> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Ki a hibás? Hogyan tovább?
- URL: https://www.uh.ro/ki-a-hibas-hogyan-tovabb/
- Published: 2022-06-08T07:09:27.000Z
- Updated: 2022-06-08T07:09:27.000Z
- Description: Néhány gondolat Székelyudvarhely közéletéről.
- Author: Molnár Zsigmond
- Tags: Vélemény, civilek, közélet, lemondás, pol, politikusok, székelyudvarhely, szereptévesztés, #wp, #wp-post, #Import 2025-04-01 15:37

# I.

Valamikor az év elején egy baráti társaságban arról folyt a beszélgetés, hogy vajon meddig szünetel a közélet Udvarhelyen, **Pál Dénes** és **András Lehel** urak[ tanácsosi funkciójukról való lemondása után](https://uh.ro/mindenkitol-elnezest-kerunk-akinek-csalodast-okoztunk/?ref=uh.ro).

A másik kérdés az volt, hogy **egyáltalán kell-e közélet a városnak, van-e szükség helyi politizálásra, vagy nincs**, hiszen abból, amit az utóbbi harminc évben láttunk, jelentős anyagi és erkölcsi kár származott, néhány rövid periódust leszámítva. Erre az volt az egyhangú válasz, hogy mindenképpen szükség van közéletre, mert **enélkül elképzelhetetlen az önkormányzat**. De más alapokon kellene megszervezni, vagyis elvek, szabályok mentén, amelyeket minden résztvevőnek kötelessége betartani.

Az első kérdésre az RMDSZ helyi szervezete adta meg a választ, amikor [meghirdette a tisztújítást](https://uh.ro/mindenkitol-elnezest-kerunk-akinek-csalodast-okoztunk/?ref=uh.ro), hozzáférhetővé téve a szavazást minden felnőtt városlakó számára.

A kezdeti négy jelöltből [kettő maradt: ](https://www.uh.ro/jakab-aron-csaba-nem-en-vagyok-a-legjobb-jelolt/)két jól felkészült, élet- és politikai tapasztalattal rendelkező magasan képzett értelmiségi. Minden adott volt, hogy a programok és az érvek ütköztetéséből egy valós alternatíva képződjön a meglévő városvezetéssel szemben. Mindez egy harminc éve megszakítás nélkül létező érdekvédelmi szervezet szárnyai alatt, amely az erdélyi magyarság kizárólagos képviseletét követeli magának.

Az elvárásokkal ellentétben a kampányt és a szavazást olyan szintre sikerült lesüllyeszteniük, hogy a végén a RMDSZ széki elnöke, a megyei tanács alelnöke, [nyilvánosan elnézést kért a városlakóktól](https://www.uh.ro/biro-barna-botond-elnezest-kell-kernunk-az-udvarhelyiektol/). Szavazni nagyon kevesen mentek el, körülbelül 1800-an. A helyi RMDSZ szervezet azóta nem nagyon adott életjelt magáról, néhány szűkkörű, politikai szempontból teljesen jelentéktelen összejövetelt leszámítva.

> [Replika](https://uh.ro/rovat/replika/?ref=uh.ro) rovatunkban olvasói nyílt leveleket, szerkesztőségünk által megjelentetett tartalmakra érkezett válaszokat teszünk közzé. Ezek tartalma nem minden esetben egyezik a szerkesztőség véleményével.

A közelmúltban az állóvizet a *Szabad Emberek Pártja* udvarhelyi szervezete (a továbbiakban POL) és a polgármester [feszült viszonya](https://www.uh.ro/fel-kell-alljon-a-polgarmester-es-az-a-csapat-amely-tisztsegbe-segitette/) kavarta fel.

Az elemzés szempontjából **fontos, hogy megvizsgáljuk a POL jellegét és szerepét az udvarhelyi politikai környezetben.**

A jelenleg hatalmon lévő politikai alakulat tagjai többször hangsúlyozták, hogy [ez a párttagság egy szükségmegoldás](https://uh.ro/eldolt-hogy-milyen-szinekben-indul-galfi-es-csapata/?ref=uh.ro) ahhoz, hogy el tudjanak indulni a választásokon. Ezzel az a baj, hogy ilyenformán **ennek a pártnak az ideológiája nem volt alkalmas politikai közösség kialakítására**. Maradt a jószándék és a *„közös küldetésünk a város”* kampányszlogen.

A választáson elért sikerük nem volt sem meglepő, sem példa nélküli a posztkommunista Közép-Kelet-Európában. A tanácsosi listán városunk köztiszteletben álló vállalkozói, értelmiségijei szerepeltek. A politikai, gazdasági, illetve kulturális elit érdekérvényesítő képességét elsősorban az jellemzi, hogy módjukban áll az egyes tőketípusok egymásra való **átváltása** (lásd [***Szalai Erzsébet***: ***Rendszerváltás és a hatalom konvertálása***](https://szociologia.hu/dynamic/9702szalai.htm?ref=uh.ro#00) című tanulmányát). Udvarhelyen is ez történt a 2020-as választásokon, azaz a gazdasági és kulturális tőkét szavazatokra sikerült váltani**.**

A baj csak az, hogy bármilyen értelmes és értékes emberek, a polgármester és a POL tanácsosai között **nem volt egy „kötőanyag”, más szóval ideológia mint cselekvésorientált politikai értékrend**, ami egy hosszútávú politikai tevékenységhez szükséges. Írom ezt meg lévén győződve, hogy az országos POL alapszabályzata által népszerűsített multikulturalizmust már senki nem veszi komolyan, főleg amióta **Slavoj Žižek** leszedte róla a keresztvizet (erről bővebben [Kiss Lajos András: *Slavoj* Ẑižek a *multikulturalizmus paradoxonjairól avagy harc a szabadságért, intoleranciával*](https://ligetmuhely.com/liget/kiss-lajos-andras-slavoj-zizek-a-multikulturalizmus-paradoxonjairol/?ref=uh.ro)***).***

A másik probléma, hogy a megválasztott tanácsosok nagy részének nem volt, ahonnan ismernie az önkormányzatiság pártpolitikai hátterét és nem is látta be ennek jelentőségét. Úgy érezte, hogy a kényelmes többséggel és nagyarányú felhatalmazással mindenre képes, csak szakemberekre van szükség a hivatalban. Érdekes gondolat volt az is, hogy az írott, vagy szóban kötött egyezségekkel a városvezetés működőképes lesz. **Tegyük most félre azt, hogy az ilyen egyezségek a tanács és a végrehajtó (ti. a polgármester) között mennyire követték a demokrácia szabályait,** mert ez nem érdekelt volna senkit, ha a városvezetés működik.

Viszont ezek a körülmények magyarázhatják azt, hogy abban a pillanatban, amikor több POL tanácsos úgy gondolta, hogy bármilyen okból a tanácsosi munka már nem egyeztethető a polgármester személyével, a saját értékrendjével, személyes programjával vagy már nem szolgálta gazdasági érdekeit, **simán lemondott anélkül, hogy ennek bármilyen politikai következménye lett volna**, amit a későbbiekben vállalnia kellett volna. Politikai következmény alatt értem például azt, hogy ha párt érdekei sérülnek, az így megnyilvánuló tanácsos a párt különböző fegyelmi eljárásainak kell, hogy alávesse magát, esetleg kizárják a pártból, politikai karrierje (csúfos) véget ér stb.

Tulajdonképpen **nem úgy viselkedtek, mint helyi politikusok, hanem úgy, mint civilek, politikai álarccal**, akiknek senki és semmi előtt nem kell elszámolniuk.

**A politikusok szakemberekkel vagy civilekkel, esetleg ál-civilekkel történő helyettesítése nem lehetséges a pluralista demokrácia keretei között működő társadalmakban.** Ezzel nem mondtam semmi újat, mert ez a modell már számtalanszor ki volt próbálva, országos- és helyi szinten, és még sehol nem volt sikeres. Ugyanis megbontja a politikum, a végrehajtó szerepet ellátó polgármesteri hivatal és a valódi civil társadalom közötti egyensúlyt, **szereptévesztést okoz**, és abból – mint láthattuk – nem sok jó származott.

Egyes tanácsosok a kampányban már világossá tették, hogy a vállalatvezetői mentalitást fogják a polgármesteri hivatalban meghonosítani, mit sem törődve a közigazgatási intézmények működési elveivel, céljaival és törvény adta lehetőségeivel. **A célok ugyanis különböznek:** a vállalat esetében a fő cél a profit, a közigazgatás esetében a közszolgálat.

A polgármester és a tanácsosok nem sok segítséget kaptak a *civil társadalom* azon tagjaitól sem, akik időszakonként szükségét érzik a kritikák megfogalmazásának a városvezetéssel szemben*,* ily módon **inkább az ellenzék politikai szerepét töltvén be** az RMDSZ és MPP frakció helyett anélkül, hogy vállalnák a tanácsosi minőséggel járó politikai és esetleg anyagi felelősséget. A közösségi média és a helyi sajtó nyilvánossága előtt[ periodikusan bebizonyítják](https://www.uh.ro/papot-meg-nem-hivtak-de-mar-lenne-ra-igeny/), hogy a város nem halad jó irányba, más városok jobban haladnak, a városvezetés nem hatékony stb., mindezt bárki számára elérhető adatok alapján.

Ha már felvállalták az ellenzék szerepét, hiányolom a konkrét kérdéskörökről tett kidolgozott javaslataikat. A visszajelzésekből ítélve (lájkok, kommentek) a civil társadalmat nagyjából ugyanazok és ugyanannyian támogatják.

**Főszereplői tulajdonképpen politikusok civil álruhában.**

Az EMNP és az MPP városunkban gyakorlatilag nem létező politikai tényezők, noha ezek a pártok felvállalták, hogy képviselik a pogári keresztény-konzervatív ideológiát, amely Magyarországon töretlenül szárnyal 2010 óta. Programjaikat csak nagyon kis részben tudták megvalósítani, tömegbázisuk pedig nincs. Mindkét alakulatra rányomta a bélyegét Tőkés László, illetve Szász Jenő személye, így visszaigazolódni látszik **Constantin Brâncuși híres mondása, miszerint** nagy fák árnyékában nem nő semmi. Mondjuk, nem lenne igazságos csak nekik tulajdonítani a valódi polgárosodás elmaradását, mivel ez különböző okokból csak hiányosan valósult meg a magyar társadalomban. (Akit érdekel a polgárság, középosztály, független egzisztenciák, a demokrácia és a társadalmi stabilitás tartópilléreinek számító gondolkodó emberek, a prosperitásban, kiszámíthatóságban, intézményi stabilitásban érdekelt individuumok kérdésköre annak ajánlom [***A magyar polgár*** ](https://bookline.hu/product/home.action?%5Fv=Morcsanyi%5FGeza%5FToth%5FIstvan%5FGyorgy%5Fszerk&type=20&id=3903&ref=uh.ro)című kötetet ***Morcsányi Géza és Tóth István György szerkesztésében.)***

A polgármestert a választók elsöprő többséggel választották meg a 2020-as választásokon, mindezt négy év polgármesteri mandátum után. **Palóc André**, a *Századvég Intézet* elemzője szerint **a politikai tudás és az értelmiségi lét nem függ össze**, vagy ha igen, mára már inkább fordított arányban. A politikai eliteket a társadalom termeli ki, és nem fordítva, [mondja egy interjúban a *Mandíner*nek](https://mandiner.hu/cikk/20220426%5Ffarkas%5Fattila%5Fmarton%5Fvalasztas?ref=uh.ro) **Farkas Attila Márton** egyiptológus, kulturális antropológus, publicista és én egyetértek vele. Persze, nem arról van szó, hogy a polgármester hibáiért a felelőséget rá kell tolni a szavazókra, hiszen ők választották.

Csak azzal nem lehet egyetérteni, hogy a kialakult intézményi és politikai krízisért egyedül a polgármester a felelős. Egyáltalán ki az, aki elég független ahhoz, hogy felelőst állapítson meg:

**A POL?** – aki minden erőt és befolyást latba vetve, nem válogatva a tömegmanipuláció eszközeiben, elérte a polgármester választási győzelmét, biztosítva mindenkit arról, hogy ők lesznek a csapat, a közösség, a történelmi esély stb., pedig ismerték a polgármestert és tudtak az előző mandátum feszültségeiről.

**Az RMDSZ?** – aki minden erőt és befolyást latba vetve, nem válogatva a tömegmanipuláció eszközeiben, elvesztette a választásokat?

**A civil, vagy álcivil társadalom?** – akik ugyan bírálják a városvezetést, de soha nem vállalnak felelőséggel járó funkciókat a város érdekében?

# II.

A posztmodernizálódott politika talán legfőbb sajátossága ugyanis, hogy abban nem személyek, nem programok és még csak nem is pártok versengenek, hanem úgynevezett ***társadalmi képzeletek***, írja **Kiss Viktor** politológus, ideológia-kutató. A társadalmi képzelet lényegét a következőképpen határozza meg: a többség alapvetően saját hétköznapi életét éli, abban próbál boldogulni, és azt várja a politikától, hogy maga is a hétköznapok során felvetődő kérdésekre kínáljon válaszokat. A politikai sikerhez arra van szükség, hogy **a választó azt érezze, a politikus és az ő imaginációja egybevág**. Erre alapozta a polgármester és csapata a kampányt, ami be is jött nekik.

Lehet a polgármestert szidni, vagy minősíteni, mert ráfér, csak ezzel egy időben nem látom a kritikusok önreflexióját. Tény, hogy a kritikát nehezen viseli az udvarhelyi közélet.

Az egész úgy néz ki, mint valami **politikai játszótér,** ami mégsem annyira szórakoztató.

Nagy a kísértés, hogy egysíkúan gondolkodjunk a helyi közéletről és a polgármesteri hivatalról, azaz csak a cirkuszt, a lemondásokat, a hivatal működési zavarait lássuk, holott ez nem fedi a valóságot. Méltatalanul kevés szó esik arról, hogy **a polgármesteri hivatalban vannak nagyon jól felkészült, lelkiismeretesen dolgozó emberek**, akik gyakran a szabadidejük kárára, csendben végzik a feladataikat, függetlenül attól, hogy ezt valaki értékeli-e vagy sem. Ugyanez igaz a tanácsosok csendes többségére is.

# **III.** 

A legújabb narratíva az, hogy sürgősen cselekedni kell, mert a polgármester, a hivatal és a tanács ilyen módon nem működhet még két évet, azaz a mandátumok végéig.

A kialakult krízissel kapcsolatban talán jó lenne válaszok helyett néhány kérdést feltenni, így kiderülne, hogy **a jelenlegi közéleti szereplőknek milyen egyéni vagy csoportos jövőképük van** a várossal kapcsolatban, más szóval hogyan képzelik el a várost közép, illetve hosszú távon, például:

1. *Túl az általánosságokon, mit gondolnak konkrétan a különböző etnikai, vallási csoportok integrációjáról, hogy elkerüljük a párhuzamos társadalmak kialakulását? Ez például a (még mindig) nem létező* [*városi uszoda „megjelölt helye” körüli nyilatkozatok*](https://www.uh.ro/nyilvanos-vitara-hivta-ki-galfit-az-rmdsz/) *kapcsán lenne aktuális.*
2. *Milyen intézkedéseket kellene hozni a civilizált közszállítás érdekében, a fogyatékkal élő személyek mozgásának könnyítéséért és olyan bicikliutak kijelöléséért, amelyeket mindenki biztonságosan használhat?*
3. *Hogyan gondolják a környezetvédelem- és a hulladékgazdálkodás kérdését, beleértve a Cekend-tetői hulladéktározó talajvizeket is veszélyeztető voltát?*
4. *Szükségesnek tartják-e előkészíteni a többi önkormányzattal és a termelőkkel közösen egy térségi szinten integrált mezőgazdasági akciótervet, ami a közelgő élelmiszerkrízis hatásait lenne hivatott tompítani?*
5. *Hogyan lehetne a városi közszolgáltatásokat digitalizálni a XXI. század lehetőségeinek és igényeinek megfelelően, hogy ne kelljen értékes időt sorban állással és papírok sétáltatásával tölteni?*
6. *Milyen ütemterv szerint újítják fel a közösségi tereket, illetve hoznak létre újakat?*
7. *Elképzelhető-e hogy a jelenlegi közéleti szereplők példaként szolgáljanak azoknak, akik közéleti szereplést fontolgatnak, főleg tehetséges és kellőképpen képzett fiataloknak?*
8. *Hogyan érhető el, hogy azoknak, akik jelenleg tényleg komolyan veszik a közszolgálatot, akár mint tanácsosok, akár mint hivatalnokok, ne menjen el a kedvük a közeljövőben az egésztől, mert hol a polgármester, hol valamelyik tanácsos vagy pártvezető képtelen a munkához szükséges stabil, relatív kiszámítható légkört teremteni?*

A sor folytatható.

# IV.

A helyi közéleti szereplőknek arról kell meggyőzniük a városlakókat, hogy képesek helyesen felismerni a legfontosabb céljainkat és a megfelelő eszközöket megtalálni ezek eléréséhez. Ebbe a gondolatmenetbe nem beleilleszthető a járványszerűen terjedő lemondások sorozata, amelyeknek személyes okait értjük, de elfogadnunk nehéz, mert ez azt jelentené, hogy **védjük azt a szabadságot, amely a választókkal szemben nem kötelez semmire.**

Kétségem sincs afelől, hogy Udvarhely jelenlegi politikai, gazdasági és kulturális elitje képes érvényes válaszokat adni a város valós problémáira és közösségformálóvá tud válni, megteremtve **az értelmes egyet nem értés kultúráját**, ahogy a zöld demokraták mondják. De, tudomásul kell venni a demokrácia játékszabályait, jelen kell lenni a közvitában és a döntéseknél, és világossá kell tenni, hogy mit gondolnak a városról és úgy általában, a világról. Úgy gondolom, hogy ez jogos elvárás mindenki részéről akit érdekel a város jelene és jövője. Túllépve azon, hogy ki a hibás, a lényeg az: *Hogyan tovább?*

###### Kiemelt kép: Az udvarhelyi POL eredményváró tortáját szeletelik 2020\. szeptember 27-ének éjszakáján. Szabó Apor | archív