> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Elméletben már finnek vagyunk
- URL: https://www.uh.ro/elmeletben-mar-finnek-vagyunk/
- Published: 2019-04-15T14:45:20.000Z
- Updated: 2025-04-01T17:14:17.000Z
- Description: Elképesztő: van egy ország, ahol nincsenek jegyek, eltűnőben a tantárgyak, a gyerekek pedig szeretik az iskolát.
- Author: Pál Edit Éva
- Tags: Itthon, finn oktatás, Finnország, József Attila Általános Iskola, Spektrum Alapítvány, #wp, #wp-post, #Import 2025-04-01 16:47

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/00-finland-57-1.jpg)

##### Elképesztő: van egy ország, ahol nincsenek jegyek, eltűnőben a tantárgyak, a gyerekek pedig szeretik az iskolát.

###### Fotók: a Jyväskylä Egyetem tanárképzőjének gyakorlóiskolájában Dimitar Dachev, a panelbeszélgetésen Simó Veronika fényképezett.

Mi a különbség a romániai és a finn közoktatás között? Az, hogy mi is nagyon jól tudjuk, mit kellene tennünk, csak nem tesszük. **Ők rendszerben gondolkoznak, mi káoszban.** Hogy jutottam erre a következtetésre?

Hat csíkszeredai pedagógus beszámolóját hallhattuk a József Attila Általános Iskolában arról, hogy mit tapasztaltak, miért működik olyan jól a finn oktatási rendszer, hogy egyenesen a finn csodának nevezik, és az összes nemzetközi felmérésben az élen teljesítenek.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/00-finnoktatas12.jpg)

Az elején csodálkoztam. Ebben ugyan biza mi a különös? Mi az érdekes? Teljesen „normális”, magától értetődő dolgokról beszélnek, amikor a finn oktatási rendszer ún. érdekességeit emelik ki. A gyermekközpontú oktatás, az oktatás értelmessége, a magadnak tanulsz, nem nekem közhely közpolitikai szintre emelése mind olyan dolgok, amelyeket már valahol hallottunk, amelyeket évtizedek óta szajkózunk.

Szinte látom néhai **Molnár Jóska** pedatanár urat, amint tyúklábmintás zakójában az aha-élményről beszél, arról, hogy hagyni kell a gyermeket felfedezni a világot, mert úgy tanul a leghatékonyabban, a pedagógusnak az a feladata, hogy segítse őt ezen az úton, és vigyázzon rá, hogy kárt ne tegyen magában.

Most bocsánatot kell kérnem tőle, amiért nem vettem túl komolyan a folyamatos szotyizás miatt, s hogy úgy tanított, mintha ő Szókratész lenne, mi meg Platón – azzal a különbséggel, hogy csak ő sétált a teremben – és nem tudtuk hová tenni, hogy nem egzecíroztat a tananyag szószerinti visszakérdezésével, mint oly sok kollégája, viszont mindenre rákérdez, amiről nekünk biztos tudásunk van.

# Új világ, új kerettanterv

Hagyjuk a nosztalgiát, lássuk, milyen is ez a csodálatos finn rendszer, és milyen tudással tértek haza a József Attila iskola tanárai. Először is a projektet lebonyolító *Spektrum Alapítvány* (bővebben keretes írásunkban) vezetője, **Lázár Csilla** röviden ismertette az általános tudnivalókat, a finn partner részéről pedig **Petteri Laihonen**, a Jyväskylä Egyetem Alkalmazott Nyelvészet Tanszékének oktatója fűzte hozzá elsősorban szülőként a tapasztalatait. Laihonen felesége magyar, ő maga nyelvészként kutatja a magyar nyelvet, így ékes magyarsággal mondta el elsősorban azt, hogy szülőként mit tapasztalt három lánya iskoláztatása során.

A finn oktatási rendszert legutóbb 2016-ban újították meg, viszonylag ritkán szokták, de most ők is gyakrabban, néhány évente teszik.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/00-finland-23.jpg)

Az újítás oka a globalizáció és a digitalizáció terjedése volt – magyarázta Petteri Laihonen, aki szerint a bevándorlás és a digitális technika új kihívások elé állította a finneket. Azelőtt a tanterv a finn kultúrára összpontosított, a jelenlegi pedig **a multikulturális társadalom igényei alapján** van megírva, ugyanis a lakosságszám folyamatos növekedése a bevándorlásnak köszönhető, és a finnek szerint addig léteznek jóléti államok Nyugat-Európában, míg a lakosságszámot fenn lehet tartani.

# Nincsen első tanuló

A finn alapoktatás 9 éves, amelyből **az alsó tagozat 6 évében egy tanító tanítja az összes tárgyat**, a felső tagozat 3 évében szaktanárok vannak.

Mivel az iskolákat az önkormányzatok tartják fenn, létezik helyi kerettanterv is, amely a helyi igényekhez alkalmazkodik. Ez úgy működik például, hogy alsó tagozaton országszerte nem adnak érdemjegyet az értékelésnél, írásos értékelőt készítenek, amit a szülő és a diák is megkap, de rajtuk kívül senki más, nem nyilvános.

A nemzeti kerettanterv meghatározza, hogy mikortól lehetséges és mikortól kötelező a jegyalapú értékelés elkezdése, de a helyi önkormányzat dönt arról, hogy az adott időszak melyik pontján vezeti be.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/finnoktatas2.jpg)

**Nincs versengés a tanulásban**, nincsenek tantárgyversenyek, a tanítók sem versenyeznek egymással, minden szinten az együttműködésen van a hangsúly. A saját osztályzatát minden gyerek és szülő megkapja digitálisan, de a többiekét nem ismerik, így azt sem döntik el, ki az első tanuló. Az számít jó tanulónak Finnországban, aki másoknak képes úgy segíteni, hogy ők is megértsék a tananyagot.

> Az alapítvány helyi partnere a *József Attila Általános Iskola*, az intézmény öt pedagógusa, **Ferencz-Salamon Alpár** igazgató, **György Boglárka** földrajztanár, **Páll Edit** és **Ráduly Szidónia** tanítók, **Tankó Enikő** angoltanár, valamint **Lázár Csilla**, az iskolán kívüli oktatással foglalkozó Spektrum Alapítvány vezetője tavaly november 19-23\. között három finn iskolát látogattak meg, követték a tanórákat, majd megbeszélték az ottani tanárokkal és egymással a látottakat. 2019\. április 4-én csíkszeredai panelbeszélgetésen osztották meg a helyi érdeklődőkkel a tapasztalataikat.  
>  
> Egy tanárok által kitöltött kérdőív alapján, amelyben a fő nehézségeiket határozták meg, 5 szempont szerint figyelték meg a finn modellt: **1.** tanulóközpontú oktatási környezet kialakítása, **2.** a tanulók és a szülők érdekődésének fokozása, **3.** a pedagógiailag tudatos taneszközök készítése és alkalmazása, **4.** a kreatív tanulás és tanítás módszerei, **5.** a pedagógusok közötti együttműködés.

A finn gyerekek időbeosztása változó, körülbelül 7-8 órát vannak iskolában reggel 8-9-től 3-ig, ebben benne van az ebédidő is. Házi feladat csak ritkán van. Tehetséggondozás nincs, az alapoktatásban az a cél, hogy mindenkit felzárkóztassanak egy középszintre, és ez megtörténik a falusi iskolában éppúgy, mint a nagyvárosi központiban.

Mivel Finnország 6 százaléka svéd anyanyelvű, az ő kedvükért az iskolában minden ki van írva svédül is, és a finn gyerekek is tanulnak svédül, amely hivatalos nyelv az országban.

# Legyen értelme a tanulásnak

A finn kerettanterv néhány fontos mondatát Lázár Csilla ismertette, Laihonen kommentálta, majd a közönség kérdezhetett a finn kutatótól.

„Fókuszban a tanulók aktív részvétele, **a tanulás öröme és értelmessége** (meaningfulness), valamint az **együttműködés**. Az iskolának a társadalmi változásokat figyelembe kell vennie, de nem csak utólagosan, hanem aktív szerepet vállalva a jövő alakításában” – olvasta Lázár Csilla, és Laihonen elmondta, hogy sem a tanárok, sem a diákok nem versengenek, nagyon korán tudatosítják a tanulókkal, hogy az iskola értük van, a tanárok mindent megtesznek, hogy a gyerekek élvezzék az iskolát, ahol főleg kiscsoportos foglalkozások vannak.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/00-finnoktatas11.jpg)

Az iskola olyannyira részt vesz a jövő alakításában, hogy a diákok tüntetéseket szerveznek a környezetvédelem érdekében. Kissé már depressziósak is a fiatalok amiatt, hogy felnőttek elveszik a jövőjüket: a jelenlegi kilátások szerint 2050-re nagyon be fog szűkülni az emberi élettér a Földön, ami jelentős néptömegvándorlással és harccal jár majd az élhető területekért. **A gyerekek azt szeretnék, ha** mindenki kicsit kevesebbet költene, rosszabbul élne, de a környezet megmaradna.

A tanulókat meghallgatják, értékelik, bátorítják, érezniük kell, hogy a tanulásuk, a jóllétük számít – sorolja a projekt koordinátora, majd hozzáteszi, ez elvileg itt is így van, de hogy működik a finneknél?

Még a jegyről is megkérdezik a gyereket, hányast adna magának, általában rosszabb értékelést mond, mint a tanár. **A szülőknek kötelező módon részt kell venniük adott számú kiértékelőn** – mondja erről Laihonen.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/00-finland-79.jpg)

Azt a kerettantervbe foglalt alapelvet, hogy a tanuló értse a különböző tanórákon megszerzett tudásban felfedezni az összefüggéseket és helyesen kombinálni az ismereteket, képességeket, az itthoni tanárok abban fedezték fel, hogy egy projekt részeként műcsalit készítettek a gyerekek. Ehhez a biológiatanárral tanulmányozták a halak élőhelyét, táplálkozási szokásait, a technológia és a művészeti tanárral megalkották a műcsalit, majd ki is próbálták egy közeli tavon, mesélte Lázár Csilla.

Petteri Laihonen lányának fizikatanára az okosórákat használta fel arra, hogy az energiát szemléltesse: regisztrálták a mozgásukat, alvásukat és táplálkozásukat, milyen energiaigényük van, és hogyan fogyasztják az energiát. Az okosóra vagy fitneszóra hasznáról az oktatásban még lesz szó egyébként.

„Az alapértékeknek az iskolai kultúrában kell megnyilvánulnia, mely a kerettantervben megfogalmazott értékeket kézzelfoghatóvá teszi” – hangzott el az újabb finn oktatási alaptétel. Míg Romániában gyakran úgy gondolkodunk, hogy az oktatási rendszer egy fölöttünk álló dolog, amelyre nincsen hatásunk, Finnországban nagyobb szerepet kap az iskola és a helyi közösség felelőssége.

**A tanár nem háríthatja felelősségét a rendszerre**, az igazgatóra, a miniszterre, neki kell kialakítania a megfelelő körülményeket. Cserébe a tanárok is gondos képzésben részesülnek, miután alapos válogatón esnek át: tízszeres túljelentkezés van a tanárképzőn, mindegyiküknek mesterszintű diplomával kell rendelkeznie. A tanárokat a kutatói mentalitásra nevelik, hogy mindig keressék a megoldást, ne féljenek újítani, ha valami nem működik és empatikusak legyenek.

> **A tanároknak hét alapkompetenciát kell szem előtt tartaniuk, ami minden iskolában ki van függesztve:** 
>  
> **1.** Gondoskodni magamról és másokról – napi teendők intézése, biztonság  
> **2.** Kulturális kompetenciák, párbeszéd, önkifejezés  
> **3.** Multiliterracy, sokoldalú műveltség: az információrengetegben való eligazodás, az információk értékelése, álhírek kiszűrése – a szöveges, képi és videó alapú információk dekódolása  
> **4.** ICT – azaz digitális kompetenciák  
> **5.** Munkavállaláshoz és vállalkozáshoz szükséges kompetenciák  
> **6.** Részvételi és vezetői képességek, fenntartható jövőépítés  
> **7.** Megtanulni gondolkodni/tanulni

Speciális nevelési igényű gyerekek: a súlyos eseteket iskolapszichológushoz viszik, a diagnosztizált eseteket integrálják az osztályban, és külön asszisztens foglalkozik velük. A pedagógusképzésben nagy hangsúlyt fektetnek a pszicho-szociális felkészítésre, a gyógypedagógiára – a különösen fontossá vált a menekült gyerekeket ért taumák feldolgozása miatt. Fontos szerepe van a közkönyvtáraknak az információszerzésben – megtanítják a tankönyvön kívüli hiteles forrásokat is.

# Nyitott terek és udvarok

A finn iskolákról a tágas, széles, nyitott terek jelzők jutottak Ferencz-Salamon Alpár eszébe. A tárgyak elrendezése egy egyszerű, magától értetődő tudatosságot sugall, mindennek megvan a helye, **egybefüggő módon kapcsolódnak a dolgok**, akárcsak a szereplők. Az udvarok gyakran nem teljesen zártak, előfordul, hogy egy közparkban folytatódnak, a belső terek egymásba kapcsolódnak.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/00-finland-63.jpg)

Jóérzést, a jóllét (nem feltétlenül jólét) érzését keltik az így el elrendezett tárgyak, annak a tudatosságát, hogy **az adott fizikai környezet** **a miénk**, mi rendezzük el a mi igényeink szerint és nem rongáljuk, hanem rendeltetésszerűen használjuk a dolgokat. Nincs kínos rend, de mindenütt tökéletes tisztaság van.

A könyvtár egy nagy „vitrin” – bármikor használható, nincs könyvtáros sem, önkiszolgáló rendszerben működik.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/finnoktatas3.jpg)

Az osztálytermek a „díszítés” szempontjából az itteniekhez hasonlóak, a térkihasználás azonban különbözik: minden a gyermek szükségleteit szolgálja. A termekben bordásfalak vannak, **a moduláris bútorzat miatt** az osztálytermek pillanatok alatt átrendezhetők. Nem feltétlenül és nem mindenütt egyformán high tech a berendezés, van klasszikus projektoros terem is, de vannak tabletek a dobozban, okosképernyős osztályok is.

Van modern tankonyha, teljesen felszerelt műhely, multifunkcionális sportterem – díszteremként is szolgál, zeneterem, háztartási terem van. Az összes eszköz a gyakorlati, cselekvéses úton való oktatást szolgálja.

A jólét és a miénk érzés megteremtésének módszereként említi **György Boglárka** földrajztanár azt, hogy a berendezésbe a diákokat is bevonták, megkérdezték, hogyan éreznék jobban magukat, hogyan működnének jobban – így motiváltabbak, hogy vigyázzanak a környezetükre, gondozzák azt. A bordásfalt az ő kérésükre tették a termekbe, a módszer bevált, és a többi teremben is elhelyeztek hasonló tornaeszközöket.

# Nyitott elmék, lelkek – ez a bizalom

Kezdetben a diákok visszaéltek a helyzettel, az első két-három héten folyton rajta lógtak, de megszokták, és ma már csak akkor tornáznak, ha szükségét érzik, majd visszamennek tanulni – teszi hozzá Ráduly Szidónia, aki a tanár és a diák közötti bizalmon alapuló kapcsolatot emeli ki.

A „rendszer” és a szülő megbízik a tanárban annyira, hogy tanfelügyelet sincs, a tanár megbízik a gyerekben, hogy tényleg fáradtság miatt nem készült, és akkor nem kínozza. Cserébe a gyerek észlelve, hogy érte, vele történik itt minden, részt vesz az elsősorban projektalapú munkában, melyben a tanár feladata az útmutatás.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/00-finland-68.jpg)

A tanulási-tanítási módszereik annyira nem eltérőek, a fő különbség az eszközeikben rejlik – minden teremben van zongora, és ha dalt tanulnak, a tanító zongorázhat. **Van három segítő az iskolában**, akik oda mennek, ahol épp szükség van rájuk. Van kézműves terem, ahol varrnak, szőnek, horgolnak, kötnek a gyerekek – folytatja Szidónia.

A gyerekek segítik egymást, együttműködnek, a **munkájukért, ami nem önmagáért való, hanem konkrét célja van, felelősséget vállalnak:** maguk készítik a bankettruhát, az év végi szereplésre készülve tanulnak hangszeren játszani, énekeket stb. Van hibázási lehetőségük, és a tanár a végén megkérdezi, mit kellett volna másképp csinálniuk, a többiek mit gondolnak, hogyan lehetne elkerülni még egyszer ezt a hibát.

# A tanítók is együttműködnek

Az azonos évfolyamok osztályai ugyanazon épületrészben vannak, a tanítók is együttműködnek, ugyanazt a tematikát választják, egymás közt felosztják a területeket, a gyerekek is választhatnak, hogy egyazon témából miben akarnak elmélyülni, nem kell mindent egyformán megtanulniuk – mesélte Páll Edit.

A gyerekek rugalmas időkeretben járnak iskolába, ez a szülőknek nem probléma, valószínűleg azért, mert minden iskola egyformán jó, és a közelibe egyedül is el merik engedni a gyereket, nem kell hordozni.

**A gyerekeket nagyon hamar önállóságra szoktatják:** kiszolgálják magukat ebédnél már az óvodában is, többféléből választhatnak, mit akarnak enni, és mennyit – megtanítják, hogyan takarékoskodjanak – a természetesen egészséges – étellel. Petteri Laihonen kislánya élt Magyarországon is, ő mesélte elképedve a szüleinek, hogy Magyarországon a gyerekek az óvodában ülnek meredten az asztal mellett, s a dadus adogatta a nagy fazékból az ételt, mint valami malackáknak.

Két éve nincs kötelező folyóírástanítás, helyette tízujjas gépelésre, programozásra használják a folyóírás megtanulására szánt időt, tableten írnak a gyerekek már alsóban is.

# Zenetermet minden iskolába!

A finn tanári sarok hasonlít az itteni katedrára annyi különbséggel, hogy van számítógép a tanár asztalán, erről küldi a szülőknek, gyerekeknek a visszajelzéseket, készíti a jegyzeteit. Finnországban vannak játékok a teremben, és egyéb eszközök, de mindenki mindent visszatesz a helyére. Az itteni zeneiskolák gyakran nem tudnak hangszert biztosítani a gyerekeknek, ott az általános iskolában is rengeteg féle van a zeneteremben. Zongorából ott sincs ezer, csak egy-kettő – számol be Tankó Enikő.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/00-finland-81.jpg)

Az okosóra abban is segítette Jukka Sinnemäkit, a World Teacher Award döntős tanárát, hogy **tudja, kivel tud aznap jól dolgozni, és kit nem érdemes kínoznia**, mert fáradt. Ilyenkor akár azt is megengedik, hogy aludjon. Nálunk rögtön felmerülne, hogy biztos direkt fáradt, mert a tanulásnál minden fontosabb – teszi hozzá Tankó Enikő, aki a pedagógiai eszközöket megfigyelő csoportban volt. Az értékelés konkrét eszközi megvalósításánál észlelték, hogy ennek része akár az is, hogy **a gyerekek beszámolnak a hétvégéjükről, hogy érezték magukat**, a tanár pedig láttamozta. Bizonyos értékelések kérdőívek alapján készülnek, a tanár, a diák és a szülő is kitölti a magáét, majd megbeszélik.

Az osztályok létszámát nehéz meghatározni, félcsoportos, kiscsoportos tevékenységek vannak, a tankonyhában például a fél osztály dolgozott, három órán át, addig a többiek zenéltek vagy más foglalkozásuk volt. Van, hogy két osztályt összevonnak egy tevékenység erejéig.

Tantárgyak sem a hagyományos formában vannak, **a 2016-os reform jelenségorientált oktatást vezetett be**, integrált témájú tanulási tevékenységnek nevezik: kombinálják a matematikát például a zenével, természettudományokkal stb.

Az igazgatónak, amikor az beszélgetést kezdeményezett, egy hatodikos gyerek tökéletes angolsággal elmondta, „nincs kedvenc tantárgyam, de csodálatosak a tanáraim, mert lehetővé teszik, hogy élvezzem a tanulást”.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/00-finland-76.jpg)

Mindennek van értelme, haszna, amit csinálnak a tanárok, diákok, az adminisztrációs tevékenységnek is, amit digitálisan végeznek. Minden digitálisan zajlik, az érettségi is, és ennek megvan a tárgyi feltétele is. Finnországban is van egységes tesztelés, de eredményeit nem a diákokkal közlik, hanem az oktatái folyamat minőségére, a további tervezésre vonatkozó következtetéseket von le belőlük a minisztérium és az iskolák fenntartói. Ezen tesztek eredménye nem bír semmilyen következménnyel a gyermekek továbbtanulására, és az iskolákat sem rangsorolják ezek alapján – jegyezte meg Lázár Csilla.

# Ne erőltesd, inspiráld!

Az ún. fegyelmezés, amit nálunk mostanában nagyon hiányolnak, úgy zajlik, hogy a tanárok próbálnak kellemes hangulatot teremteni, hogy a gyerek maradjon órán, és érezze jól magát. Ott sincsenek aranyból a gyermekek – mondja Lázár Csilla.

A renitens nemfigyelőkre a lehető leghalkabb hangon szólt a tanár, és amikor a látogató tanárok értetlenkedtek azon, hogy nem „sapkázza” meg őket legalább szóban, akkor a kérdésen is megdöbbenve elmondta, hogy pályája kezdetén még előfordult, hogy hangosabban szólt, vagy erőltette a figyelést, de már megtapasztalta, hogy ezzel az utolsó esélyét is elveszti arra, hogy a gyerek figyelmét valaha elnyerje. **A kiabálás csak ellenállást szül** – tette hozzá igazában meggyőződve.

A rendetlenkedést úgy oldják meg, hogy a diszgráfiás gyereknek megengedték, hogy a saját laptopját használja, miután látták, hogy azon tudott haladni. A tanár pedig elégtétellel mesélte, hogy a gyerek végre mosolygott! – mesélte Boglárka.

# Finnországban is van pisiszag

De csak a vonaton. – Amit meg lehet tanulni a finnektől anélkül, hogy minden elemét lemásolnánk az oktatásuknak, az a hozzáállás, viszonyunk a közoktatáshoz. **Tőlünk függ, mennyire engedjük meg, hogy a rendszer elvegye a kedvünk.** Meg kell próbálni megtalálni a lehetőségeket a lehetetlenségek erdejében. Még soha nem büntettek meg, rúgtak ki pedagógust azért, mert más módszereket használt, mert újított – foglalta össze tanulságait Ferencz-Salamon Alpár.

Ezt a kreatív tanári attitűdöt segíti a társadalmi megbecsültség, támogatottság. A romániai oktatási rendszerben egymással szemben álló felek sokszor a pedagógusok, a gyerekek, a szülők, és mindig azt keressük, ki miben rossz, nem azt, hogy ki miben jó – hasonlította össze a két rendszert.

Finnországban is van a vonat vécéjében pisiszag, mert sokan használják, de nincs szándékosan letekert budipapír – példázza az egyének társadalmi tudatosságáról az iskolaigazgató.