> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Ho-ho-horgászott más, mi csak néztünk
- URL: https://www.uh.ro/ho-ho-horgaszott-mas-mi-csak-neztunk/
- Published: 2023-10-28T06:10:38.000Z
- Updated: 2025-04-01T14:18:25.000Z
- Description: Meg még ott a lövétei halastó szekerestől, lovastól, s a messzire ellátszó szentpáli tavak is.
- Author: Máté Emőke
- Tags: Itthon, halastó, homoródente, horgászat, horgásztó, Leányerdő, székely táj, Szily László, #wp, #wp-post, #Import 2025-04-01 15:37

Olyanok vagyunk, mint az elkényeztetett gyerekek – ér utol a gondolat miközben a nálunk *vendégeskedő* 444-es **Szily László**nak mutatjuk meg a Homoród-menti tájat. Az út eredeti célja az volt, hogy horgásztavakat nézzünk meg, megkérdezzük, hogy működnek azok, mit lehet ott fogni és egyéb számomra misztikumnak számító dolgok. Nos, a horgászattal kapcsolatban egy fikarcnyit sem lettem okosabb, viszont képen vágott, hogy annyira bele szoktunk már abba, hogy **egy *nature* tematikájú Pinterest mappában élünk,** hogy nem értékeljük eléggé azt, és csak akkor tűnik fel a minket körülvevő természet szinte érintetlen bája, amikor más szemén keresztül nézzük azt. 

A homoródkeményfalvi [Kormorán Horgásztó](https://www.google.com/maps/place/Kormor%C3%A1n+Horg%C3%A1szt%C3%B3/@46.2668786,25.4363896,17z/data=!3m1!4b1!4m6!3m5!1s0x474b3b64bfa17d9f:0x93bf47eff3cf02e9!8m2!3d46.2668786!4d25.4389645!16s%2Fg%2F11g88gjrvk?authuser=0&entry=ttu&ref=uh.ro) volt az első úticélunk, de én már a felsőboldogfalvi eltérő után meg tudtam volna állni és a nap további részét ott, tátott szájjal ámuldozva, órákon át bámulni ki a fejemből. A természet legharmonikusabb színkompozícióját csont nélkül hozza az ősz, de komolyan. A sárga, a narancssárga, a piros, a barna, ráadásul minden árnyalatban, kiegészülve néhány szinte kékbe hajló sötétzöld fenyőfával a hegyvidéken. 

# Ha itt a nyár, ugye komám, a szív a víznek szalutál

De nem szájat tátani mentünk első sorban, úgyhogy nem álltunk meg az első célállomásig, ahol **Gál Levente** hobbiként kezdődő, majd életcéllá vált projektjét néztük meg. A körülbelül 40-50 ár területű mesterségesen létrehozott tó közepén egy filagória csücsül, amihez egy hídon lehet bemenni. Az olyan nagy ho-ho-horgászoknak, mint amilyen én vagyok, azon a ponton már elég is volt élményből, mert a hídról éppen kellő távolságból lehetett látni az úszkáló halakat.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/halaszas_szilyvel-2-1.jpg)

###### Fotó: SZILÁGYI ISTVÁN

Pedig teljes volt a horgász idill, **a filagóriában halfej trófeák sorakoznak, a pult mögött bárd lógott a falon, és egyéb középkori kínzóeszközöknek is beillő tárgyak**. A beszélgetés első 10 percében értő fejjel bólogattam, de igazából egy kukkot sem fogtam fel, ennyi erővel elkezdhettek volna kínaiul beszélgetni. Akkor volt az első AHA-élményem, amikor odaértünk, hogy hogyan készül az étteremben a halászlé, ami egyébként a Gál Levente saját receptje. Minél többféle halból, rengeteg gyökérzöldségből és lestyánból, amiket, miután megfőttek, leőrölnek, tálalás előtt pedig még le is turmixolnak. 

A halastó, a filagória, az étterem, a körülötte lévő kis faházak, tíz évvel ezelőtt kezdtek el épülni, mára népszerű hely a turisták és a helyiek számára is, mind a pecázás, mind a halból készült fogások szempontjából. Mivel magántó, a horgászáshoz nem kell engedély, csak egy pecabot, és akár egész nap 50, vagy fél nap 30 lejért lehet halászni. Aki egy teljes 24 órát rááldozna a dologra, legalább 130 lejjel készüljön, aki csak éjszakázna, az 100 lejjel. Foghatsz pisztrángot, pontyot, tokhalat, amurt, kárászt, ezeknek az ára sorban 40, 35, 65, 35 és 20 lej egy kilogrammért. A nyitvatartást és a szállás árakat [itt ](https://www.facebook.com/kormoran.horgaszto.kemping)tudod megnézni. 

# A szentpáli torony, jaj, de messzire ellátszik

A keményfalvi tájat a homoródszentpálira váltottuk. A tetőn ismét utolért a gondolat, hogy annyi mindent tudok arról a helyről és mégis olyan keveset. Tudom, hogy mit lehet látni onnan, hogy mennyi energia megmászni az oldalt, hogy milyen a medvekaki, hogy hol lehet autóval megállni. De nem tudom, hogyan lehet megkülönböztetni a jó őzlábgombát a rossztól, miért akar a pásztor pásztor lenni, hogy érezheti magát az egy szem bivaly a sok tehén közt. Ja, és azt sem hogy mióta vannak ott a [halastavak](https://maps.app.goo.gl/ip3mgpnHwSbAYnQq5?ref=uh.ro), te sem, igaz? Nos, [1982-ben kezdték el](https://bojlistavak.hu/Homorodszentpali-horgaszto?ref=uh.ro) az amúgy is mocsaras terület halgazdasággá alakítását. ‘84-re 5 nagy és 10 kisebb tavat hoztak létre, a terület amelyet elfoglalnak megközelíti a 200 hektárt. **Él ott mintegy 250 madárfaj, illetve hódok, rókák és a lényeg, hét halfajta: ponty, kárász, amur, dévérkeszeg, süllő, harcsa és csuka.** 

**Ágh Attila** horgászfelügyelő szerint főleg románok járnak oda pecázni, ezt jól bizonyítják a parkolóban álló autók is, amelyek javarésze Brassó megyéből érkezett. Ottlétünkkor épp befejezik a horgászást ketten, akik szintén az imént említett megyéből jöttek. Elég gyakran járnak Szentpálra hogászni, mesélték, mivel jó ott a hal ár-érték aránya. 

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/halaszas_szilyvel-15.jpg)

Megtudtuk, hogy 50 lejért lehet horgászni, az ár pedig tartalmazza egy kilogramm kifogott hal árát, ha valaki csak segítségnek megy, az 10 lejért teheti be a lábát a területre. A tóba 2 nyarasan kerülnek be a halak, ami annyit tesz, hogy másfél-három kilogrammosan, rájuk fenhetik a horgukat a pecások.

A fentinél drágábban a szomszéd tónál lehet élmény halászni is, ott igazi óriásokat foghat ki az ember – egyébként avatatlan szemnek a kerítés túloldaláról látott khaki színű sátrak is valami komolyabbat sejtetnek. Oda bejelentkezéssel lehet menni, az előző tóhoz pedig csak úgy is meg lehet érkezni. 

A tóhoz közelebb sétálva csend fogadott, néha a vadkacsák hápogását lehetett hallani. A vízfelszín sem tört meg, a néhány feltűnési viszketegséggel küzdő ponty magamautogató bukfenceit leszámítva. Egy horgász öt bottal is várta a kapást, de azt mondta, épp holtidő van, tegnap is így járt, csak a délutáni órákban kezdett fogni, mire már bezárt a hely. A nyugalomért jár oda, mesélte, de látszólag azért bosszantja a halak gyenge étvágya. 

# Lövétei halastó, de halastó

Mire a [Lövétei Horgásztó](https://www.google.com/maps/place/L%C3%B6v%C3%A9tei+Horg%C3%A1szt%C3%B3/@46.2530097,25.4744339,17z/data=!3m1!4b1!4m6!3m5!1s0x474b3b024901fdd3:0xb6dbff036479c2fe!8m2!3d46.2530097!4d25.4770088!16s%2Fg%2F11dzxgyx56?authuser=0&entry=ttu&ref=uh.ro)hoz értünk, az időjárás is felzárkózott a tájhoz és együttes erővel megalkották azt a leírást, ami szerepel az ősz mellett a szótárban. Hűvös idő, sárguló falevelek, szemerkélő eső, borús égbolt. Mi kell még? Egy tányér forró halászlé a kirándulónak – ami egyébként remek volt a többiek szerint.

A tó [honlapja](https://www.halasto.ro/?ref=uh.ro) szerint, pontyot, kárászt, amurt, dévért és keszeget lehet fogni. Reggel hét és este nyolc között lehet pecázni, a napijegy egy kilogramm ponttyal együtt 50 lej, aki sporthorgászni menne, annak 25 lej. Éjszaka zárva vannak. 

A lövétei horgásztónál épp senki nem zaklatta a halakat ottlétünkkor – amiket egyéként nem is igazán láttam – amikor körülnéztünk. De tapasztalatból tudom, hogy hétvégéken elég szép számban szoktak ott lenni. Csak azon tudtam kattogni, hogy mire gondoltak az emberek, amikor szájról szájra megkomponálták azt a népdalt, hogy: *Lövétei halastó, halastó / Beléestem szekerestől, lovastól…* **A tó legfeljebb 10 éve létezik, a dal meg mindannyiunk nagymamája lehetne, arról nem is beszélve, hogy el is van kerítve, szóval senki nem eshetett bele.** 

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/halaszas_szilyvel-30.jpg)

Utolsó nem tó, nem megállónk a Leányerdő volt, ami egy méltatlanul elhanyagolt útszakasz, minden évszakban lenyűgöző. Télen lehet sízni a legmagasabb oldalban, tavasszal virágokkal telik meg a széles rét, nyáron tarka tehenek legelészését lehet bámulni és gombát is lehet találni, ősszel pedig szinte csak elég a szánkat tátani. Ahogy már említettem, el vagyunk kényeztetve, nem értékeljük eléggé, hogy mit dobott a gép. Szóval néha, vendég nélkül is, érdemes megállni egy percre és csak ámulni.