> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Az egykori város: Ugron Gábor emlékezete
- URL: https://www.uh.ro/egykori-varos-ugron-gabor-emlekezete/
- Published: 2016-01-15T09:29:11.000Z
- Updated: 2016-01-15T11:54:32.000Z
- Description: A kor nagy embere 105 éve hunyt el, hamvai a családi kriptában vannak a Szejke mellett. A szó szoros értelmében nagy volt.
- Author: Katona Zoltán
- Tags: #Import 2025-09-04 12:19

![ugron1](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/UgronGabor/ugron1.jpg "Nagy idők nagy tanúja volt, hullámzó életpályájával")

A kor nagy embere 105 éve hunyt el. A szó szoros értelmében nagy volt. Sínre tette a Székely Gőzöst.

Minden idők egyik leghíresebb székely nemesi családjának, az Ugronoknak az egyik leghíresebb alakja – neve és tevékenysége egybeforrt az Osztrák-Magyar Monarchia korával, vagyis az úgynevezett boldog békeidőkkel. Békeidőknek hívjuk, pedig baj akkor is volt elég, ami **Ugron Gábor** pályafutásából is kiviláglik. De maradjunk annyiban, hogy ellentmondásos személyisége ellenére sok mindent köszönhet neki Székelyudvarhely, például a Székely Gőzöst is.

## Jókai is járt a házukban

Ugron Gábor abban a kúriában született, ami ma is áll Szombatfalván, **Ugron Lázár** főispán (1812–1884) és **Simén Róza** gyermekeként – Lázár szintén a kor „nagyembere" volt Udvarhelyszéken. A később – mai szóhasználattal élve – sztárírónak számító **Jókai Mór** is nála szállt meg egy vészterhes időszakban, 1853-ban. Az író naplójában ez áll: „1853\. május 21-én estére Szombatfalvára érkeztünk, hol Ugron Lázár úr, hajdan hosszas ideig Udvarhely-szék királybírája, fogadott bennünket".

![ugron5](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/UgronGabor/ugron5.jpg)

A kis Gábor ekkor már betöltötte a hatodik életévét, hiszen 1847\. április 15-én született, így elméletileg már akkor találkozhatott a nagy íróval. Ugron Gábort a segesvári evangélikus iskolában, majd az udvarhelyi katolikus kollégiumban taníttatták, később jogásznak tanult Pesten és Bécsben.

## Nem volt egy hátradőlős típus, hiszen

nagyon fiatalon, alig 22 évesen a harcmezőkön is kipróbálta magát, önkéntesként harcolt Olaszországban Garibaldi oldalán, illetve a párizsi kommün idején a francia fővárosban tartózkodott, ahol gyakorlatilag haditudósító volt, hiszen az eseményekről az Ellenőr nevű lapban jelentek meg az írásai. Volt Angliában is, de 1872-ben hazatért külföldről és nagyon fiatalon, alig 25 évesen országgyűlési képviselő lett a Függetlenségi Párt színeiben.

![ugron4](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/UgronGabor/ugron4.jpg)

Öt év múlva karrierje megtört ugyan, de fel tudott állni. 1877-ben volt az orosz-török háború, ennek oldalvizén a fiatal Románia is megerősödött (ekkor még húsz év sem telt el a két kis fejedelemség egyesülése óta), illetve teljesen lerázta magáról a török igát. A székely puccsként ismert eseménysorozat egyik fő résztvevője ugyanis maga Ugron Gábor volt – az események részleteit el lehet olvasni [itt ](http://ujkor.hu/content/az-1877-evi-szekely-puccs-tortenete?ref=uh.ro)vagy [itt,](http://mek.oszk.hu/07700/07787/07787.pdf?ref=uh.ro) illetve sok tudományos munka is tárgyalja, de a lényege röviden az lett volna, hogy a Moldván keresztülvonuló orosz csapatok utánpótlásvonalait kellett volna elvágniuk a felfegyverzett székely csapatoknak. A buliba Ugronon kívül más nagyemberek is beleugrottak, így gyerekkori barátja, **Bartha Miklós** mellett a később legnagyobb székelyként ismert **Orbán Balázs** is.

![ugron3](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/UgronGabor/ugron3.jpg)

Sajnos a dolog balul sült el, mert a tervet leleplezték, akkora pechjük volt, hogy egy fegyverszállító szekér Brassó piacterén felborult, s onnantól kezdve már nem lehetett eltussolni az ügyet. Tény, hogy a magyaroknak a törökök rokonszenvesebbek voltak az oroszoknál, de nyíltan ezt nem vállalták fel, s bizony nem jött jól a monarchiának, hogy ilyen rangú emberek szervezték meg az orosz medve bajszának megcirógatását. Ugron ellen eljárást indítottak, de egy év múlva, 1878\. május 11-én királyi rendelettel megszüntették a pert, ami nem kevés pénzébe került a családnak. Ekkor néhány évig kénytelen volt visszavonulni a politikától.

## Nagy ember, nagy helye(ke)n

A visszaemlékezések szerint Ugron Gábor egy nagydarab, magas ember volt – emellett rendkívül jó szónokként is ismerték, a politikában akkor is sokat kellett jártatnia a száját az embernek, hogy elérjen valamit. S Ugron bizony elért jó sokat, mert később sikeres, illetve sikertelen vállalkozásai is voltak – utóbbiak közül talán a Székelyegyleti Takarékpénztár csődje a leghíresebb, 1901-ben ütött be a baj, annyira, hogy az egyik pénzét elveszítő hitelező dühében rá is lőtt, de nem találta el. Ide tartozik, hogy ő sem vetette meg a párbajozást, erről is maradtak feljegyzések.

![ugron2](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/UgronGabor/ugron2.jpg)

De addig sok minden történt Ugron Gábor életében: 1880-ban megszületett a fia, [a későbbi miniszter](https://hu.wikipedia.org/wiki/Ugron%5FG%C3%A1bor%5F%28politikus,%5F1880%E2%80%931960%29?ref=uh.ro), **ifjú Ugron Gábor** – az idősb Gábor közben ismét képviselő lett, 1887-ben többedmagával kivált a Függetlenségi Pártból, alapítója volt a 48-as pártnak. Emellett jelentős szerepe volt abban, hogy [1888\. március 15-én begördüljön az első vonat szülővárosába, Székelyudvarhelyre](https://www.uh.ro/itthon/kozelet/5598-a-szekely-gozos-unnepe-is-marcius-15-e). **Daniel Gábor**ral közösen, politikai és vállalkozói erejüket latba vetve a sok nehézség ellenére mégis létrehozták a Héjasfalva–Székelyudvarhely [vasúti szárnyvonalat. ](https://www.uh.ro/kultura/alter/12598-az-egykori-varos-a-szekely-vasut-tortenete)Rajta is van az eseményt megörökítő elhíresült fotográfián, a mozdony bal oldalára van felkapaszkodva.

![](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/szekelyvasut/udvarhelyvasut.jpg)

A politikus Ugron foglalkozott egyébbel is, hiszen idehaza, Bethlenfalván fűrészáru-telepe és cserépgyára is volt, nem beszélve a család birtokairól. A vasutat építtető társulat alelnökeként még 1887-ben tölgyfaerdőt vett a katolikus egyháztól Pálfalván, azt pedig továbbadta „jó áron" a vasútépítő **Kutlánya János** vállalkozónak. Az ügyből botrány lett, összevesztek a vállalkozóval a fa felett.

A vasút azonban nemcsak az Ugronoknak, hanem az egész Udvarhelyszéknek vitathatatlanul nagy hasznot hozott, hozzájárult az azóta is páratlan méretű és léptékű fejlődéshez – gondoljunk csak arra, hogy a Székelyudvarhelyen ma is álló középületeink, iskoláink java része, a kórház akkor épült fel, abban a korszakban kapta meg a város központja jellegzetes arculatát.

## Váratlanul halt meg

Ugron élete végéig parlamenti képviselő volt. Nem nyugodott az 1900-as évek elején sem, „Gábor úr" (így, vagy Rabonbánnak nevezték Pesten) még a császár által kínált bárói rangot is visszautasította ezzel, a konokságára jellemző mondattal, hogy „nekem ne adjon egy Habsburg rangot, volt az én familiámnak rangja-neve már ezen a vidéken, amikor az ő fenséges családjának még a hírét sem hozta erre a szél."

Váratlanul, mindössze 63 évesen, 1911\. január 22-én halt meg Budapesten, József körúti lakásában. Betegeskedett, influenzát kapott, de ettől még bejárt a parlamentbe, nem tulajdonított nagy fontosságot a betegségének, hiszen egészséges, nagytermetű ember volt. Halála napján, délelőtt olvasgatott, felesége és lánya már holtan találtak rá, szívinfarktust kapott.

Koporsóját hazahozták és a Szejkefürdő közelében, a Nagymálon 1890-ban felépített családi kriptában temették el, hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára. A kis építményen az UGRON LÁZÁR VÉGRENDELETE FOLYTÁN ÉPÍTETTE UGRON ÁKOS 1890\. ÉVBEN felirat olvasható, a kriptában nyugszanak a leghíresebb Ugronok és későbbi leszármazottaik is – Ákos (1849– 1926) a testvéröccse volt Ugron Gábornak.

![ugron6](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/UgronGabor/ugron6.jpg)

„Forró nemzeti érzése és hite nemzete nagy hivatásában, az egész nemzet előtt bebizonyított tényként áll" – írta róla az akkori Udvarhelyi Híradóba a főszerkesztő **Becsek Aladár**. **Ignotus Pál** így írt Ugron Gáborról: „Pályafutása se nem speciálisan, se nem tipikusan magyar -, de van benne olyas tragikum, mégpedig helyzeti, meg csakugyan magyar. E tragikum tudniillik, abban áll, hogy Ugron Gábort sem tehetségének túltengése, sem egyéniségének egyenetlen volta, sem nyugtalansága vagy hitetlensége nem gátolta volna a legmagasabbra való jutásban, ha nem székelynek születik s nem dzsentrinek, hanem magyarnak és mágnásnak" − a teljes írást[ itt lehet elolvasni.](http://epa.oszk.hu/00000/00022/00073/02200.htm?ref=uh.ro)

*Cikkünkhöz felhasználtuk *dr. Gidó Csaba* korábban megjelent írásait, *Vofkori György* Székelyudvarhely – Várostörténeti képekben című könyvét, *Novák Károly István* Azok a boldog békeidők Székelyudvarhelyen című kötetét, a szerző korábban megjelent írásait és más forrásmunkákat is. Ugron Gábor leszármazottaival [itt lehet elolvasni egy beszélgetést](http://www.hargitakiado.ro/cikk.php?a=MjE4OQ==&ref=uh.ro), a híres arisztokrata család történetéről és napjainkban végzett tevékenységéről pedig [alapítványuk honlapján lehet többet megtudni.](http://www.ugronalapitvany.ro/in/rolunkcs.html?ref=uh.ro)*