> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Én inkább szeretnék fehér lenni
- URL: https://www.uh.ro/en-inkabb-szeretnek-feher-lenni/
- Published: 2017-08-24T07:47:56.000Z
- Updated: 2017-08-24T08:37:59.000Z
- Description: Szeretik erősen, jól bánnak ott velük s még nekünk is megmutatnak vajegy betűt – mondja egy anyuka, miért járatja nyári iskolába a gyerekét.
- Author: Petroczki Ágota
- Tags: #Import 2025-09-10 11:33

![Renáta és Ildikó elválaszthatatlanok fotó: Pál Edit Éva](http://194.38.104.52/images/stories/edit/itthon/tarsadalom/romaiskola/romanap5.jpg)

Szeretik erősen, jól bánnak ott velük s még nekünk is megmutatnak vajegy betűt – mondja egy anyuka, miért járatja nyári iskolába a gyerekét.

– Jó napot! Csókolom! Nem jó napot te, jó reggelt! – kiabálják nagy hangon a Budvár negyedi gyerekek, akik a Gyulafehérvári Caritas nyári iskolájába járnak. Már amelyiküknek nincs tele a szája a reggelire kapott péksüteménnyel.

![romanap12](http://194.38.104.52/images/stories/edit/itthon/tarsadalom/romaiskola/romanap12.jpg)

**Bodó Csilla** és **Leskó Barbara** tanító nénik tartják a nyári iskolában a foglalkozásokat. Ezen a héten a kicsik, vagyis az elemisek vesznek részt a világkép-tágítón. Jövő héten az 5-8\. osztályosok tanulhatnak. Júliusban már volt egy nyári iskola, annak a folytatása ez a mostani.

Az idei téma az országok, népek. Képzeletben minden nap máshová utaznak. Kedden vándorlásba fognak a kicsik, hiszen a keddi az ő napjuk, a roma nap.

## Dániából jöttem, mesterségem címere

Hétfőn Dániában jártak, ami azért fontos, mert sok Budvár negyedi jár rendszeresen a skandináv országba, mesélik a tanítók.

Főleg lomizni mennek, a dánok a régi cuccaikat kirakják, hogy aki kéri, ingyen viheti, a Budvár negyediek pedig elhozzák és eladják.

Dániáról **Tibi bácsi** mesélt a gyerekeknek, akik elámultak, hogy nem is olyan egyszerű a vágyva vágyott országba eljutni, ott érvényesülni, és aztán a sok jó cuccal hazajönni. Dániában drága a szállás, és kempingezni, sátorozni is tilos, ezért a hosszú utazás után gyakran a parkban alszanak a Budvár negyediek.

Ahhoz, hogy átengedjék a határon, az elhozott tárgyakról is papírja kell, hogy legyen az embernek. Szerdán Kínába, csütörtökön Indiába mennek. Az előző, július végi táborban pedig már voltak Magyarországon, Romániában, Törökországban és Görögországban.

## Pecsét a vándorlevélen

Na de térjünk vissza a mába, mert nem mindennapi kalandok várnak ránk. Először a 3-4\. osztályosokkal ülünk fel a sátoros szekérre, akiknek Csilla tanító néni hamarosan a roma elnevezéssel és eredettel kapcsolatban tesz fel kérdéseket.

![romanap16](http://194.38.104.52/images/stories/edit/itthon/tarsadalom/romaiskola/romanap16.jpg)

De csak miután mindenki kap egy vándorbatyut, amibe majd belekerül a vándorlevél. A vándorlevélre a gyerekeknek rá kell írniuk a nevüket és születési dátumukat. Utóbbit a tanító néni diktálja le többüknek. A kétezres leírása okoz problémát egyeseknél, de valahogy sikerül a 26-ból 2006-ot varázsolni. Fontos, hogy tudjad, mikor születtél! – biztatja a betűkkel és számjegyekkel bajlódókat a tanító néni.

## Mit jelent, hogy roma?

– Há cigány!

– Cigánytánc!

– Zenélünk! – kiabálják a gyerekek, akik a románnal is összefüggésbe hozzák a roma szót.

Kiderül, hogy a roma szó szótöve, a rom embert jelent, a roma embereket.

A Baxtaly Detehara! Del Andas Tut! – vagyis: Szerencsés reggelt! És Isten hozott! cigány köszönések is sorra kerülnek, ahogy a cigány nyelvről beszélnek.

Magyarországról! – hangzik a válasz arra kérdésre, hogy honnan származnak a cigányok. A romák eredetét is megbeszélik: Indiából jöttek nagyon régen, egy uralkodó erőltette, hogy térjenek át a vallására, de a cigányok nem akartak, inkább elvándoroltak.

Bárhová is mentek, mindig megőrizték a szabadságukat, ezért kellett vándorolniuk, mindenünnen továbbállniuk – meséli röviden a tanító néni.

## Égen, földön kerekeznek

A zöld a füvet, a kék az eget jelképezi, középen a piros kerék pedig a lovasszekeret. Hová megyünk a szekérrel? Fáért! – kiáltja az egyik gyerek. A vándorlás miatt a határok népének is nevezték a cigányokat.

![romanap4](http://194.38.104.52/images/stories/edit/itthon/tarsadalom/romaiskola/romanap4.jpg)

Megtudjuk, hogy nagyon sokféle cigány népcsoport létezik. Vannak a lovaryk, a beások, a gáborok, a sátorosok, arliják stb. Gábor cigányokat a környéken is láthatunk, náluk az asszonyok színes lerakott szoknyában, a férfiak széles karimájú fekete kalapban, „rend ruhában", és hegyes orrú cipőben járnak. Minél gazdagabb a család, annál több a lerakott ránc a szoknyában – mondja Csilla néni.

## Miből éltek a cigányok?

Zenéből! – hangzik az egyöntetű válasz. Később ez cizellálódik: eladták az állatokat, kosarat fontak, üstöt, fazekat készítettek. **A cigányok himnuszát is meghallgatjuk**, és a gyerekek cigány zászlókat rajzolnak.YeKVD5q38rk

A tanító néni kiosztja a színes ceruzákat, – már fogytán vannak –, hegyeznek és csereberélnek egymás közt a gyermekek.

Sándor lett kész leghamarabb, ő a többiektől eltérően egyszer a kék és zöld alapot készítette el, arra véste rá jó erős pirossal a szekérkereket.

## Táncra perdül a világ

Minden nyári iskolás napnak van vendége, ahogy a dán napnak Tibi bácsi, úgy a roma napnak Ilonka és Imre a meghívottai, akik **Emil bácsi** kíséretében érkeznek. A két fiatal a városi roma napon a tánccsoport tagjai voltak, ők tanítják most cigánytáncra a kicsiket.

Nagy a felbolydulás és az öröm. Barbi tanító néni is átjön a kicsik csoportjával, akik addig két mesét hallgattak.

![romanap15](http://194.38.104.52/images/stories/edit/itthon/tarsadalom/romaiskola/romanap15.jpg)

Előbb Imre és Ilonka fordulnak néhányat. A lányok Ilonkától, a fiúk Imrétől próbálják ellesni a lépéseket. Van, aki egyből bátran ropja, mások szégyenlősebbek.

![romanap13](http://194.38.104.52/images/stories/edit/itthon/tarsadalom/romaiskola/romanap13.jpg)

A Budvár negyed Emil bácsija, Szász Emil közben elmondja, hogy rengeteg nagy terve lenne ezekkel a gyerekekkel, de nincs hozzá partner. Meg kellene tanítani őket varrni, a fiúkat asztalosmesterségre oktatni, **legyen egy inasiskola legalább**, hogy szakmával rendelkezzenek. Hanem elvesződnek.

A szülőkkel már nincs mit kezdeni, de ezekben a gyermekekben még van potenciál. Csak a helyi önkormányzat nem partner ebben, pedig jó lenne, ha segítenének. Valami EU-s pénzeket kellene megfogni. Addig is megpróbál a magyarországi ismerőseitől segítséget kérni.

## Az élet ostornyele

A tánc után a nagyok színezős-kivágós feladatot kapnak, egy elrontott arcot kell helyrepofozniuk, addig megnézzük, a kicsik mivel foglalkoznak. Épp a mesét rajzolják.

![romanap17](http://194.38.104.52/images/stories/edit/itthon/tarsadalom/romaiskola/romanap17.jpg)

Az ostor nyele csupa szín, a tündér haja rózsaszín, és bár egyik olvasott mesében sincs, egy kerekfülű nyúl és egy **Hello Kitty is lapít** a lapokon. Kendőket terítenek a földre, lecsücsülnek a rajzaikkal együtt.

![romanap11](http://194.38.104.52/images/stories/edit/itthon/tarsadalom/romaiskola/romanap11.jpg)

Barbi tanító néni rendre kihívja őket, mutassák be, mit rajzoltak, melyik mese tetszett nekik, és miért. Az, hogy a cigány átverte a gazdag embert, mindenkinek nagyon tetszett. És miért verte át? Mert szegény volt, és nem volt pénze – mondják a gyerekek.

Volt, akinek **A nap gyermekei mese** tetszett, ami arról szól, hogy miért barna a cigányok bőre. Merthogy a nap örökbe fogadta a cigányokat, és mindig velük tart.

## Én inkább szeretnék fehér lenni

– mondja halkan egy kislány.

Natasa még óvodás, egyéves körüli kis rokonát hopocálja. **Vágyakozón néznek át a szakadt drótkerítésen**. A kicsi minden áron be akar jönni. Megérkezik a mostoha nagymama, – Nevelt fiam leánykája ez – mondja. Ő beengedi két lépés erejéig a kislányt. Hárman nézik már a játszadozó gyermekeket.

![romanap7](http://194.38.104.52/images/stories/edit/itthon/tarsadalom/romaiskola/romanap7.jpg)

Míg a kisebb csoportosok mesélnek, majd az udvaron ugróköteleznek, és minden tanító néninek, engem is beleértve, virágot szednek, a nagyok a teremben ügyességi játékokat játszanak. Műanyag pohárra helyezett pingpong labdát vezetnek egy földre rajzolt vonal mentén, illetve úgy táncolnak, hogy két gyerek megpróbálja a homloka közé szorítva tartani a labdát.

Persze, igyekeznek mindent megtenni, hogy a másiknak ne sikerüljön. Fújják a labdát, zavarják az épp soron levő gyereket. Amikor mégis összejön a dolog, nagy taps a jutalma. Aki a versenyt megnyeri, tallérokat kap, amiket a tábor végén, az ötödik, különleges és meglepetés napon beválthat.

## Iskolába akarnak járni

Ezek a gyerekek szeretnek iskolába járni, a szülők többsége is mindent megtesz, ami tőle kitelik – mondja el Csilla. A délelőtti oktatást egy ügyes, a Tompa László Általános Iskolából kijáró tanító néni tartja. A délutánit a Caritas vállalta fel.

Tíz éve még előfordult, hogy a gyerek hazavitte a füzetet, és másnapra már nemhogy házi feladat, de füzet sem volt, mert elégették, emlékezem. – Ma már nincs ilyen. Ha valakinek elvesz a Caritas által adott füzete, újat kell vennie, ha drága, spirálos füzet volt, drága, spirálos füzetet vesz – kénytelenek vigyázni rá, tudjuk meg Barbarától.

![romanap14](http://194.38.104.52/images/stories/edit/itthon/tarsadalom/romaiskola/romanap14.jpg)

Itt és most úgy tűnik, nem sokban különbözik ez az iskola és közösség egy többségi iskola gyermekeitől. De ahhoz, hogy ez a mostani állapot legyen, nagy harcot vívnak a tanítók, amíg együttműködésre kész csemetéket nevelnek a kis vadócokból.

Az elején **minden kettő kocolódott**, „ölték meg egymást". Olyan gyerek is volt, aki egész nap nem volt hajlandó kimászni az asztal alól, ott bömbölt és hisztizett. Most vannak elválaszthatatlan barátok, egymásnak segítenek, ha kell – meséli Csilla.

![romanap1](http://194.38.104.52/images/stories/edit/itthon/tarsadalom/romaiskola/romanap1.jpg)

Olyan gyerek is van, aki tizennégy éves, de tíznek néz ki. Első osztályt járta ki, nem tud írni, olvasni. A többiek azért tudogatnak. Ez a nyári iskola azoknak szól, akik iskoláskorúak és járnak is iskolába. Úgy könyörögte be magát, hogy szeretne jönni.

## Tiszta tudomány

Ha nincs tiszta ruha, nem jönnek iskolába. Egy szülőnek finoman jelezték a tanítók, hogy kicsit jobban odafigyelhetne a gyerek öltözködésére. Annyira a szívére vette, hogy csak kínosan tiszta ruhában engedi a gyereket. Ha nem tud mosni, vagy szárad a ruha, nincs iskola. Vesznek újat. Több gyerek is vadonatúj kétrészes együttesben jön. A cipő lehet egy kicsit szakadt, vagy kicsit nagy, de a ruhának tisztának kell lenni.

![romanap3](http://194.38.104.52/images/stories/edit/itthon/tarsadalom/romaiskola/romanap3.jpg)

Van, hogy elkésnek, mert elalusznak. Azok, akik nem járnak rendszeresen meghatározott időre dolgozni, azok számára **az idő egy képlékeny dolog**. Nehezen tudnak alkalmazkodni. Ilyenkor kihagynak egy napot. Más azért hiányzik, mert aznap nincs tiszta ruhája. Megszólják egymást a gyerekek, ha nem tiszta az öltözetük.

Minden nap van egy kis olvasás-írás, vagy egy kis matek. A kicsik ma az A betűt gyakorolják, az előkészítősök betűelemeket írnak. Ha nem kapnak, kérik a feladatot – mondja Csilla.

## Legyen értéke a tárgyaknak

Pénteken ajándékot kapnak az egész heti tevékenységükért. A beérkező adományokat is így osztják szét a negyed lakói között a Caritas munkatársai: a gyerekeknél a tanulást, felnőtteknél az önkéntes munkát jutalmazzák velük. Megdolgoznak értük, így lesz értéke a kapott holminak – mondja Leskó Barbara.

![romanap-kikep](http://194.38.104.52/images/stories/edit/itthon/tarsadalom/romaiskola/romanap-kikep.jpg)

Ebéd következik, egyre fáradtabbak a lurkók, és egyre fáradtabbak a tanítók is. Kettesével mennek kezet mosni. – A desszertet csak később adom oda, hazaviszik, mert különben megfájdul a hasuk a sok ételtől – mondja a tanító néni.

**Tódor Ildikó** egyike annak a kevés kislánynak, akik ide járnak. Nem tudom, véletlen-e, de sokkal több a fiú, mint a lány. Főleg a nagyobbak között. Ildikó szerencsés gyerek, a szülei addig akarják iskolába járatni, amíg csak lehet. Ők maguk a szociális segélyből élnek, nyáron még akad egy kis munka kiegészítésként. Szénázni, kapálni, gyomlálni viszik őket a gazdák.

„Erősen szeret a leányka tanulni, ide járni. Még otthon is eléveszi a füzeteket, forgassa, mondja, anyu, meg foglak tanítani – mondja az édesanya. Mi nem tudunk elmenni, hogy dolgozzunk, mert nincs osztályunk, nem tudunk írni-olvasni, nem vesznek fel sehova.

A két gyermeküknek más, jobb életet remélnek. – Legyen az, ami ő szeretne lenni – mosolyog Covaci Ildikó, az édesanya.

– Jól bánnak vélük itt, foglalkoznak velük. Ha nem foglalkoznának, nem szeretne ide járni, mondja Demeter Veronika, akinek Levente fia nem ide, a Budvár negyedbe, hanem a Tompa László iskola főépületébe jár iskolaidőben.

## Nem akarnak hazamenni

Ebéd után hazamenés, de előbb ki kell választani, ki maradjon takarítani. Nagy a jelentkezés, **mindenki maradni szeretne inkább**, mint hazamenni. Kérdésekkel döntik el, ki legyen az, aki tovább maradhat az iskolában, letörli az asztalokat, székeket és utána segít felmosni. Nem nagyon sikerül a válasz, nehéz volt a kérdés, végül kiszámolással eldől, ki lesz a nyerő páros.

![romanap6](http://194.38.104.52/images/stories/edit/itthon/tarsadalom/romaiskola/romanap6.jpg)

Boldogan ugrik fel a két legény, a többiek sorba állnak a desszertért, majd hazamennek.

Állok a lépcsőn, **a benti és a kinti élet között**. Végignézek a Budvár negyeden. Ennyi móka, törődés és kacagás után én sem szeretnék oda hazamenni.