> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Hány Burj Khalifát tenne ki egy zetabájtnyi telefon?
- URL: https://www.uh.ro/hany-burj-khalifat-tenne-ki-egy-zetabajtnyi-telefon/
- Published: 2021-09-17T17:28:08.000Z
- Updated: 2025-04-01T15:11:18.000Z
- Description: Melyik érzékszervünk átviteli sebessége a leggyorsabb? Hogyan lesz a tudás? Légy Csala Dénes vendége egy vizualizációs játékra
- Author: Magyari Tímea
- Tags: Életmód, adat, adatvizualizáció, Csala Dénes, információ, TEDx, TEDx Udvarhely, TEDxUdvarhely, tudás, #wp, #wp-post, #Import 2025-04-01 16:38

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/apallujzongoraja-3235-1.jpg)

###### Kép: SZÁSZ Zsuzsi

Dőljenek hátra, és legyenek vendégei egy kis vizualizációs játéknak az adatok nyelvén, **Fincziski Andrea** ezzel hívja az első udvarhelyi TEDx színpadára **Csala Dénest**, aki az adatvizualizáció nyelvezetének feltérképezésével foglalkozik.

Rögtön egy sor adattal indít: egy zetabájt adatot termelünk egy évben, ez azt jelenti, ha veszünk egy átlagos telefont, és azt mondjuk, hogy az 10 gigabájtnyi adat, akkor **az egyetlen zetabájt száz milliárd telefont jelent. Ha ezeket egymásra tesszük, egymillió Burj Khalifát tudunk belőle kirakni.** 

Valójában az adat végtelen, jelenti ki. Ami viszont véges, az a figyelmünk. „Hoppá, ezt láttátok?” – villant meg egy képet a háttérben. Egy 2018-ban végzett tanulmány szerint **negyed másodperc** alatt tudja az agyunk eldönteni, hogy egy információ számunkra veszélyt jelent vagy nem, hasznos-e vagy sem, magyarázza. Nem a telefonok világa hozta ezt, teszi hozzá, hanem még az őskorból maradt ránk, amikor az ősember hallott valami zajt, gyorsan el kellett döntenie, hogy a komája jön, aki megölte a mamutot vagy a mamut. Persze ez oda vezetett, hogy manapság a közösségi médiában ezalatt a negyed másodperc alatt kell felhívni a figyelmet, ezért van tele nagy és rikító betűkkel.

**Herb Simon**, Nobel-díjas közgazdász úgy fogalmazta meg, hogy az egyik legnagyobb gondja az emberiségnek a figyelemszegénység:

# **túl sok az adat, és túl kicsi a figyelemünk sávszélessége.** 

Majd egy másik közgazdász, a Google vezető közgazdászának gondolatát osztja meg: manapság az adat mindenhol ott van, ingyen, könnyen elérhető, a kihívás az adatok megértése, amit szerinte általában vizualizációval lehet a legjobban elérni.

Dénes az adatok megértését egy háromlépcsős folyamatra bontja le: adat, információ és tudás. „Ha valamit hazavisztek erről az előadásról, akkor ez legyen az” – tanácsolja. **Az adat ugyanis magában nem elég hasznos számunkra. Akkor lesz belőle csak információ, amikor kihámozzuk belőle azt, hogy számunkra mi a hasznos vagy fontos. Ez is „fabatka”, kivéve akkor, ha megfelelően helyezzük bele abba a bizonyos kontextusba, amelyben használni kell.** Az információból ekkor lesz tudás.

> Ha nem jegyzeteltél a TEDx-en:[](https://www.uh.ro/ki-kell-probalni-csendesedjunk-el/)[Darvas Piroska: Ki kell próbálni, csendesedjünk el!](https://www.uh.ro/ki-kell-probalni-csendesedjunk-el/)[Chris Worman: A szabályokat meg kell szegnünk a jövőnk érdekében](https://www.uh.ro/a-szabalyokat-meg-kell-szegnunk-a-jovonk-erdekeben/)[Lukács Csaba: ha nagy a baj, akkor az ember, és nem az állat bújik elő belőlünk](https://www.uh.ro/lukacs-csaba-ha-nagy-a-baj-akkor-az-ember-es-nem-az-allat-bujik-elo-belolunk/)[Oana-Maria Rotariu: Túlélte a Colectiv tűzesetet, és felrúgta a szépségről alkotott ideálokat](https://www.uh.ro/tulelte-a-colectiv-tuzesetet-es-felrugta-a-szepsegrol-alkotott-idealokat/)[Kicsit megint jobb lett itt, mint Csíkban?](https://www.uh.ro/kicsit-megint-jobb-lett-itt-mint-csikban/)

Tudja-e valaki, hogy mi van a képernyő bal oldalán? - kérdezi a közönségtől. Tetris, tippelnek többen is a népszerű játékra. Mindig ez szokott lenni az első tipp, mosolyog, majd elárulja, hogy valójában az emberiség által a legelső űrbe küldött üzenetről van szó. Egyesek és nullák, azaz hosszú és rövid rádióhullámok sorozata. „Bizonyos szempontból szuper jól összerakott kép, **két prímszámból áll, ennek a két számnak a szorzataként lehet ezt a képet összerakni**, minden más esetben teljesen random formázat jön létre” – magyarázza. Majd azzal folytatja, hogy 2017-ben az Autodescnél (szoftvercég – szerk. megj.), a világ egyik vezető adatvizualizációs szakembere, **Alberto Cairo** rajzolt egy dinoszauruszt adatokból.

– Ha valaki azt mondja nekem, adatvizualizációs szakembernek, hogy rajzoljak egy dinoszauruszt az adatokkal, tudok, de tudnék rajzolni egy csomó minden más formázatot is, úgyhogy **nem biztos, hogy ez a legmegfelelőbb kontextus hozzá. Itt jön be, hogy mikor lesz az információból tudás** – hoz még egy példát arra, hogy mennyire fontos a megfelelő kontextus, majd felcsillan a szeme,

# **mert jönnek a „kísérletek”.** 

Először a képernyő egyik felén alakzatokat, a másikon egy szöveget látunk, hét másodpercünk van megjegyezni őket. Suttogva számol, majd amikor elér a hétig, arra kér, idézzük fel, mit láttunk: „szív, háromszög, négyzet” – érkeznek a válaszok gyorsan, több irányból. A szövegre már kevésbé hatékonyan emlékszünk, megvan pár részlet, de kevesebben és bizonytalanabbul kiabálják, amire emlékeznek.

– **Érdekes, hogy a szívet mondtátok először, az sárga volt, más volt a színezése,** mint a többinek. Ezt úgy hívják, hogy képfelsőrendűségi effektus. Egyébként, ha egyszerre egy képet és szöveget mutatunk, akkor az agyunk általában a képet részesíti előnyben - állítja, majd meg is magyarázza, miért. Az érzékeink sávszélessége nem ugyanakkora. **A szemünk átviteli sebessége tízszer jobb, mint az érintésé, és az százor jobb, mint a hallásunké. Az agyunk receptorainak hetven százaléka a látással foglalkozik.** Eszerint az adatok nyelve a vizualizáció, és ugyanúgy mint a beszélt nyelvek, ez is

# **egy jelrendszer a maga sajátosságaival, és félreértéseivel.**

Ha már félreértéseknél tartunk, folytatódnak a kísérletek. Először két négyzetet látunk, látszólag egyformák, azt kell eldönteni, hogy melyik világosabb a kettő közül, a legtöbben talán arra tippelnek, hogy egyforma, de valójában az egyik két százalékkal világosabb, mint a másik.

Jön is a következő feladat. Körök, egy kicsi és egy nagy, azt kell megtippeljük, hogy hányszor nagyobb a nagyobbik kör területe, 3 és 12 közötti tippek érkeznek. Ugyanezt kipróbáljuk vonalakkal is, 6 és 9 közötti számra gondolnak a legtöbben. „**A hetes az egy kicsit árulkodó a sarokban, nem tudom, hogy látszik-e**”, tudjuk meg a jó választ, ez volt a helyes megfejtés a területnél és a vonalaknál is, a közönség hunyorít, észreveszi, hogy valóban ott a szám, majd kacag.

– Ugyanúgy, mint a beszélt nyelvekben, a vizuálisban is vannak jelzők, mint például a hossz, a pozíció, a terület stb. A területeket általában alul saccoljuk, akárcsak az áramütést és az ízt. A pozícióban jók vagyunk, és a színtelítettség talán, ami a legjobban torzít. **Ez azt jelenti, hogy ezt a nyelvet, mint a beszélt nyelvet is helyesen kell használnunk a saját nyelvtanával** – meg is mutatja, hogy miért fontos ez. Ábrákat jelentet meg a háta mögött, egy létező politikai szavazás eredményei, amiket a televízióban közöltek, három párt nagyon hasonló eredményeket ért el, mégis vannak olyan háromdimenziós formák, amik eltorzítják ezt az eredményt.

# **Az információról a tudásra való áttérést az ábráknál is felhasználhatjuk,** 

ezek általában akkor vannak jól összerakva, **ha valakinek, például egy közösség számára hasznosak,** példákat is mutat. Elhelyezhetjük a medvetámadásokat egy térképen, nem csak térben, hanem időben is, így jól nyomon lehet követni, hogy hol vannak a problémás területek. Vagy éppen egy pandémia esetében nyomon követhetjük a különböző kis gócpontokat, sorolja, és mutatja is a hozzá illő térképeket.

**De nem mindig hasznos a térkép megjelenítés**, szögezi le, képzeljük el, hogy Románia térképén minden települést egy olyan színnel színeztek ki, amely az adott településen a legnagyobb vallási felekezetet reprezentálja, ez jól látszik. De az már kevésbé látszik, hogy az országon belül regionális különbségek vannak, és hogy ezek milyenek. Nagyon nehéz ezt egy ábrába belesűríteni, vált a képet a képernyőn, ahol már az egy helyett négy ábra jelenik meg.

– Létrehozunk egy koordináta rendszert az összes főbb vallásnak, és ezek a pöttyöcskék, amik az egyes településeinket jelképezik, elkezdenek gravitálni abba a bizonyos koordinátába, ahol a legnagyobb a településnek az aránya. Így nagyon szépen látszik, hogy az erdélyi településeken milyen szépen szét vannak szórva a protestáns, katolikus, ortodox közösségek. Moldvában nagyon nagy az ortodox csücsök, de van egy katolikus közösség is – olvassa le az ábrákról.

**Két leckét szeretne megfogalmazni,** ér az előadása végéhez, az egyiket már említette, hogy hogyan lesz az információból tudás. Másodikként az említi, hogy az adatok nyelve a vizualizáció, és ezt régebb a barlangokban is így gondolták az emberek, az Arrival című film szerint a jövőben a földönkívüliek is így fogják gondolni.

– A kettő között lavírozunk, hátha valamelyik irányba, gondolom, hogy a jövő irányába tudunk majd mozdulni.