> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Fekete pohárban sárga kankalin: elhunyt Kányádi Sándor
- URL: https://www.uh.ro/fekete-poharban-sarga-kankalin-elhunyt-kanyadi-sandor/
- Published: 2018-06-20T07:49:35.000Z
- Updated: 2018-06-20T12:07:32.000Z
- Description: Vannak az életben fogodzók, amik ha a helyükön vannak, akkor a világ is a helyén van. Ma elmozdult egy kicsit a világ.
- Author: Petroczki Ágota
- Tags: #Import 2025-09-10 11:35

![Kányádi Sándor](http://194.38.104.52/images/stories/Bedohazi/KanyadiSandor.jpg)

Vannak az életben fogodzók, amik ha a helyükön vannak, akkor a világ is a helyén van. Ma elmozdult egy kicsit a világ.

Amikor egy költő meghal, **imává válnak a versek,** és az ember csak mondogatja, mormolja őket. Életének 90\. évében 2018\. június 20-án **elhunyt Kányádi Sándor költő, Nagygalambfalva szülöttje,** Székelyudvarhely neveltje.

> Én sem volnék, ha nem volnál,

> ha te hozzám nem hajolnál,

> te sem volnál, ha nem volnék,

> ha én hozzád nem hajolnék.

Az ő versein és meséin nőtt fel az 1950-60-as évek óta sok százezernyi, milliónyi magyar kisgyerek.

> vannak vidékek gyönyörű

> tájak ahol a keserű

> számban édessé ízesül

> vannak vidékek legbelül

> szavak sarjadnak rétjein

> gyopárként sziklás bércein

> szavak kapaszkodnak szavak

> véremmel rokon a patak

> szívemben csörgedez csobog

> legbelül szavak sarjadnak rétjein.

Kányádi a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Írói álneve Kónya Gábor.

1958-ban kötött házasságot **Tichy Mária Magdolna** tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971).

> fűzfasípot faragni,

> fűzfalóval lovazni,

> árkon-bokron átal,

> háton hátizsákkal,

> menni, mendegélni,

> este hazatérni

Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó, édesanyja László Julianna, akit korán, 11 évesen (1940) veszített el. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában, a középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941–1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944–1945) és a fémipari középiskolában (1946–1950) végezte.

> halálunkig halljuk a csengőt

> nyelvünk magányos

> márvány-tengerpartján

> milliom rodostóban

> zágont

Ezt követően beiratkozott a Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, ám tanárként soha nem dolgozott, **életét az irodalomnak szentelte.**

Költői tehetségét **Páskándi Géza** (1933–1995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955–1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője.

> Fehér templomokban

> fehér imádságot

> hej regő rejtem

> fekete templomban

> fekete imát

> hej regő rejtem

Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadókörúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, tiltakozásul kilépett a Román Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be.

A Confessio szerkesztőbizottság tagja, 1990-től az Antitotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke, 1997-től a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja.

> valaki jár a fák hegyén

> vajon amikor zuhanok

> meggyújt-e akkor még az én

> tüzemnél egy új csillagot?

A mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja. A magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozzák meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg - írja róla a Wikipédia.

Székelyudvarhelyi látogatásairól az uh.ro is tudósított:

b695mVz0r4Y

2013-ban a G. Caféban Murányi Sándor Olivérrel beszélgetett arról, hogy [merjünk nevetni magunkon.](https://www.uh.ro/kultura/irodalom/14544-kanyadi-nem-felnott-az-aki-nem-nevet-magan)

**Idézett versek:** Két nyárfa, Vannak vidékek - Előhang, Somvirággal, kakukkfűvel, Öreg iskola ünnepére, Halottak napja Bécsben, Valaki jár a fák hegyén.