> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Drogok: mit tehet a szülő, a rendőr és a pszichológus?
- URL: https://www.uh.ro/drogok-mit-tehet-a-szulo-a-rendor-es-a-pszichologus/
- Published: 2023-03-01T18:07:06.000Z
- Updated: 2025-04-01T14:36:38.000Z
- Description: Ha már az iskolások között is rohamosan terjed a kábítószer.
- Author: Szilágyi István
- Tags: Életmód, Asztalos Ágnes, Asztalos Lehel, drogfogyasztás, drogok, helyi rendőrség, iskolai tanácsadó, Katona Lóránt, pszichológus, szerhasználat, Szülők Iskolája, #wp, #wp-post, #Import 2025-04-01 15:37

*Székelyudvarhelyen is már csak az nem drogozik, aki nem akar* – állapíthatjuk meg akár magunk is, az elmúlt évek hírei, meg a diszkós/házibulis tapasztalatok alapján. Egyre elérhetőbbé válnak a különféle „cuccok”, és aggodalomra az ad még több okot, hogy **nemcsak a többé-kevésbé tudatos, érett felnőttek körében, hanem az iskolások között is rohamosan terjed** a szerhasználat. Február 6-án nem csak a törökországi katasztrófa, hanem ez a kimondott felismerés is megrázott azon a beszélgetésen, melyen **Asztalos Ágnes** iskolai tanácsadó és **Asztalos Lehel** pszichológus, illetve **Katona Lóránt** helyi rendőr voltak a meghívott előadók.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/madv_-16-1.jpg)

###### Fotók: Székelyudvarhelyi RMDSZ, Madvertising

A református főesperesség vadonatúj előadótermét főleg serdülőkorú gyerekeikért aggódó, érdeklődő szülők töltötték zsúfolásig meg azon a hétfő estén. Habár a meghívottak maguktól is sok szempontot érintettek, valósággal záporoztak a közönségből érkező kérdések a kétórásra nyúlt találkozón.

Amíg a helyi rendőrség aligazgatója **a bűncselekményekkel, kihágásokkal hozta kapcsolatba** a drogfogyasztást, addig az iskolai tanácsadók arról beszéltek, hogy **miként kerülhetnek kapcsolatba a kamaszok a szerekkel**, milyen hatással van a még fejlődő szervezetükre. A meghívottak pedig abban leltek közös nevezőre, hogy a szülők szerepe mennyire fontos ez ügyben, és megpróbálták néhány hasznos tanáccsal is ellátni a jelenlévőket.

# **A bűnözés melegágya?**

A helyi rendőrség a **különféle csendháborítások, rendbontások, közúti balesetek, sürgősségi beutalások** kapcsán került képbe a témával. Katona Lóránt szerint eleve felmerült bennük, miért is történnek ezek, s miután az állami rendőrségnek sikerült beszereznie egy drogtesztet, az „sok mindent megmagyarázott”: alkohollal kevert túladagolást, eszméletvesztést és bántalmazást, visszaélést, vagy a Tábor negyedi autórongálásokat.

Egyébként a **leggyakrabban kimutatott kábítószerek** a „fű” (marijuana/cannabis) és a „kristály” (amfetamin, metamfetamin), a lányok italába a hírhedt Ginát szokták belekeverni, de sima hígítókat, ragasztókat *(Prenadez)* is használnak – gyakran találnak zacskókat, dobozokat az iskolák, a csillagvizsgáló, a Kaufland mögött.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/madv_-9-2.jpg)

Ha valakinél szert találnak, azonnal jelzik az állami rendőrségnek, mert az ő hatáskörükbe tartozik, de **sok a módosított szer (*dizájnerdrog*), így el lehet kerülni a tiltott hatóanyag kimutatását**. Ettől a dizájner drogok nem kevésbé veszélyesek, Katona tudomása szerint ugyanúgy okozhatnak például szívstoppot, rögösödést.

„**Visszasírjuk a régi szép időket, amikor a klasszikus drogokat használták** *, és tudtuk, hogy milyen hatásai vannak, mit jelent a túladagolás, tudtuk a megoldást. Most meg sokszor fogalmunk sincs, hogy mivel állunk szemben, és sürgősségi hívásra érkezik a mentő a tudatán kívüli állapotban magára hagyott serdülőhöz*” – fűzte hozzá valamivel később **Asztalos Lehel**, a híres toxikológusnak, **dr. Zacher Gábor**nak tulajdonítva a gondolatot.

A rendőröknek ugyan sikerül időnként felszámolniuk drogterjesztő „sejteket”, a jelenség mindig máshol üti fel a fejét, s különben “nem is úgy megy az osztás, mint a filmekben, hogy fekete autóból, hanem sokszor osztálytársak között” – folytatta Katona. Ők a helyi rendőrségnél eleve úgy látják, hogy **a baráti társaságok befolyásolják nagymértékben** a fiatalokat, ezekre a körökre pedig nincs elégséges rálátásuk, „*a rendőrnek akkor lesz gyanús, ha már a póznáról kell leszedni a gyereket*”.

Ők mind tarthatnak előadásokat az iskolákban, de még mindig **a szülők a legfontosabb szereplői a prevenciónak**, mert – jó esetben – mégiscsak ők töltik a legtöbb időt a gyerekeikkel. Vannak jelek: megváltozik a gyerek viselkedése, a tanulmányi eredményei, hogyan eszik, alszik – ezeket a szülők vehetik észre. Azt is a szülők tudják felügyelni, hogy iskola után vagy péntek este hova járnak, milyen társasággal, ezért arra kérik őket, hogy jelezzék, ha gyanús személlyel találkoznak a gyerekek.

# **A közösség már azzal is tesz,** 

ha összegyűl és beszél róla, mint ma – vette át a szót tőle **Asztalos Ágnes**, egyetértve azzal a gondolattal, hogy a szülőknek nagy a felelősségük, de szerinte nincsenek eléggé felvértezve egy egyre komplexebb világban. Iskolai tanácsadóként neki az a tapasztalata, hogy **a szülő többet tud a kávéfőző, az autó működéséről, mint a gyermekéről**, pedig szülőként az egyik alappillér, hogy felkészülten vágjunk neki a serdülőkornak.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/madv_-28.jpg)

Tudja, hogy ez nem könnyű, a kamaszkori szembeszállás miatt is a szülők gyakran tehetetlennek érzik magukat, de Asztalos Ágnes nem győzi hangsúlyozni a **mélyebb megismerés és megértés** fontosságát. A csecsemőkor után a serdülőkorban ez különösen fontos, amikor ugrásszerűen fejlődik a gyermek, és „a fejlődési folyosó végén”, alig pár év alatt egy önmagával tisztában lévő felnőtt kellene hogy kijöjjön – emelte ki a szakember.

Ez az időszak attól kritikus, hogy **a tinik agyának pont a kockázatfelmérésért, impulzuskontrollért, a kritikus gondolkodásért felelős része nem eléggé fejlett**, miközben nagy bennük a kíváncsiság, a tapasztalatszerzés, az izgalmas élet vágya. Természetes, hogy próbálkozik, mert keresi a saját útját, identitását, de az a kérdés, hogy sikerül vagy elvész az identitások sűrűjében. A fiatal felnőtt jövőképére veszélyes, ha elbizonytalanodik abban az időszakban, amikor még „hiányzik az a 20% az érettséghez”, s az együtthatók könnyen krízishez vezethetnek: túl korai szexuális élet, ittas vezetés, kisebb bűncselekmények, öngyilkossági kísérlet.

> Habár Asztalos Ágnes annyira nem hisz a generációelméletekben, a keretezés szempontjából hasznosnak tartja az úgynevezett **Z generáció** definícióját: az 1999 és 2009 között születettek, akik „megkérdőjelezik a prédikációkat, a sztereotípiákat, fontosak számukra a virtuális kortárscsoportok”. *(Ha többet olvasnál a témáról,* [*ezt a szakirodalmi összefoglalót*](https://ktk.pte.hu/sites/ktk.pte.hu/files/images/szervezet/intezetek/mti/pal%5Ftorocsik%5Firodalmi%5Fattekintes%5Fa%5Fz%5Fgeneraciorol%5F2013.pdf?ref=uh.ro) *ajánljuk.)*

Ezért fontos, hogy legyen meg a védőháló, amivel a család kifogja a serdülőt szükség esetén, viszont, **ha otthon nem kapja meg az érzelmi biztonságot, sorozatos kudarcot él meg, akkor a kortársak között fogja keresni**, ahol nagy eséllyel éppen az számít, hogy „ki csinál nagyobb hülyeséget”. Asztalos Lehellel együtt úgy látja, a szerhasználat kérdésében is egyre mérvadóbb a baráti társaság, az annak való megfelelés, „hogy felnézzenek rá”, akkor is ha a csoportelvárás történetesen kártékony. Ráadásul a baráti szférától már otthon sem választható le annyira a fiatal: könnyedén kapcsolatban marad velük a telefonján keresztül.

# **Semmiképp ne rivalizáljunk a kortársakkal**

– óva intett Asztalos Ágnes –, hanem hódítsuk vissza őket, olyan eseményekkel, alkalmakkal, amik vonzóvá válhatnak számukra. Nem érdemes sulykolni a racionalitást, „falra hányt borsó” a kritizálás és a moralizálás, inkább **élhető alternatívát kell nyújtani**. Például Ágnes érvényesnek látja azt, hogy alacsonyabb a szerhasználat azoknál, akik sportolnak, táncolnak, erős hobbijuk van, ami sikerélményt generál – erősített rá egy közönségből érkező feltételezésre.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/madv_-35-1.jpg)

**De ha nincs probléma otthon, valószínűleg akkor is ki fogják próbálni**, mert hajtja őket a kíváncsiság – tette hozzá Asztalos Lehel –, viszont kisebb eséllyel térnek vissza hozzá, ha a drog nem kell kompenzáljanak valamit érzelmileg, nem kell bizonyítsanak senkinek. Ha folytatják, akkor valami hiányzik, és eszköznek használják. Azt kell megtudni, hogy mit kapnak a szertől, a csoporttól, mivel van bajuk.

A helyzet felismeréséhez **fontos figyelni a jelekre** (*sápadtság, fogyás, furcsa eszközök, pénzkezelés, társaság, teljesítmény*), és szoros viszonyban maradni a gyermekkel, de anélkül, hogy ezt nyomásként élné meg – ajánlja Asztalos Ágnes, akivel egyetértésben Asztalos Lehel is úgy látja, hogy hiába jön racionális érvekkel a felnőtt. Inkább **vonjuk be úgy a beszélgetésbe, hogy ne a számonkérést érezze**, hanem az elfogadó, szeretetteljes kíváncsiságot. Meséltessük, keressük meg közösen az információkat – fogalmazták meg talán az egyetlen általánosan érvényes tanácsot a sokféle helyzetre.

Asztalos Lehelnek egyébként az a tapasztalata, hogy alapvetően kíváncsiak, nyitottak a felnőttek véleményére, ám szerinte **van az a pont, amikor a szülő élhet az autoritásával.** Ha a szülő felismeri, hogy gyermekét a társaság kényszeríti szerhasználatra, akkor hozhat a gyerek helyett döntést, eltilthatja tőle – húzta meg a vonalat kategorikusan, megjegyezve ugyanakkor, hogy

# **nem lehet mindent a barátokra fogni.**

Szerinte is több oka van a szerekhez fordulásnak, ami a középiskolákban egyre gyakoribb és nagyobb probléma – annál inkább a függőség kérdése.

**A hozzá fordulók többsége érzelmileg elhanyagolt fiatal**, ami megint csak azt bizonyítja, hogy legmeghatározóbb a szociokulturális közeg, amiben megtanulunk működni, konfliktusokat megoldani, szorongásoknak, érzéseknek hangot adni. Ezt pedig a családban kezdjük el tanulni. Ha a szerhasználat, akár az alkoholfogyasztás is elfogadott, a családi eseményeken „természetes”, akkor nem is tudatmódosító szerként határozzuk meg. Pedig a gyógyszerektől a ragasztókon keresztül az ópiumszármazékokig minden az, hangsúlyozta a meghívott.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/madv_-26-1-2.jpg)

„**Ha azt tapasztalom, hogy sok mindenre megoldás** *, lazítás címszó alatt apu megiszik pár sört a munka után, vagy hétvégén összeülünk a barátokkal, és mindig iszunk vagy különféle szereket használunk*”, **akkor ez lesz a normális**. Ahogy Amerikában a hippimozgalom idején kialakult egy szubkultúra, úgy most a deszkások spangliznak, az electro bulikon meg a partidrogok mennek. 

De nem csak a serdülők, hanem a felnőttek is „tekernek egy rakétát” – sorolta a példákat, hogyan ivódik be a szerhasználat a közösségi életbe. Hogy mennyire elterjedt*,* arra Katona Lóránt is tudott egy történetet: ismerősétől hallotta, hogy **babalátogatón a mogyoró mellé „egyéb” is került**. Vagy volt olyan, hogy gyorsfutárnál találtak szert (egy nemrég lekapcsolt udvarhelyi dílerről [itt olvashatsz](https://www.uh.ro/elfogtak-egy-udvarhelyi-ferfit-mikozben-drogot-probalt-eladni-video/)).

Ahogy arra Asztalos Ágnes is rámutatott, a serdülőkorban azért hatványozott ennek a veszélye, mert még fejlődésben van az agy, „még nincs keresztülhuzalozva”. S ha az impulzus elég sokszor beég, akkor az úgy marad, mint egy processzorba beégetett program. Fiatal felnőttként mindig hasonlóan fog dönteni. **Ha szorongásra szerhez nyúl, és úgy érzi, felszabadul tőle, akkor ez ég be, a legegyszerűbb, betanult mód** – magyarázta Asztalos Lehel a folyamatot, ami pszichiátriai problémákhoz vezethet,

# **ám sokan nem ismerik fel, vagy nem látják be az összefüggést.**

– *Kiderül, hogy napi rendszerességgel spanglizik s közben értetlenül áll azelőtt, hogy bipoláris depresszióban szenved. Pedig számára is elérhető az információ, de szelektíven gyűjti azokat, hogy a saját meggyőződését igazolja: nem is okoz függőséget, nincsenek is elvonási tünetek, nem is vagyok másnapos stb. *Oké, lehet, hogy nem érzed fizikailag, de mi van a pszichés egészséggel?** – merthogy ingerültséget, nyomasztó, depresszív érzést okozhat a szer hiánya.

Viszont, **ha már jelentkezik nála a páciens, azt eleve jó jelnek veszi**, mert akkor már tudja, hogy megfordítható a helyzet – válaszolt a pszichológus egy közönségkérdésre, megjegyezve, hogy az esetek többségében maguktól jönnek a fiatalok, nem szülői nyomásra. Eddig egy olyanról tud, hogy a szülő észrevette a tüneteket és ő tanácsolta a gyerekének, hogy keressen fel szakembert. Minden iskolában van ingyenes tanácsadó, ők maguk is részt vesznek drogprevenciós kampányokban, illetve magánrendelőkhöz is lehet fordulni, Ágnes pedig külön ajánlotta a *Bonus Pastor* terápiáját Magyarózdon (amit az [uh.ro-n](//) is rendszeresen hirdetünk).

> A február 6-ai esemény *A szülők iskolája* című előadássorozat első része volt, amelyet az *RMDSZ Nőszervezetének* udvarhelyi egysége szervez. Az első kiadáson „fellépett” **egy politikus** is, ám hozzájárulásának túlnyomóan *politikai* jellege miatt [külön véleménycikkben](https://www.uh.ro/miert-nem-hallgattam-inkabb-zenet/) olvashatsz róla.