részt vettünk a Kispál és a Borz Petőfi Csarnok-beli koncertjén (tehát nem előzenekarként, hanem a koncert közepén), ahol eljátszottunk egy kalotaszegi legényest egy ügyes táncos segítségével, és persze az ő dalaikat.

Az a **döbbent néhány másodperc**, amikor a közönség szembesült azzal, hogy mi folyik itt… Minket is izgatott, hogy úristen, mi fog itt történni, de a néhány dermedt másodperc után kitört az üdvrivalgás. Ez, azt hiszem, **kinyitott egy kaput**. Nemcsak a mi történetünkben, hanem azok számára is, akik ott voltak a közönség sorai közt.

Ők most már nem kapcsolják ki a rádiót, ha népzenét hallanak, és nem fordulnak el többé, ha népzenét látnak a színpadon.

**Most már, gondolom, el is várják a zenekartól, hogy rockzenei feldolgozásokat játsszon. Van még olyan esemény, amikor kizárólag autentikus népzenét játszik?**

Minden fellépésünket autentikus népzenével kezdjük, aztán feldolgozásokat játszunk, majd autentikus népzenével zárjuk. Már nem is szeretnénk és nem is várják el tőlünk – nem is volna helyes –, hogy csak az egyiket vagy csak a másikat csináljuk.

**Eddig úgy tűnt, hogy a kortárs „intellektuális” rockzene iránt érdeklődnek leginkább, de legutóbbi lemezükön találunk egy*Széki Hobo* című dalt is, amiben egy Hobo Blues Band-dal feldolgozására bukkanunk. Lesz még folytatása, lesznek-e még régi magyar rockzenék a Csík zenekar repertoárjában?**

Biztosan lesz. De az új elképzelések nem állnak meg itt. A feldolgozások mellett vannak verseink, vannak szimfonikus zenekarral felvett dalaink is. Folytatjuk ezt az utat, de több irányú terveink vannak.

**Mi lesz a legközelebbi terv, ami meg fog valósulni?**

Most a zenekar 25 éves fennállását ünnepeljük. Szeretnénk megjelentetni egy bakelitlemezt és könyvet.

**Ez milyen könyv lesz?**

Olyan beszélgetéseknek a gyűjteménye, amelyek olyan emberekkel készültek, akikkel az elmúlt 25 év alatt kapcsolatunk volt: táncosok, szervezők, zenészek, színészek és más alkotók. Elmesélik a velünk kapcsolatos tapasztalataikat. Mi is mondunk majd egy-két történetet.

**És hogyan viszonyulnak a Csík zenekar mostani stílusához azok a zenészek, akikkel együtt indultak?**

Az autentikus zenét játszó zenészekkel ugyanolyan a viszonyunk, mint korábban, hiszen ugyanúgy tiszteljük a magyar népzenét és őket, mint a kezdetekkor. Mindig is voltak kritikus hangok, hogy mi helyes és mi helytelen, de alapvetően létezik egy tisztelet a munkánk iránt, ami kölcsönös.

Baráti kapcsolataink megmaradtak, a népzenészek is és a könnyű műfajok zenészei is nagy szeretettel fogadják a munkánkat. Amit mi teszünk, az az **értékmentésnek és az élmény átadásának** egy olyan módja, amit jól csinálunk.

**Tudatosan kell törekedni arra, hogy legyen egyensúly a hagyományos és a feldolgozott dalok között?**

Igen, ez egy tudatos igyekezet, az egyensúly megőrzése, a borotvaélen táncolás. **Ez a titka is a sikerünknek**, az egészséges arányok. Nagyon sokan azért nem tudják ezt ilyen módon csinálni, mert ez nehéz dolog, és fontos kelléke annak, hogy a közönség szeressen minket.

**Szoktak figyelni más zenei feldolgozásokra? Például arra, hogy a *Most múlik pontosan*t a Csík zenekar után hogyan dolgozták fel mások?**

Tudatosan nem, de néha kapunk egy-egy youtube-linket. Vannak köztük nagyon aranyos, kedves próbálkozások, de **vannak néha elszomorító dolgok is**. Néha a nevünkben, velünk való egyeztetés nélkül játsszák a dalainkat más zenészek, és előfordult, hogy a mi fotónk felhasználásával.

Ez nem korrekt dolog. Bizonyos emberek a politikai vagy egyéb érdekeiket próbálják érvényesíteni, a mi népszerűségünket fölhasználva.

**Kampánycélokra használták fel a dalaikat?**

Nem elsősorban kampányként, viszont a nevünkben játszották el például ezt a *Most múlik pontosan*t más zenészek, teljesen más szöveggel, más énekkel, de nem vállalták fel önmagukat. Úgy gondolom, hogy aki egészséges magyar ember, az vállalja fel a nevét, a nemzetiségét. Mi sem bújunk bele más bőrébe, hogy azáltal jobban megismerjék valamelyik gondolatunkat.

**Mire számítanak, milyen lesz az erdélyi turné?**

Tiszteljük az erdélyieket, és hál’ Istennek a közönség is mindig örömmel fogadott minket, a nagyvárosoktól a kisebb településekig. Mindig szívesen játszunk nekik, akár ötvenen, akár ötszázan vannak.

**Erdély mindig nagyon fontos volt** a magyar népzenében, a magyar táncházmozgalom egyik bástyája. Nagyon sokat jártunk oda, nagyon sok zenészismerősünk van ott. Sokat tanulunk az erdélyi gyűjtésekből, és egyáltalán, a táncházmozgalom kiemelten fontos táncrend része is Erdélyből való.

Erdélynek van egy **sajátos lelkisége**, az erdélyi magyar, székely vagy csángó másképp, másfajta lelkiséggel viszonyul az élethez. Sokat tanulhatnánk tőlük ilyen szempontból is.