> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Hogyan ne csináljunk erdélyi filmet?
- URL: https://www.uh.ro/hogyan-ne-csinaljunk-erdelyi-filmet-3/
- Published: 2015-09-17T09:38:32.000Z
- Updated: 2015-09-17T10:58:36.000Z
- Description: Röviden: úgy, ahogy András Ferenc tette 2014-ben. Nem, nem a kilencvenes évek mélyén, ahogy az Ábel-trilógiát akkor elkövették. Talán annál is rosszabbul.
- Author: Katona Zoltán
- Tags: #Import 2025-09-04 12:14

![vadaszmese3](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/Vadaszmese/vadaszmese3.jpg "Fotók: Nemzeti Audiovizuális Archívum (nava.hu)")

Röviden: úgy, ahogy András Ferenc tette 2014-ben. Nem a kilencvenes évek mélyén, amikor az Ábel-trilógiát elkövették. Talán annál is rosszabbul.

Miközben nézem a Vadászmese című tévéfilmet, az az érzésem, hogy még az [Ábel a rengetegben](https://www.youtube.com/watch?v=55W2RTTwNH0&ref=uh.ro)nél is rosszabb filmet látok, közben meg nem hiszem el, hogy 2014-15-ben járunk. A **Sütő András** novelláiból készített film sajnos annyira nem sikerült, nemhogy kritikát, de egyszerű filmajánlót is talán még csak egyszer írtak róla. Az Ábel-trilógiához hasonlóan – szakács metaforával élve – az alapanyag jó, a fűszerek is elfogadhatóak, talán a főzési módszer is, de maga a „kreálmány", ami az asztalra került, egyszerűen fogyaszthatatlan.

![vadaszmese5](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/Vadaszmese/vadaszmese5.jpg)

Pedig vannak jó magyar tévéfilmek, Magyarországon az utóbbi öt évben nem is egy ilyen készült. Kezdve a **Török Ferenc** által rendezett [Apacsok](https://www.youtube.com/watch?v=dQOKvRuKaes&ref=uh.ro)kal és folytatva a többivel – [ezekről itt írtunk részletesebben.](https://www.uh.ro/kultura/multimedia/16637-udvarhelyi-szinesszel-epul-a-magyar-film)

## Ha innen nézem, tojás, ha megfordulok, nincs

A [Madarasi Hargitán és Énlakán 2013-ban forgatott Vadászmese](https://www.uh.ro/itthon/kozelet/15157-udvarhelyi-a-filmes-foszerepben) viszont – közhellyel élve – több sebből vérzik. Kezdjük azzal, hogy laikus szemmel is észrevehető vágási hibák vannak benne, ilyeneket jól meg lehet figyelni például a vacsora jelenetnél. Szegény **Tóth Árpi** (a Tomcsa Sándor Színház színművésze, a tanítót alakítja) keze egyik pillanatban emeli a pálinkáspoharat, utána meg tölt, a keze üres. Egy másik jelenetben a szekéren fekvő, a székelyudvarhelyi **Kiss Szabolcs** által alakított Mihályka fejénél két kosár tojás van, egy másik kameraállásban pedig nincs ott egyik kosár tojás sem. Közben a szekér nem áll meg, hogy letennék a pakkot, hanem halad. Ezek apróságok, de innen már nem lehet komolyan venni a filmet.

![vadaszmese2](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/Vadaszmese/vadaszmese2.jpg)

A „kedvencem", a csúcs, a medvés jelenet: a vadászlakban levő botcsinálta vadászok és Mihályka megpillantanak egy medvét, megijednek, rálőnek. Lett volna mód megoldani ezt másképp is, élő medve nélkül, de kitömött medvét használni és azt (feltételezem) megrángatni a kamera előtt... Hát ezt inkább nem minősíteném.

A jelmezek, a tér, a körítés amúgy rendben lennének, még talán a színészi játék is. Maga a történet arról szól, hogy egy árván maradt hegyvidéki gyereket a nagyapja nevel a kis közösségben. Medve Mihályka egy kedves, aranyos figura. **[Tamási Áron](https://www.uh.ro/itthon/52-muvelodes/6501-memento-tamasi-aron-utolso-utja)** Ábeljéhez hasonlít, akit különböző emberekkel, többek között három vadásszal hoz össze a sors, akik a viselkedésük alapján újgazdagok vagy minimum párttitkárok, és gőzük sincs a vadászathoz, csak az iváshoz és az evéshez, no meg a nagyotmondáshoz.

![vadaszmese4](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/Vadaszmese/vadaszmese4.jpg)

„Meglátogatja" őket egy medve, Mihályka a patakba esik, és a sztori végén megjön a nagy szerelem is, hiszen Amálka beleszeret a szekéren fekvő Mihálykába. Mondjuk, ez az Énekes madárban is szinte így volt, amikor Kömény Móka kútba esett, azt is [Tamási](https://www.uh.ro/kultura/alter/11035-az-egykori-varos-tamasi-udvarhelyen) írta, mint az Ábelt. Az egész történet az állat és az ember közös együttéléséről, az állatölésnek az erkölcsi hátteréről szól. Vagy szólna.

## A színész szerepében

A vadászokat alakító **Gáspárik Attila – Szélyes Ferenc – Nagy István** hármas eljátssza, néha túljátssza a szerepét, akárcsak kollégájuk, a nagyapát alakító **Győrffy András**. Nem csoda, hiszen erdélyi magyar színészek nagyon kevés alkalommal jutnak filmszerephez, egyszerűen nem osztanak ki rájuk ilyet, hiába játszik zseniálisan **Bogdán Zsolt** vagy **Mátray László** és még folytathatnám a sort Pálfi Tiborral vagy **Hatházi András**sal. Marad a színház, az pedig nem olyan, mint a film, nem ehhez vannak szokva a színészeink, így könnyen túlmennek a feladaton, hiába veszik fel sokszor az adott jelenetet.

![vadaszmese6](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/Vadaszmese/vadaszmese6.jpg)

Idekívánkozik az említett diákszereplők, Kiss Szabolcs és Horváth Kriszta játéka is: nagy odaadással, nagyon lelkesen csinálták, biztosan nagy kihívás és nagyon nehéz lehetett a szövegtanulás és a forgatás, de ha egész Erdélyben nem találtak náluk felkészültebbet ezekre a szerepekre, akkor vagy a szereplőválogatás nem volt rendben vagy pedig óriási baj van a diákszínjátszással a romániai magyar középiskolákban.

A színészek közül egyedül talán **Bányai Kelemen Barna** nyújtja azt, amit kell: a mogorva, de nem rosszindulatú székely embert a maga természetességében. Nem holmi mesésített, furfangosnak bejelzőzött Ábel-székelyt, hanem olyan karaktert, amilyennel valóban találkozhat a Székelyföldre látogató magyarországi turista.

## Székely bácsi, hehe

Kicsit az az érzésem, hogy ez a film még mindig azt a sztereotípiát erősíti, amit már a kilencvenes évek közepén magunk mögött kellett volna hagynunk: hogy a székely kizárólag vadregényes tájakon lakik, furcsán beszél és gondolkodik, pálinkát iszik és a medvével kel és fekszik.

Az is borzasztóan sült el, ahogy a színészek egyike-másika megpróbálta utánozni az itteni nyelvjárásokat, nem lehet természetes azok számára, akik itt élnek és hellyel-közzel az élő beszédet hallják. Maximum a folyamatosan a múltba révedő, a székely embert hiperbolizáló, idealizáló helyi vagy magyarországi nézők számára lehet mulatságos vagy szórakoztató, komolyan vehető film.

![vadaszmese1](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/Vadaszmese/vadaszmese1.jpg)

Mindent összevetve: sikerült a kilencvenes években készített Ábel-trilógiát is alulmúlni. Szerencsére a Vadászmesét talán egyszer vetítette a Magyar Televízió, kevesen láthatták. Pedig **András Ferenc** nem rossz rendező, a [*Veri az ördög a feleségét*](https://www.youtube.com/watch?v=hvjoBTvBYxM&ref=uh.ro) péládul egy kiváló és majd negyven év távlatából is egy nézhető, élvezhető filmszatíra, nem beszélve több dokumentumfilmjéről. De a Vadászmese tényleg mesekategória.

> **Vadászmese**   

> *(magyar tévéfim, 70 perc, 2014)*

> **Rendezte:** András Ferenc

> **Szereplők:** Győrffy András, Kiss Szabolcs, Horváth Krisztina, Gáspárik Attila, Szélyes Ferenc, Nagy István, Tóth Árpád, Berekméri Katalin

> **Forgatókönyvíró:** András Ferenc

> **Dramaturg:** Kincses Elemér

> **Operatőr:** Kurucz Sándor