> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Egyforma a bőrszínük, de nem feltétlenül ugyanaz van alatta
- URL: https://www.uh.ro/egyforma-a-borszinuk-de-nem-feltetlenul-ugyanaz-van-alatta/
- Published: 2024-10-17T07:20:47.000Z
- Updated: 2025-03-27T12:27:54.000Z
- Description: Olyan nincs, hogy cigány, román vagy magyar, itt mindenki egyfajta. Ha az ember normális és úgy viselkedik, ahogy kell, nem különböztetik meg.
- Author: Márkos Tamás
- Tags: Életmód, roma emancipáció, roma felzárkózás, roma-magyar együttélés, Tavesz Baktalo, Udvarhely, #wp, #wp-post, #Import 2025-03-27 14:04

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/03/jani-1-8.jpg)

**Jani** vagyok, 25 éves. Mi a Budvárban laktunk, de örülök annak, hogy ki tudtunk tűnni abból a közösségből a szüleinknek köszönhetően és a gyermekeinket nem ott kell neveljük, ahol mi nőttünk fel. A Budvárhoz képest valamivel jobb körülmények között lehet lakni ott, ahol most lakunk, de nem a legmegfelelőbb. Nincs annyi konfliktus, higiénia szempontjából is jobb. Itt mindenki végzi a saját maga dolgát. Reggel fölkel, elmegy dolgozni, hazamegy és pihen. Én szabadúszóként dolgozom, ezermester vagyok. Amit kell, megcsinálok bármit. 

Többnyire magyar közösségben lakunk, mert a Cekendről van szó, a Kórház-negyedben lakunk. Itt vannak ezervalahányan, abból körülbelül van vagy száz roma. De ez így pont jó, még kevesebb kéne legyen, mert a romákkal nem lehet kijönni.

# Itt mindenki egyfajta

Az nagyon jó, hogy vannak itt munkatársak, ismerősök. **Olyan nincs, hogy cigány, román vagy magyar, itt mindenki egyfajta.** És hogyha az ember normális és úgy viselkedik, ahogy kell, nem különböztetik meg, hanem egy kalap alá veszik. 

> A *Tavesz Baktalo* sorozatunkban Udvarhely utcáin megszólított embereket kérünk, hogy osszák meg velünk tapasztalataikat és véleményüket a roma közösségekkel kapcsolatban. Célunk, hogy hiteles képet kapjunk arról, hogyan éli meg a többségi közösség a roma és nem-roma lakosok együttélését és milyen pozitív élményekkel vagy kihívásokkal találkoznak a mindennapokban.

Minket édesanyám és édesapám is – Isten nyugtassa – iskoláztatott, próbáltak tanítani, hogy normálisan éljünk. Csak annyi, hogy hiába harcol a szülő, ha a tizenéves gyereknek az esze nem azon jár, amin kellene, nincsen annyira fölvilágosítva, nincsen annyira kinyílva az esze, hogy a szülők után hallgasson, hogy a szülők mit szeretnének.

Én is például tizenöt éves voltam, még iskolába jártam, amikor megszületett a fiam. A szüleim támogattak, a szüleim segítettek, hogy járjak iskolába, hogy végezzek egy szakmát. Abbahagytam inkább a líceumot, s nekifogtam szakiskolának, hogy tudjak valamit kezdeni az életben, hogy tudjak megélni, hogy ne várjak örökké a szüleimre. 

Szerintem úgy lenne jó, hogy a magyarok ne ítéljenek el mindenkit egy alapján – például, teszem fel ez a cigány ezt csinálta Bihar megyében vagy Iași megyében vagy bárhol –, hanem **egyszer ismerjék meg az embert és utána kezdjenek el ítélkezni**. Mitől egyforma a bőrük színe, attól nem feltétlenül pont ugyanaz van alatta.

A romák pedig azt tehetnék, hogy ne rontsák a roma közösséget betöréssel, verekedéssel, rágalmazással, garázdasággal. 

Örülök, hogy megismertem, köszönöm, hogy meghallgatott.