> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Ki nevet a végén Bukarestben?
- URL: https://www.uh.ro/ki-nevet-a-vegen-bukarestben/
- Published: 2020-01-28T16:54:05.000Z
- Updated: 2025-04-01T16:28:24.000Z
- Description: Kétfordulós polgármester-választás, kormánybuktatás, előrehozott választások. Beválnak Orban számításai?
- Author: Szilágyi István
- Tags: Országos, bizalmatlansági indítvány, előrehozott választások, felelősségvállalás, Kétfordulós polgármester-választás, kormány, kormánybuktatás, ludovic orban, parlament, pnl, PSD, RMDSZ, #wp, #wp-post, #Import 2025-04-01 16:38

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/ludovic-orban-mosolyog-4.jpg)

###### Kétfordulós polgármester-választás, kormánybuktatás, előrehozott választások. Beválnak Orban számításai?

A kétfordulós polgármester-választással valóságos **csiki-csuki helyzetbe hozta ellenfeleit Ludovic Orban és a Nemzeti Liberális Párt**, amely októberben megbuktatta a **Viorica Dăncilă** vezette PSD-kormányt, és novemberben átvette a hatalmat a kormánypalotában. A parlament relatív többsége (kb. 40%) azonban továbbra is a PSD kezében maradt, így a PNL már akkor az előrehozott választásokért kezdett kampányolni.

**A felmérések Orbanékat igazolják:** az IMAS közvélemény-kutató intézet által decemberben végzett, s az Europa FM rádió által ismertetett legutóbbi felmérés szerint a november óta kormányon lévő PNL az **érvényes voksok 45 százalékára** számíthatna, ha most rendeznék a parlamenti választásokat, a nagy rivális PSD pedig 18,5 százalékra esett vissza.

# Az előrehozott választásokhoz

azonban **szükség van saját maguk megbuktatásához**, és két sikertelen kormányjelöléshez. Ezzel is magyarázható, hogy már az ország költségvetését is felelősségvállalással vitték a parlament elé. A PSD köré csoportosuló ellenzéknek két választása volt: vagy elfogadja azt, vagy megbuktatja a kormányt, és ezzel nemcsak elviszi a balhét a kialakult politikai és pénzügyi válságért, hanem még közelebb hozza vetélytársát céljához, az előrehozott választáshoz.

Nem is ment bele a PSD a játékba, nem is volt meg a többsége hozzá, viszont nem kellett sokat várni arra, hogy a PNL újabb ászt húzzon elő. 2020 januárjában bejelentették: **felelősséget vállalnak** egy újabb törvénytervezetért, amelynek célja, **hogy a polgármestereket két fordulóban válasszák meg**. Ezzel kihúzták a gyufát nem csak a PSD-nél, hanem a szövetséges RMDSZ-nél is. Ludovic Orban maga ismerte el, hogy „kissé megszegte az RMDSZ-szel kötött egyezséget”, utóbbi ugyanis ellenezte a kétfordulós rendszert, és ehhez kötötte a PNL-kormány támogatását.

> **Az eljárásról, röviden**: A törvénytervezetet, amelyért a kormány felelősséget vállal, a parlament vita nélkül fogadja el, hacsak az ellenzék – három napon belül – be nem nyújtja bizalmatlansági indítványát. Ha utóbbi sikerrel jár, akkor nemcsak a kormány bukik, hanem vele együtt a benyújtott törvénytervezet is. Ha mégsem sikerül kormányt buktatni, akkor a kormány hivatalban marad, és a törvényt is elfogadják, de lehetőség van az alkotmánybíróságon megtámadni, mielőtt az államelnök kihirdetné és érvénybe lépne.

Így nem volt meglepő, hogy az **RMDSZ** nyomban volt szövetségeséhez, a **PSD**\-hez szegődött, amellyel **bizalmatlansági indítvány benyújtására készülnek**, hogy ezzel megakadályozzák a törvény elfogadását, és egyúttal megbuktassák a PNL-kormányt. Az ehhez minimálisan szükséges aláírásokat már össze is gyűjtötték, miközben a PSD-nek esze ágában sincs saját kormányt állítani. Ezzel is az előrehozott választásokhoz kerülünk közelebb, ami a PSD számára ugyan kedvezőtlen, az RMDSZ viszont egyáltalán nem ellenzi.

**Ludovic Orbannak pedig döntenie kell, hogy mit szeretne jobban: előrehozott választásokat vagy kétfordulós polgármester-választást.** Ha az előbbit, akkor a PNL-nek saját magát meg kellene buktatnia, viszont el kell engednie az utóbbit, vagy lemond az előrehozott választásokról, viszont hatalmon marad és reméli, hogy bejönnek számításai a polgármesteri székekkel kapcsolatban.

## De vajon nem lehetne két legyet egy csapásra?

– így szólt az első kérdés, amivel két politológushoz: **Székely István**hoz, az RMDSZ ügyvezető alelnökéhez, és **Székely István Gergő**höz, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (NKI) kutatójához fordultunk. Az Adevărul portál ugyanis – parlamenti forrásokra hivatkozva – egy olyan forgatókönyvet vetett fel, miszerint **a kormány sürgősségi rendeletet is elfogadna a kétfordulós rendszerről, hogy bebiztosítsa magát a bukás esetére**. Van erre egyáltalán törvényes lehetősége?

>  
>  
> Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, politológus. Született 1962-ben a Temes megyei Nagyszentmiklóson, egyetemi tanulmányait Budapesten, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, a politológia szakon végezte.

Székely István, **az RMDSZ politikusa szerint elvileg nincs**, mert az alkotmány értelmében a kormány sürgősségi rendeletet csak olyan rendkívüli helyzetekben bocsájthat ki, amelyek azonnali közbelépést igényelnek, és ezért nincs idő a parlamenti úton történő módosításra, a választási játékszabályok átszabása pedig kétségtelenül nem ilyen. „Az eljárás – miszerint sürgősségi rendeletet adnak ki egy olyan témában, amiben felelősséget is vállaltak – precedens nélküli lenne, de azt követően, hogy a költségvetést is parlamenti vita nélkül, felelősségvállalással fogadták el, már bármit el tudok képzelni. Ha így folytatjuk, a parlament lassan a demokrácia Patyomkin-falva lesz...” – mondta.

**– Ha valóban erre készültek volna, már meg kellett volna tenniük** – fűzte hozzá az NKI kutatója, Székely István Gergő, aki szerint elvileg hozhatott volna ilyen döntést a kormány, de úgy néz ki, ez már eldőlt. „Csont nélkül leszavazta volna a jelenlegi parlamenti többség”.

## Nem alkotmányellenes, hogy választási évben akarnak módosítani a szabályokon?

A játékszabályok utolsó évben történő megváltoztatása kétségtelenül ellentmond a demokratikus gyakorlatnak – kezdte az RMDSZ politológusa –, azonban **az alkotmány tételesen nem tiltja a választási törvények módosítását** a választások előtti évben. Ez csupán a Velencei Bizottság ajánlásában szerepel, amire egyik határozatában az Alkotmánybíróság is hivatkozik – hangsúlyozták mindketten. A két szakértő egyetértett abban is, hogy az egy-, vagy kétfordulós választás legitimitásában nem érdemes különbséget tenni, csupán a hozzájuk fűződő pártérdekek különböznek.

„Tételesen ilyen ügy még nem volt az alkotmánybíróság előtt, ezért nem tudjuk, hogyan fog dönteni” – vélekedik az RMDSZ-es Székely István, miközben az NKI kutatója inkább arra hajlik, hogy – ha átmegy – nem fog alkotmányossági akadályba ütközni a törvénytervezet.

## Mit veszíthet a kétfordulós rendszerrel az RMDSZ?

A 2016-os önkormányzati választásokon az RMDSZ 23 polgármester-jelöltje nyert 50% alatti eredménnyel, ebből 13 olyan településen, ahol a magyarok etnikai aránya 50% alatti. A kérdés Székelyföldön, vagy más régió magyar többségű településén kevésbé érdekes – ott kétfordulós választással is magyar jelölt lesz a befutó. Interetnikus környezetben, számbeli kisebbségben azonban mások a tétek. **Marosvásárhelyen 57 ezer, Szatmárnémetiben 45 ezer magyar él: ők is magyar polgármestert szeretnének**, erre pedig egyfordulós választással sokkal nagyobb az esély – érvelt az RMDSZ ügyvezető alelnöke.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/kereskenyi-gabor-1.jpg)

###### Kereskényi Gábor egy fordulóból, relatív többséggel lett Szatmárnémeti polgármestere 2016-ban. Vajon sikerülne két fordulóból is?

Hasonlóan látja, és ugyanezt a két várost hozta fel fő példaként Székely István Gergő, az NKI munkatársa, azzal a megjegyzéssel, hogy szerinte **a hivatalban lévő polgármester előnyét nem szabad figyelmen kívül hagyni**, azaz: ahol magyar polgármester volt, és élvezi a szavazók bizalmát, az arányok ellenére is megtarthatja székét. A szakértő szerint az EMNP és az MPP nemrég bejelentett szövetsége nem hordoz különösebb kockázatot az RMDSZ számára, arra számít, hogy konszolidálni fogják pozícióikat (85% RMSZ, 15% EMNP-MPP), és „be tudnak húzni egy-két helyet, ahol a regnáló RMDSZ-es polgármester nem volt sikeres”.

## Ludovic Orban szerint nem valós az etnikai szavazás veszélye, amitől az RMDSZ tart.

Az eddigi tapasztalatok márpedig az ellenkezőjét mutatják – vallja mindkét kérdezett politológus.

Székely István (RMDSZ) a korábbi, kétfordulós választások gyakorlatára hivatkozott: „Ott, **ahol az első fordulóban az RMDSZ jelöltje végzett az élen, a második fordulóban etnikai szavazásra került sor**, és nagyon kevés kivétellel a magyar jelölt alulmaradt. Ezeken a településeken nem csak a polgármester személye a kérdés: nem szeretnénk, ha a választási kampányt az etnikai szembenállás határozná meg” – mondta.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/dorin-florea-fogja-fejet-1.jpg)

###### Vajon felsorakoznának a román szavazók Dorin Florea mögé, ha a magyar jelölttel, Soós Zoltánnal kerülne a második fordulóba?

– Magyar oldalon valóban nem szokott számottevő lenni a román pártokra való átszavazás mértéke, viszont **a román pártok, ha nem is szólítanak fel erre explicit módon, háttéralkut köthetnek**, és így beállhatnak a második fordulóba bejutott román jelölt mögé, akkor is, ha történetesen a két nagy riválisnak, a PNL-nek a PSD-vel kellene szövetkeznie. „A helyi viszonyok felülírják az országos politikát” – vallja Székely István Gergő (NKI).

**Hogy az etnikai szavazásnak igenis van aktualitása**, az RMDSZ politológusa szerint jó példa **Victor Ponta** egy hete tett felhívása: amennyiben marad az egyfordulós választás, a román pártok állítsanak egy közös jelöltet Szatmárnémetiben, úgy, mint 2012-ben, mert másképpen az RMDSZ jelöltje győz (44.8%-os magyar etnikai arány mellett). Ezért támogatja pártja, a Pro Romania a kétfordulós választást, mondta, hiszen az megoldja a „gondot".

## Egyáltalán van esélye az RMDSZ-nek és a PSD-nek megbuktatni a PNL-kormányt? Ha igen, hova tovább?

Gyökeresen másképp vélekedik a kérdésről a két szakértő, de a tényállás szerint a két alakulatnak nincs parlamenti többsége, ezért az indítvány sorsa kérdéses.

„Ha a kormány lemond, vagy megbukik, az előrehozott választás kiírása továbbra is a parlamenti többség kezében van: kétszer kell megszavazzák azt, hogy mandátumuk idő előtt érjen véget. Ez nem lehetetlen, de elég nehéz lenne kivitelezni” – véli Székely István (RMDSZ).

>  
>  
> **Dr. Székely István Gergő**, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója, politológus. Született 1981-ben Nagybányán, politikatudományt a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen tanult, a budapesti Közép-Európai Egyetemen (CEU) doktorált.

Székely István Gergő (NKI) szerint jó esély van arra, hogy átmenjen az indítvány, hiszen **a PSD és az RMDSZ képviselőinek száma összesen 228, tehát még csak öt szavazat kellene**. A kérdés csak az, hogy ki volna ebben érdekelt? Talán Ponta és Tăriceanu lehetnek azok, akik elég kétségbeesettek ahhoz, hogy beálljanak a PSD mellé – véli.

Ha sikerül is a kormánybuktatással megakadályozniuk a kétfordulós polgármester-választást, **a PSD köré szerveződő ellenzéknek választania kell**: megakadályozza egy újabb jobboldali kormány felállását, és ezzel előrehozott választásokat idéz elő, vagy kiegyeznek egy „pityipalkóban miniszterelnöknek”, és egy életképtelen kormánnyal kihúzzák a rendes parlamenti választásokig. Nem beszélve arról, hogy az – előrehozott választásokat nem ellenző – **RMDSZ bármikor kiállhat a PSD mögül**, abban bízva, hogy a 40%-ra becsült PNL-vel akár kormányra is kerülhet – elmélkedett az NKI kutatója.

> Az interjúk felvétele és a cikk megjelenése közötti időszakban Victor Ponta is bejelentette, hogy külön bizalmatlansági indítvány benyújtására készül pártja, ha a kétfordulós választási rendszert nem terjeszti ki a PNL a megyei tanácselnökökre is. Klaus Iohannis államelnök pedig leszögezte, hogy **a PNL-kormány bukása esetén is Ludovic Orbant kéri fel újból kormányalakításra**. A parlamentet rendkívüli ülésszakra hívták össze a január 27\. és 31\. közötti héten. (Agerpres)