> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Harc a túlélésért. A koronavírus áldozata: a gazdaság
- URL: https://www.uh.ro/harc-a-tulelesert-a-koronavirus-aldozata-a-gazdasag/
- Published: 2020-05-25T06:40:16.000Z
- Updated: 2025-04-01T15:58:23.000Z
- Description: Mivel küszködnek az udvarhelyszéki cégek, mit ér az állami segítség, lehet-e válságból lehetőséget faragni?
- Author: Szilágyi István
- Tags: Gazdaság, Itthon, csőd, fizetésképtelenség, kényszerszabadság, koronavírus, Udvarhely, udvarhelyszék, #wp, #wp-post, #Import 2025-04-01 16:38

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/sza_korona-bezart-uzlet-2.jpg)

##### Sok helyen le kellett húzni a redőnyt. A szükségállapot idején bezárt üzletek a Kossuth utcában.

###### Fotó: Szabó Apor

Az emberiség testi és mentális egészségén kívül minden bizonnyal a gazdaság, a zsebünk a legnagyobb áldozata a Romániában már harmadik hónapja tartó válságnak, amit a koronavírus-járvány okozott.

Ennek hatásairól a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal online felmérést is indított a vállalkozói szférában, de amíg feldolgozzák az eredményeket, előzetesben megkerestük a felmérésben együttműködő szervezeteket: az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetségét (UKKSZ), a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetségét (SZMVSZ) és a Harghita Business Center inkubátorházat. Arról kérdeztük a környékbeli vállalkozókat tömörítő három intézmény képviselőit, hogy:

- miként érintette a cégeket a járvány, a szükségállapot, milyen gondokkal szembesültek?
- mely szektorokat érintette leginkább, kiket alig, és van-e aki lehetőséget látott benne?
- éltek-e az állam nyújtotta lehetőségekkel, kedvezményekkel?
- vannak-e tartalékaik, stratégiájuk az átvészelésre és az újrakezdésre?

# Mi a gond?

A kérdezettek egyöntetűen rávágták: **a forgalom, a kereslet drasztikus csökkenése**. „Ki a kormánydöntés miatt, ki kényszerből”, mind a termelés, mind a szolgáltatások terén, több UKKSZ-tag felfüggesztette tevékenységét – mondta el **Nagy György** elnök, a Gondűző szálloda és étterem tulajdonosa. Az SZMVSZ részéről **Jakab Áron Csaba** elnök is a vendéglátást és a hozzá kötődő területeken (*pékipar, tejipar, fűszerkereskedés, stb.*) folyó kereskedelmet említette példaként. A cégek 75-80%-át érintette a rendkívüli állapot, mondta.

> A szükségállapot ideje alatt (március 16.-május 15.) **45 céget zártak be, 23-at függgesztettek fel, és 57 új céget jegyeztek be** Hargita megyében. Ezek körülbelül felét teszik ki az udvarhelyszéki cégek: 24-et zártak be, 11-et felfüggesztettek és 34 újat indítottak – közölte kérésünkre a cégbíróság (ONRC).

Az inkubátorház vezetője, **Szakács-Paál István** úgy látja, hogy a HBC-ben dolgozó cégek körében a kereslet csökkenése mellett gondot okozott **a fizetési határidők be nem tartása** a kliensek részéről, a korábban elvégzett munkák esetében. Ezért tartalékból kellett gazdálkodniuk, de sokuknak **nincsen elegendő tartalékuk** egy ilyen helyzetre, a legtöbb kezdő vállalkozó folyamatosan befekteti a pénzét és „elégeti”.

„**Padlóra tette a gazdaságot.** Aki szárnyalt a COVID előtt, annak volt tartaléka, de például a vendéglátásban nem nagyon volt, ahol eleve duzzasztott munkaerővel, nagyobb költségekkel dolgoztak, amit nem tudtak volna tartani, ha nem jött volna a gyorssegély az államtól. Ráadásul a koronavírus elleni védekezés **plusz kiadásokat** generált (fertőtlenítés, védőmaszkok, kesztyűk, plexik)” – tette hozzá az UKKSZ képviselője.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/tuntetes08-1.jpg)

###### Jakab Áron Csaba, a Székelyudvarhelyi Mikróvállalkozók Szövetségének elnöke. Fotó: Gál Előd

A pénzen, a likviditáson kívül a humán erőforrás megőrzésének problémájával is küszködnek a cégek „a kiszámíthatatlan és elégtelen válságkezelés” közepette - fogalmazott Jakab Áron Csaba (SZMVSZ). Az inkubátorházban a legtöbb vállalkozó „békeidőben” maximális kapacitáson pörgött, most **majd’ mindnek van szabad kapacitása, beleértve az IT szektort is**, emiatt többen is részmunkaidőbe tették át alkalmazottaikat, vagy igénybe vették a technikai munkanélküliség lehetőségét – mondta ezzel kapcsolatban Szakács-Paál István.

# Csőd helyett lehetőség

A **vendéglátást, a turizmust, egyes élelmiszeripari cégeket** érintette leginkább a kialakult helyzet, de a kormányrendeletek lassan ellehetetlenítették az esetleg működőképes tevékenységeket is a személyek kijárásának korlátozásával – vélekedet Nagy György. Többnyire ugyanezeket említette az SZMVSZ részéről Jakab Áron Csaba is, aki megjegyezte: „ahogy az idő telik, úgy gyűrűzik be az érintettség a többi területre is”. Meglátása szerint **nem érintette annyira a válság** az egészségügyi cégeket, gazdasági tanácsadókat, tervező cégeket, mezőgazdasági vállalkozásokat. „Vannak egészségügyi cégeink (labor), ahol még nőtt is a forgalom, illetve van fogászati rendelő és labor is, ahol leállt az élet, meg – csak a példa kedvéért – van koporsókészítő vállalkozás is, ahol nem változott a forgalom – hozott fel néhány példát.

Az UKKSZ-nél úgy látják: határozottan megnőtt az igény például a marketing és informatika területén a szolgáltatásokra. Voltak, akik **felismerték, hogy most online térben kell jelen lenni**, mivel az ügyfelek „helyszínt” változtattak. „Volt, aki próbálkozott, volt, aki élt a lehetőséggel”, válaszolta Jakab Áron Csaba, megjegyezve, hogy **„aki próbálkozott, az is inkább kényszerűségből tette”**, például házhozszállítás, kiegészítő vagy merőben új tevékenységek felvállalásával.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/tuntetes04-1.jpg)

###### Nagy György, az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetségének elnöke. Fotó: Gál Előd

Az inkubátorházban van olyan vállalkozás, amelyik időben **észrevette a piaci igényt, és 3D-ben nyomtat orvosi maszkokat**, többen a közösség számára értékes, a vállalkozás imázsa szempontjából szintén értékes, de nem profitorientált tevékenységet végeztek – fűzte hozzá a témához Szakács-Paál István.

Jakab Áron Csaba szerint ezt az időszakot **sokan újratervezéssel töltötték**, tanulással és átalakításokkal, fejlesztésekkel, digitalizálással. Valószínűleg ez az egyik pozitív hozadéka ennek az időszaknak „a nem túl sok ilyen közül”. – Mindenképp szükség volt az újratervezésre és a működő vállalkozások tevékenységeinek folyamatának átszervezésére – mondta vele egyetértésben Nagy György.

„Az első megszeppenés után megszokták az új helyzetet, és meglátták benne az új lehetőségeket, **csökkentek az árak az energiapiacon** (gáz, villany, üzemanyag), átalakulások vannak az online értékesítés, a munkavégzés (*home office*) területén. Nem pótolja az emberi kapcsolatokat a technológia, de nem is gondoltuk volna, milyen eszközök állnak rendelkezésre, ha nincs ez a kényszer” – osztotta meg az UKKSZ-en belüli tapasztalatokat.

# Az állammal vagy nélküle?

A kiadások az a terület, amiben az állam is próbált kisebb-nagyobb segítséget nyújtani, viszont a tapasztalatok szerint **az érintett cégek jelentős része nem élt ezekkel**: vagy nem bízott az államban („egyik nap működik a dolog, másik nap nem”), vagy nem került bele a kedvezményezettek körébe – részletezte Jakab Áron Csaba az SZMVSZ-tagság szempontjából.

> **Április 28-áig 654 munkaadó 4059 alkalmazottja** után igényelte a márciusi kényszerszabadságért járó állami támogatást – közölte a megyei munkaerő-foglalkoztatási ügynökség (AJOFM). A Hargita megyében felbontott vagy felfüggesztett munkaszerződések számáról nem kaptunk információkat a munkaügyi felügyelőségtől (ITM). Az országban több mint egymillió szerződést függesztettek fel és 200 ezret bontottak fel csak az első hullámban (április 8-áig), [a miniszterelnök legutóbbi tájékoztatása](https://www.uh.ro/most-eri-meg-uj-munkatarsat-alkalmazni/) szerint közel 600.000 személy részesült a kényszerszabadságért járó támogatásban.

– Talán **az egyetlen igazi segítség az a kényszerszabadság**ra küldött alkalmazottak bérének átvállalása volt. A hiteligénylés nem a bajba jutott cégek megsegítése: **egy gondokkal küzdő cégnek a bank nem ad hitelt, vagy ha ad, kemény garanciákkal**, ami veszélyes, hiszen a hitelt vissza kell fizetni, függetlenül a pár hónapig kedvezőbb körülményektől – magyarázta az SZMVSZ képviselője, fájlalva, hogy az állam nem veszi figyelembe például a támogatások/kedvezmények odaítélése során azt például, hogy egy cég milyen határidőkkel fizeti ki partnereit, illetve a béralapot (mennyire „lejt” a minimálbér felé).

Ezzel szemben **az UKKSZ-nél jónak találták** a kedvezményes hitelfelvevő (IMM Invest) portált, „az első baki után korrektül reagáltak, és többen is éltek a kedvezményes hitel lehetőségével” – számolt be Nagy György, aki szerint a kényszerszabadság „mentőöv” volt több esetben az alkalmazottak megtartására, de az állam részéről nagyobb segítségre volna szükség.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/marcius-15-szakacs-paal-istvan-1.jpg)

###### Szakács-Paál István, a Harghita Business Center igazgatója. Fotó: Pál Edit Éva

**Az inkubátorházban** is több vállalkozás igényelte az IMM Invest program keretében a kedvezményes hitelkonstrukciót, „a banknál pattog a labda”, hogy megkapják-e a hitelt. **A legtöbben befektetésre kérték a pénzt és ez azért jó jel** – fogalmazott Szakács-Paál István. Tudomása szerint a kényszerszabadságra küldés nem jellemző az itt tevékenykedő vállalkozásokra, mert 90%-a olyan szektorokban (tervezés, IT, építkezés, épületgépészet) helyezkednek el, akik nem kényszerültek teljesen leállni, az IT vállalkozások egy része még növekedni is tudott.

# Túlélés, újrakezdés

„A kis cégek többsége, ha csak egyetlen módja volt rá, próbálta folytatni munkáját”, ugyanis ezek **nagy többsége nem tőkeerős**, a túlélést legfennebb 2-3 hónapig tudja megfinanszírozni. Ahol ez nem sikerült, vagy nem lehetett, a tevékenységét beszüntette, és a költségeket próbálta minimalizálni – pl. az alkalmazottak pihenő- vagy kényszerszabadságra való küldésével, részmunkaidőben foglalkoztatásával – taglalta az SZMVSZ tapasztalatait Jakab Áron Csaba. Egy másik módja a likviditás megőrzésének a kifizetési határidők (számlák, adók) halasztása, és az azonnali készpénzfizetések bevezetése lett, ami ellenben a kisebb építkezési cégeket érzékenyebben érintette: az anyagok csak rögtön fizetés esetén álltak rendelkezésre.

> Az SZMVSZ saját tagsága körében, 65 kisvállalkozással készített felmérést. A május 1-éig gyűjtött adatok szerint **az alkalmazottak 32%-át kellett hazaküldeni**: ezek közül 2,2%-nak (6 személynek) szűnt meg a munkaviszonya, 4,8% (13 személy) pihenőszabadságra ment, 25,3% pedig kényszerszabadságra került (68 személy). A válaszadó cégek 18,5%-ának megszűnt a tevékenysége, 26,2%-ának pedig változatlan maradt, **átlagban 53,1%-al csökkent az üzleti forgalom**.

– Ami várható a következő időszakban, és már érzékelhető, **az az infláció jelentős növekedése**, a körbetartozások ismételt térnyerése, a munkanélküliség növekedése. Utóbbi még normalizálódást is jelenthet a hatékonyság és termelékenység területén – vélekedett a mikrovállalkozók képviselője. Az UKKSZ-nél is hasonlóan látja ezt Nagy György: hatékonyabb munkavégzés esetén nem kell akkora személyzet, és nagyobb bérezés is elképzelhető. Megváltozik a piac, a vásárlói szokások is, ehhez is igazodni kell, tette hozzá.

**„Ez egy mélypont, ebből növekedés lesz, de hogy mikor, nem tudjuk megjósolni.** Nem lehet tudni, hogy mit akar a kormányzat, mert fennáll a fertőzés veszélye, ha lazítanak, ezért nem tudják, hogy mit csináljanak. Jobb is, ha óvatosan kezeljük, ettől függ az is, hogy lesz-e leépítés, de állásajánlatok most is vannak” – mondta az UKKSZ elnöke. – Mindenki próbálja tartani a munkaközösséget, de **álomvilágban él, aki azt gondolja, hogy ugyanott folytatjuk**, ahol abbahagytuk.

Hogy van élet a koronavírus után, bizonyítja a HBC-nél is, hogy egyre több vállalkozó visszatér az irodájába, és arra számítottak, hogy május 18-ától ismét teljes kihasználtságában működik majd az inkubátorház, mind a 48 irodánkban újrakezdik a vállalkozók a helyszíni tevékenységet. Május 21-én már a háromnegyede napi szinten bejárt – árulta el kérdésünkre Szakács-Paál István a biztató arányt.