> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Így senkinek sem kell a csereháti lakás
- URL: https://www.uh.ro/igy-senkinek-sem-kell-a-cserehati-lakas/
- Published: 2021-06-10T10:33:02.000Z
- Updated: 2025-04-01T15:18:43.000Z
- Description: Minden jel arra utal, hogy az ár miatt nem kelendő az ifjúsági lakás, de ennél összetettebb választ kaptunk a bérlőktől és egy ingatlanügynökségtől.
- Author: Szilágyi István
- Tags: Itthon, ANL, bérlők, Cserehát, ifjúsági lakások, vásárlás, #wp, #wp-post, #Import 2025-04-01 16:38

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/cserehatjatszoter.gif)

##### Szeretik, de nem vennék meg minden áron.

###### Fotók: uh.ro

Minden jel arra utal, hogy **az áruk miatt nem kelendőek a csereháti lakások**, ez az elsődleges magyarázat arra, hogy a 254 eladhatóvá vált ingatlan egyikére sem jeleztek vásárlási szándékot a városházán, mióta március folyamán minden bérlőnek kiküldték az árajánlatot. Megkérdeztük a lakókat és egy ingatlanügynökséget is, hogy mit szólnak az aktuális árajánlatokhoz, egyáltalán a lakásokhoz, a negyedhez. Kiderült, nem pusztán az okozott csalódást, hogy emelkedtek az árak, hanem **az eltelt idő, a lakhatási viszonyok is közrejátszanak, és az ifjúsági program eredeti küldetése is megkérdőjeleződik** szerintük.

Az ANL-lakások megvásárlását ugyanis már 2014-ben lehetővé tette a törvény, s miközben máshol sikerült érvénybe léptetni, a székelyudvarhelyi városvezetés először csak 2016-ban ígérte meg a bérlőknek, hogy féléven belül megvásárolhatók lesznek a lakások. Amiből aztán további ígérgetések és hosszú évek lettek, a bürokratikus hercehurcára hivatkozva. Az utolsó momentum, az eladási szabályzat elfogadása így esett 2021-re, mire – a lakók pechjére – időközben jelentősen megnőtt az eladási ár. Egyetlen reményük, hogy **Cseke Attila** fejlesztési miniszter beváltja [ígéretét](https://www.uh.ro/tobbezer-eurot-eshet-az-anl-lakasok-ara/), és visszacsökkenti a szerinte is magas árakat.

# **Mennyi is az annyi?**

A városházától kapott információk szerint a 2003-ban és 2010-ben épült **egyszobás** lakások ára hasonló, **31 ezer euró** (155-158 ezer lej) körül van, a **kétszobásoké** **50-53 ezer euró** (255.000 és 266.000 lej) körül, ha 2003-ban épültek, és **55-63 ezer euró** között van, ha 2010-ben. Utóbbi intervallumba tartozik az egyetlen háromszobás lakás ára is.

**A lakás eladási árát úgy számolják ki**, hogy az egy négyzetméterre számolt egységárat beszorozzák a lakás összterületével (*beleértve a közös felületeket is: lépcsőház, pince stb.*), amiből levonják az amortizáció mértékét, a kapott értéket pedig beszorozzák a település besorolásából származó szorzóval – ez Udvarhely esetében 0,93\. **A négyzetméter alapára 2.996 lej** (ÁFÁ-val), amihez hozzáadódik még 1% a városházának kezelési költség címén. 2020-ban ez az alapár nőtt meg jelentősen, mintegy ezer lejjel négyzetméterenként.

Amennyiben sikerülne visszatérni a korábbi, 2019-es árfekvéshez, a lakások méretével arányos csökkenésre számíthatnak a vevők, így az egyszobások esetében akár 60 ezer, a kétszobásoknál 80-125 ezer lejes, a háromszobásnál 130 ezer lejes kedvezményhez juthatnak. Ha öt lejben számoljuk az eurót, akkor **a visszacsökkentés értéke az egyszobásoknál akár 12 ezer, a két-háromszobásnál 16 ezer és 25 ezer euró közötti is lehet.**

# **Mit mond az ingatlanügynök?**

Arra voltunk kíváncsiak, a csereháti ifjúsági lakások aktuális ára hogyan áll a város más, hasonló méretű és korú tömbházlakásaihoz képest, illetve viszonyításképp érdekeltek a régebbi építésű (Bethlen, Tábor, Rákóczi) tömbházlakások árai is, az új vagy használt kisebb kertes házakéi is. A megkeresett ingatlanügynökségektől egy válasz érkezett be, az udvarhelyi WELL nevében **Von Maximilian Éva** válaszolt.

A szakember szerint a székelyudvarhelyi ingatlanpiacon a felszereltséghez, elhelyezkedéshez képest **a tömbházlakások árai „igen magasak”**. Ezt azzal magyarázta, hogy a 2008-as gazdasági válság után az árak folyamatosan emelkednek, „sok esetben sokkal erőteljesebben, mint azt a piac megbírná”. – Ez egy öngerjesztő folyamat, amelyben a legtöbben azt gondolják, hogy az ő ingatlanjuk többet ér, mint amennyiért meghirdetnek egy másik ingatlant, és emiatt magasabb árakat is kérnek – vélekedett az okairól.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/cserehatblokksarka.gif)

###### A karbantartás a város feladata volna, a bér egy részét erre kellene fordítania.

Egy másik szempont, hogy a régebbi építésű tömbházak nem feltétlenül tartoznak a kevésbé értékes lakások közé, vagyis **az újabb nem mindig jelent jobbat**, a kor alapján elég nehéz különbséget tenni közöttük. „*Sajnos vannak olyan új építésű tömbházlakások, amelyek nem megfelelően voltak megépítve, ilyen előfordul a Csereháton is. Az először épített tömbházlakások sokkal gyengébb minőségűek voltak, mint az utána építettek – lásd nyílászárók, bejárati ajtók, moketta vs. szalagparketta, csempézés, szigetelés stb. –, amelyek tudnák befolyásolni a piaci áraikat*”.

Jelenleg a város területén **az egyszobás** tömbházlakások árai nagyjából **25-35.000 euró** körül mozognak, ugyanakkor egy rosszabb helyen lévő lakás jóval alacsonyabb áron sem értékesíthető, illetve egy nagyobb, jobban felszerelt lakás még jobban is értékesíthető lehet. Ez a **kétszobás** lakásokra is igaz, az értékhatárok valahol **35-50.000 euró** körül vannak. A kisebb kertes házak esetében is elég nagy a szórás: egy használt beleférhet 50-100.000 euróba, de egy újabb ára már elérheti akár a 120-150.000 eurót is – részletezte az ingatlanügynök, megjegyezve, hogy az áremelkedés lassulni látszik, szerinte hamarosan eléri a csúcspontját.

## A csereháti lakások eladhatóvá válása van-e valamilyen hatással az ingatlanpiaci árakra?

– Ezeknek a lakásoknak az értékesítése **szinte semmilyen hatással nincs** az ingatlanpiacra, hiszen – az ígéretek ellenére – elég magas áron vannak meghirdetve, éppen ezért fognak sokan alternatívát keresni – válaszolt kérdésünkre Von Maximilian Éva, aki szerint **az állam a remélt többletbevétel helyett épp az ellenkezőjét fogja elérni**, és szembement a saját víziójával.

– *Azt azért tudni kell, hogy ezek a lakások ifjúsági lakásokként voltak építve, ami azt jelenti, hogy támogatni szándékoztak azokat a fiatal házasokat, akik a későbbiekben átveszik és beleköltöznek. A lakások nem a legmagasabb minőségben lettek kivitelezve, éppen ezért úgy gondoljuk, hogy az áraik sem a legmegfelelőbbek. Számos sebből véreznek, elég sokat költöttek rájuk a benne lakók, és még elég sokat kellene rájuk költeni ahhoz, hogy továbbra is bennük tudjanak lakni.*

Az is érdekes az ingatlanügynök szerint, hogy az akkori építőanyagok árai helyett, **a mai építőanyagárakat használják viszonyításai alapként**, és ebből számolják le az amortizációs költségeket. „*Ha sikerült volna egy normális árat kialakítani, ha azokat a paramétereket vették volna figyelembe, amiket korábban említettünk, akkor igen, az nagymértékben tudta volna befolyásolni az ingatlanpiacot. Így? Így marad minden a régiben. Csak lett még pár száz család, akik elveszítették a reményüket, hogy valaha is lesz saját lakásuk…*” – érzékeltette a probléma súlyát, emberi oldalát a szakértő.

# **Hát a bérlők?**

A lakónegyedről, a lakásokról többnyire pozitív a véleményük az általunk elért lakóknak, akik szívesen meg is vásárolnák a bérlakásokat, viszont vannak fenntartásaik, különösen az árral kapcsolatban.

– Mint lakhatási zóna, jónak mondható, élhetőség szempontjából is – mondja egy 53 éves férfi, aki családjával az első csereháti lakók közé tartozik –, de a kért ára magas, így nem szeretném megvásárolni. A másik ok, hogy **az eladási ár későn jött, mert 17 évnyi ottlakás után, 53 évesen már nem veszünk fel kölcsönt**. Amíg nem látunk új árakat, senki nem akarja megvenni. Ha tízezer euróval visszaesne, akkor már mindenki benne volna – vélekedik a szomszédokkal való egyeztetések nyomán.

Erre erősített rá egy korban hasonló, ugyancsak első generációs szomszéd, aki egyrészt „szeretem” negyednek tartja a Cserehátot a sok gyermek, fiatal és a kis áthaladó forgalom miatt, ellenben az árajánlatot nagyon magasnak. De ő is hallotta, hogy talán változik, csökken, és akkor részletben, hitelből tudná megvásárolni magának.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/cserehatlepcsohaz.gif)

###### Minden négyzetméter számít.

– **Aki tíz-húsz éve arra gyűjt, hogy már nem is magának, hanem a gyerekének megvegye, annak így sok**, s ezeknek az embereknek keresztbe törték az álmaikat – mondta egy huszonéves fiatal, aki egyedül bérel egy egyszobás, 2003-as építésű lakást. Ő kifejezetten szebbnek tartja a cserehátit más negyedeknél, még ha nehezebben megközelíthetőnek is, viszont az ár-érték arányon ő is fennakadt.

– Gondolkoztam a vásárláson, de jelenleg drága. Vagyis **nem drága, csak piaci áron van, de ez ifjúsági lakás**. Ha bejön Cseke ígérete, akkor van esély, hogy olcsóbb lesz de nem hiszem, hogy a régi árára visszajön – véli a fiatalember, aki az árat sokallja ahhoz képest is, hogy a lakásnak nincs saját hőközpontja, nincsen megfelelően szigetelve, illetve az árszabás módját sem tartja korrektnek. – Akkor a tetőrészből el lehetne különíteni mindenkinek egy részt, ha már 40 négyzetméter helyett 60-at számoltak? – veti fel kérdőn, arra utalva, hogy a lépcsőház közös részeit is ugyanúgy felszámolták, mint a tulajdonképpeni lakófelületet.

# **Leesett az állunk az áraktól,**

**így már nem éri meg** – fogalmazott egy 37 éves nő, aki férjével bérel egy kétszobás lakást. Náluk a reális 60 négyzetméter helyett százat számoltak az árajánlatban, miután hozzáadták a közös részeket (tetőtér, lépcsőház) meg az erkélyt is. 

Szerinte is drága ahhoz képest, hogy ifjúsági lakásokról van szó, „nem a piaci árakról kellene szóljon, ez egy más történet”. A csendesnek, jó fekvésűnek tartott negyedet egyébként ők is szeretik, otthonuknak érzik, nem szívesen költöznének el, de ilyen áron inkább nem vennék meg. Úgy véli, amit először állapítottak meg, az megfizethető volna, **a mintegy tízezer eurós különbséget inkább felújításra tudnák fordítani**. Mert arra nagy szükség volna, a lakás alapfelszereltsége nem a legjobb minőségű, és ez a magasnak tartott, télen akár 600 lejes rezsire is kihat.

– *Felhúzod maximumra, mégsem forró a kalorifer, de attól még megy a számláló, sok probléma volt a kazánnal is. A szigetelés se a legjobb, az ablak húz, mindenből a leggyengébb minőségű anyagot használták. Van, ahol a fűtéscsövektől felpattogzott a csempe, nálunk az olcsó kínai csapot felütötte egyszer a hirtelen visszaadott víz nyomása, és a víz sem tudott elfolyni* – panaszkodott. 

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/cserehatcsempe-1.gif)

###### Még nincs húsz éve, hogy lerakták.

Ha pedig jobbat akarnak, például „hogy ne szökjön ki a meleg”, akkor saját költségükön kell valami mozdítaniuk, ezt tulajdonosként meg is tennék, de bérlőként nem éri meg ebbe fektetni. **Mi van, ha menni kell?** – kérdi, a bérlői státus bizonytalanságra hivatkozva.

– **Picit úgy érzem, hogy át vagyunk verve, és egy csomó időnk ráment, miközben az opciók beszűkültek** – mondja a 37 éves nő, arra utalva, hogy így is négy évet vártak a lakás kiosztására, aztán újabb évekig várták, hogy megvásárolható legyen, nem is gondolkodtak másban. A másik szempont, hogy „minden drága lesz, hiába akarnánk házat építeni, mert nem is tudnánk megvalósítani. Szóval a házépítésről lemaradtunk, a tömbházzal pedig nem tudjuk, hogy lesz” – összegzi a nagy dilemmát, amibe kerültek.

Ilyen körülmények között inkább maradjon a bér, gondolja, minthogy hosszú időre, mondjuk 30 évre, valamelyik bank rabszolgáivá váljanak a magas vételár miatt, mert akkor élni sem lehet.