> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Eltáncolják a keresztúrit, aki állítólag újratemette Petőfit
- URL: https://www.uh.ro/eltancoljak-a-kereszturit-aki-allitolag-ujratemette-petofit/
- Published: 2023-02-20T13:18:49.000Z
- Updated: 2025-04-01T14:37:10.000Z
- Description: Táncelőadásával megeleveníti a székelykeresztúri Petőfi-legendát az Udvarhely Néptáncműhely.
- Author: Ambrus Bernadett
- Tags: Itthon, Kultúra, Bálint Dani, Petőfi Sándor, Petőfi-emlékév, táncelőadás, Udvarhely Néptáncműhely, #wp, #wp-post, #Import 2025-04-01 15:37

Közhírré tétetik, a székelykeresztúri Petőfi-legenda most mindenki szeme előtt megelevenedik, s a nézők a költő állítólagos újratemetőjét, a keresztúri Bálint Danit is megismerik! – **Petőfi-potomság– Bálint Dani különös esete a költővel** című színdarabos báljának bemutatójára készül csütörtökön, február 23-án este 19 órától az Udvarhely Néptáncműhely a művelődési ház színpadán.

# **Azt állította magáról, hogy újratemette a költőt**

A néptáncműhely legújabb előadásának alapja **a székelykeresztúri Petőfi-legenda, amelynek központjában az a Bálint Dani, Keresztúr első temetkezési vállalkozásának alapítója áll**, aki azt állította magáról, hogy **1902-ben újratemette Petőfi Sándort a kisvárosban**: „Én, a szerény egyszerű lelkű, de magasztosult lelkű ember, aki Isten szerinti véletlenből megtaláltam őt, Petőfit, csak a szenvedést tanultam meg s a hitet (...)”

Hogy reklámfogásból tette-e a kijelentést, nem tudni, ám ezzel **akkora hírnévre tett szert, hogy Keresztúron mai napig azon gondolkodnak**, Bálint Daniról nevezik el a helyi művelődési házat – magyarázta **László Csaba, a néptáncműhely legújabb előadásának rendezője, koreográfusa** a pénteki sajtótájékoztatón.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/neptancmuhely2.jpg)

###### **A képen balról jobbra: Orendi István, az Udvarhely Néptáncműhely vezetője, László Csaba, a Petőfi-potomság rendezője, koreográfusa, Dósa Zoltán, az előadás dramaturgja.**

Az idén 25\. születésnapját ünneplő Néptáncműhely legújabb előadásával a Petőfi-emlékévhez is szerettek volna kapcsolódni, ám nem egy olyan Petőfi-művet választottak az előadás alapjául, amelyet már szinte mindenki olvasott, hanem **egy udvarhelyszéki legendát, Bálint Dani történetét**, amelyről legfeljebb a székelykeresztúriak tudnak többet. 

**– Ki ne lenne híres, aki eltemette Petőfit?** Legalábbis, akiről azt hiszik, hogy eltemette – viccelődött **Dósa Zoltán**, aki az előadás dramaturgiájáért, szövegéért felelt, és ő szerkesztette az előadás műsorfüzetét, a *Székely Szitakötő*t, amely úgy néz ki, mint egy korabeli újság. 

Ő sem ismerte Bálint Dani nevét – vallja be. A Petőfi-sírról tudott, de amikor László Csaba felkérte a közös munkára, és elmesélte neki a temetkezési vállalkozó történetét, „rendkívül izgatott lett, mert szereti a kisemberek nagy történetét” – meséli. Még az alkotómunka előtt **elkezdte kutatni a történethez kapcsolódó korabeli emlékiratokat, anekdotákat, újságcikkekeket**, melyekből kiderült számára: Bálint Dani mókás, jó üzletember, nőcsábász és mecénás is volt. A kutatásai során talált rá a kolozsvári *Szabadság* 1849\. augusztus 5-ei cikkére is, amelyben először írnak Petőfi haláláról. 

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/neptancmuhely-1.jpg)

– Az újságban, azaz az előadás műsorfüzetében is van erről egy kis ízelítő, de a nézők Bálint Daninak a költő újratemetéséről szóló jegyzőkönyvét, Szendrey Júlia Petőfi haláláról szóló vélekedését is olvashatják – magyarázza Dósa Zoltán. A táncelőadást úgy igyekeztek összeállítani, hogy **valamelyest profán legyen a történet, de legyen benne ünnepélyes jelleg is**, hiszen „mégiscsak olyan emberről van szó, aki a magyar kultúra egyik legjelesebb képviselője, mégha nem is ő van a történet középpontjában.” – tette hozzá.

# **De miért *Potomság* az előadás címe?**

– az alkotók erre is magyarázatot adtak a sajtótájékoztatón. Úgy tartja a legenda, hogy Petőfi ezt mondhatta utolsó szóként, amikor Lengyel József figyelmeztette őt, hogy a kozákok áttörték a magyar vonalat és feléje közelednek. „Magyar fül ezt a szót hallotta utoljára tőle” – magyarázták az alkotók.

# **Színdarabos bál lesz, „egy kis pikantériával”**

A műsorfüzet hátlapján, a *Kiemelt hirdetések* résznél színdarabos bálra hívnak az alkotók, ám László Csaba rendező **óva intené a nézőket attól, hogy báli ruhában érkezzenek**, mert ez egy táncelőadás lesz szöveggel, tánccal, a *Kedves zenekar* előadásában, vetítéssel, archív, korabeli képekkel. 

– Ez egy **kortárs előadás**, nem nevezzük meg sehol, hogy milyen táncok ezek, amiket a táncosok táncolnak, sok idősíkban játszódik: lesz egy 1849-es jelenet is, egy 1902-ben játszódó, egy 1942-es jelenet, és még a 2023-as évből is. Ezért is fog a háttérben film menni, mert nehéz lenne csak tánccal érzékeltetni a történetet – magyarázta a rendező, hozzátéve, azt szeretnék, hogy erősítse az előadást a kép, de ne vegye el a hangsúlyt a táncosokról: vannak kordokumentumok, archív régi fotók, amelyeket belecsempésznek az előadásba a huszadik század eleji hangulathoz, **László Barna rendező-operatőr** segítségével.

**Orendi István, az Udvarhely Néptáncműhely vezetője** kérdésünkre elmondta, a *Petőfi-potomság* című táncelőadás **bemutatója csütörtökön, február 23-án este 19 órától lesz**, de másnap, pénteken este 19 órától is láthatja a közönség a művelődési ház színpadán. A jegyek ára felnőtteknek 25 lejbe, gyerekeknek, diákoknak, egyetemistáknak 5 lejbe, nyugdíjasoknak 10 lejbe kerül, helyet foglalni és jegyeket elővételben vásárolni az Udvarhely Néptáncműhely jegypénztárában lehet hétköznapokon 11–14 és 15–17 óra között.

A tervek szerint márciusban is játszanák az előadást, mellyel Székelykeresztúrra és Zetelakára, Barótra is elutaznának, március 27-én Csíkszeredában adják elő, majd ősztől újra műsorra tűzik.

> Az **előadás zenéjét** a *Kedves zenekar* adja, melynek tagjai Kedves Botond, Kelemen Molnár János, Román Hunor, Szabó Lóránd Győző. A zenei szerkesztő Molnár Szabolcs. A **fényért** Toásó István, a **hangért** Zilincki Károly felelt, a **moziért** László Barna, a **díszletért, jelmezért** Cristina Breteanu, a **grafikáért** Kiss Emőke felelt.  
>  
> Az **előadás dramaturgja** Dósa Zoltán, a **koreográfusa, rendezője** László Csaba, a **történeti hitelességben** Sándor-Zsigmond Ibolya segített, a **családtörténet megismertetésében** Szőcs Annamária, Gál Szilárd, **fúvós hangszerekben** Nagy Levente, **fényképekben, dokumentumokban** a székelykeresztúri Molnár István Múzeum.

###### **A kiemelt kép illusztráció.**