> ## Content Index > Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt > Use this file to discover other available public pages before exploring further. # Kicsi falu nagy hangja - URL: https://www.uh.ro/kicsi-falu-nagy-hangja/ - Published: 2022-10-25T06:11:44.000Z - Updated: 2025-04-01T14:45:01.000Z - Description: Tudod, hogy kiről nevezték el az udvarhelyi művészeti iskolát? - Author: Pál Edit Éva - Tags: Kultúra, Gál Barna, Mátisfalva, Palló Imre, #wp, #wp-post, #Import 2025-04-01 15:37 ![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/img_2992.jpg) ##### Tudod, hogy kiről nevezték el az udvarhelyi művészeti iskolát? ###### Fotók: FÜLÖP Lóránt, PÁL Edit Éva, SOÓS Róbert Udvarhelyről számítva a világ délnyugati végén, Agyagfalva szomszédságában járunk. **Szülinapra vagyunk hivatalosak Mátisfalvára**. A szelíd dombokkal övezett, régi házikókkal tarkított kicsi falut sem mindenki tudja, hol van, nemhogy a szülinapost ismerje. Pedig az ünnepelt egykor a világ legnagyobb színpadain lépett fel, és a nevét szinte minden nap emlegetjük. Az igaz, hogy már nem fiatal, koránál fogva nem is lehet jelen. **131\. születésnapját tartják** a zsákfalucskából elvándorolt és világhírűvé vált operaénekesnek, dr. Palló Imrének, aki soha nem felejtette el honnan származott, és állítólag a szerelméről is lemondott a gyökerei miatt. ![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/img_2943.jpg) Ahogy lenni szokott, mikor indulni kell valahova: vagy a vasárnapi ebéd nem készül el időben, vagy a kulcs tűnik el, egy kicsit késve érkezünk. A templom fele kanyarodunk, mert az a tájékozódási pont minden faluban. De padok és síri csend jelzik az ajtóban, hogy nem arra lesz az ünnepség. Mellette **újul az egykori iskola épülete**, talán valamikor újra használatba kerül. Talán emlékszoba, vagy még annál is több, újra élő közösségi színtér lehet belőle – **lennének ötletei a bögözi polgármesteri hivatal munkatársának, Gál Barninak**, aki ezt a mai ünnepséget is a szívén viselte a helybéliekkel együtt. ![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/img_2935.jpg) Kicsit lennebb, a kultúrotthonban találjuk meg az ünneplő sereget. Asztalok, rajtuk tányér, pálinka, kalács, a színpadon muzsika, ijedten csukjuk be az ajtót, s elgondolkodunk, hogy vajon jó vasárnap jöttünk-e, aztán kiderül, hogy igen. A helyi gyerekek fellépése zajlik éppen a picurka színpadon, egy kisfiú szintetizátoron zenél, két kislány pedig énekel. Már elhangzott **Kelemen Zoltán** tiszteletes és **Ülkei Zoltán** polgármester beszéde, s a Palló Imre iskola igazgatója, **Gergely Gábor Zoltán** méltatató szavairól is lemaradtunk. ![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/img_3032.jpg) A Palló Imre Iskola Nyitnikék együttese következik, aztán három tizedik osztályos lány ad elő korondi népdalokat, végül a tanárok, **Máthé Katalin** és a Pallóhoz hasonlóan bariton **Toró Árpád** adnak koncertet, népdalfeldolgozásokat énekelnek, zongorán kíséri őket **Filtner Tünde**. ![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/img_3065.jpg) > Ha kíváncsi vagy, kinek a dalától zengett a mátisfalvi határ, s mi köze a gyümölcstermésnek az énekhanghoz, [Katona Zoltán volt kollégánk írásában elolvashatod](http://194.38.104.52/kultura/alter/12449-az-egykori-varos-pallo-imre-emlekezete?ref=uh.ro). Még meghallgatjuk Palló Imre eredeti hangján a Bánk bán Hazám, hazám kezdetű áriáját arról a lemezről, mely a róla szóló könyv mellékletében jelent meg. Eláll a lélegzetünk annak ellenére is, hogy több a recsegés benne, mint az ének. Szerencsére [a YouTube-on fenn van jobb minőségben](https://www.youtube.com/watch?v=9IYQF0HrWX8&ref=uh.ro), úgyhogy azt az élményt otthon pótolni lehet. De az érzést, amikor azok között a falak közt szólal meg a dal, ahol talán az énekes valaha gyermekkorában maga is énekelt, nem pótolja a világháló. # Születése után 131 évvel is összehozta a mátisfalvi közösséget. – sorolja érdemeit, s hívja fel azokat az időseket a színpadra Gál Barna, akik rokonai, ismerősei Palló Imrének és még találkozhattak a Kossuth díjas alkotóval, annak később szintén világhírű, **szintén Palló Imre nevet viselő karmester fiával**. Nem nagyon sietnek. ![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/img_2957.jpg) Végül csak **Sala Elemér** mondja el az emlékeit. „1954-ben voltak itthon, Székelyföldön Szentabránon (Szentábrahám - szerk.), nagyanyáméknál. Én azon csodálkoztam el, hogy Imre bátyám a fiát mindenre megtanította, amire az életben soha nem volt szüksége”, meséli rokon: a szekeret kellett ügyesen megrakja, tűréssel, szépen lekötve, legereblyézve, behúzni kötőrúddal a szekér közepén a sarjút, hogy kell boglyát rakni, a fiókot alul be kell rúgódni, ostort fonni, négyágba verni, nyolcágba fonni, csattogtatni. Imrucinak az életben erre soha szüksége nem volt, de volt fogalma erről a dologról. ![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/edit-img_5172.jpg) Imre bátyám a föld szerelmese volt – folytatja. Felesége, Dusi néni is azt mondta volt, talán Imre bátyátok, ha örök életében a földdel foglalkozhatott volna, boldogabb lett volna. Én mondom, hogy nem talán, ez egész biztos” – zárta emlékezését Elemér bácsi. **Dezső bácsi a csürkés emlékét nem akarta elmondani**, és a volt szomszéd, **Samu bácsi** betegeskedés miatt nem jöhetett el – [a vele készült interjút itt olvashatod](http://194.38.104.52/szines/erdekessegek/18856-barmi-leszel-legyel-jo-fiam?ref=uh.ro) –, úgyhogy a rokonságból még **Sala Boldizsár** bácsival álltunk szóba az ünnepség végén. # Egyszerű, okos ember volt, a kolbászt szerette Ahányszor hazajöttek, végiglátogatták a rokonságot, Palló Imre soha nem tagadta meg a származását, még a szerelmét is feladta inkább, mondja **Sala Boldizsár**, akinek az édesanyjának a nagybátyja volt dr. Palló Imre. ![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/edit-img_5185.jpg) A családi legenda szerint, amikor 1925-ben az édesanyja és édesapja kimentek Budapestre, hogy meglátogassák a fiukat, és meghallgassák először és utoljára őt az operában énekelni, „a fehérnép” családja megvetette az operában feltűnést keltő fehér harisnyás férfit és a rokolyás parasztasszonyt, **Palló Pétert** és **Lídiát**, ezért Imre bácsi megsértődött s „otthagyta a fehérnépet”. Azután eleget köröpöltek, nem tudták már visszacsábítani. Mivel az a szerelmi kapcsolat akkor megszakadt, csak későre nősült, s bizony már nem volt fiatal, amikor a fia, Imruci megszületett. ![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/edit-img_5136.jpg) A felesége egy pándi zsidó nagybirtokos leánya, **Dusi (Montag Magdolna)** volt. „Azt hiszöm, utoljára 1968-ban volt nálunk Imre bácsi, amikor Csehszlovákiában volt a prágai tavasz. A feleségöm többet tudna róluk mesélni, mert ő volt náluk egy hétig. Én arra emlékszem, hogy Imruci jó magas, de városi, tolha gyermek volt, s amikor játszottunk, biza odavertem”. Dusi néni mértéktartó úriasszony volt. Nem engedte Imre bácsit semmiből sokat fogyasztani. Egyszer az itteniek kimentek náluk vendégségbe, s találkozva Imre bácsival, elpanaszolták, hogy a felesége milyen kevés ételt adott nekik. Meg is hívták Imre bácsit kicsi jó lesütött kolbászra, amit itthonról vittek. Leültek a városban a parkban egy padra s ott együtt megették – kacagja a régi történeteket Boldizsár bácsi. ![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/img_1980.jpg) Palló Imre nemigen énekelt itthon, de presbiter volt az egyháznál, odakint pedig a pasaréti egyházközség gondnoka (el is nevezték róla az egyházközség énekkarát). De amikor a templomban énekelt, kihallatszott a hangja a többi közül – mondja hangjának az emlékezetéről. Sőt, azt beszélik, a többiek még direkt elhalkultak, hogy hallhassák gyönyörű baritonját, amit Kodály Zoltán, a fiacskája keresztapja is olyannyira csodált, hogy direkt rá írta a Háry János című daljátékot, az első olyan ópuszt, amely által a magyar népdal bekerült a magyar színházakba. ![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/edit-img_5187.jpg) **Nehéz volt akkor utazgatni,** „a temetésére se engedtek kimenni, pedig anyámmal Csíkba is beutaztunk az engedélyért”. Mikor volt az iskola névadó ünnepsége, Imre bácsinak az azóta már elhunyt felesége, Dusi néni is ott volt. Ezúttal a fia, Imruci, aki szintén világhírű karmester, nem tudott eljönni, ezért üzent az ünneplőknek, hogy örvend a megemlékezésnek. Róla annyit tudnak az itthoniak, hogy előbb Olaszországban volt karmester, első felesége Rosemarie Molinari volt, akitől született egy Lídia nevű leánya. Később a második feleségével Imruci is hazalátogatott, a felesége nem értett magyarul, de kedves asszony – telik meg Boldizsár bácsi szeme könnyel, amikor sikerül egy-egy régi történetet előcsalogatnia a 85 év viszontagságaival telítődött memóriájából. ![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/edit-img_5145.jpg) Ahogy akkor is meghatódik, amikor arról beszél, hogy **később meglátogatták az idősebb Palló Imre sírját**. Neves rokona Budapesten, a farkasréti temetőben az 5-ös parcellában van eltemetve, a temető gondnokságán elmondták neki, hogy ez egy olyan parcella, „amit nem lehet megmozgatni, ez örökös”, ahogy a Kossuth-díj és a kiváló művész elismerés is.