> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# De legalább nukleáris baleset egyelőre nem fenyeget
- URL: https://www.uh.ro/de-legalabb-nuklearis-baleset-egyelore-nem-fenyeget/
- Published: 2023-08-05T17:19:51.000Z
- Updated: 2025-04-01T14:24:17.000Z
- Description: A háború egyik nagy meglepetése, hogy a németek és az amerikaiak lassítják a fegyverszállítmányokat.
- Author: Buzás Ernő
- Tags: Vélemény, nukleáris katasztrófa, orosz-ukrán háború, #wp, #wp-post, #Import 2025-04-01 15:37

**A háború egyik nagy meglepetése, hogy a németek és az amerikaiak lassítják a fegyverszállítmányokat.**

Moszkva megint kapott a hét elején dróntámadást, lekerül végre a szovjet címer a hatalmas kijivi szoborról, és **a Fekete-tenger, ami már szinte „orosz tó” lett**, hirtelen nagyon veszélyessé vált az orosz flottának. Egy kicsit a lengyelek és az ukránok is csörtetik a kardot egymásnak, de legalább nukleáris baleset egyelőre nem fenyeget.

## Harcok

[Augusztus elsején](https://www.reuters.com/world/europe/drones-target-moscow-high-rise-building-hit-2023-08-01/?ref=uh.ro) másodszor lőnek be három nap alatt az ukránok a moszkvai toronyházba, ahol minisztériumok működnek. Két drónt lelőnek az oroszok, de egy becsapódik. Adódik az ősi kérdés: mit csinál az orosz légvédelem? Még ha Oroszországon belülről is indítják a drónokat, akkor is hogyan lehet, hogy eljutnak Moszkváig, ráadásul stratégiai célpontokat találnak el?

A brit védelmi minisztérium [augusztus harmadikai](https://twitter.com/DefenceHQ/status/1686977578488274944?s=20&ref=uh.ro) jelentése szerint Ukrajna déli részén a növényzet akadályozza mindkét fél haladását. Ugyan az a régió alapvetőn szántóföld, és ennek megfelően szoktunk rá gondolni, de másfél év harc azt is eredményezi, hogy a környéken nem szántottak, és az idei esőzésektől még gyorsabb lett a bokrosodás. A hadászatban, bár nem szexi téma, gyakran nagyon fontos szerep jut az aljövényzetnek. A második világháborúban is nagy szerepe volt, például az [ősi francia sövények](https://www.wearethemighty.com/mighty-history/this-is-how-hedgerows-made-the-invasion-of-normandy-a-living-hell/?ref=uh.ro) az utakra kényszerítették a tankokat és jelentősen lassították a normandiai partraszállás haladását.

[Augusztus másodikán](https://www.france24.com/en/europe/20230802-%F0%9F%94%B4-live-russian-drone-attacks-target-kyiv-and-odesa-region-port?ref=uh.ro) az oroszok mélyen belőnek a Dunán fekvő Izmail kikötővárosba – gyakorlatilag a román határon van, ma is van 4-5%-nyi román anyanyelvű lakosa. Épp csak annyi óvatosság mutatkozik orosz részről, hogy drónnal lőnek, nem a nagyobb és pontatlanabb rakétákkal. A Kígyó-sziget is túlzottan közel volt már a román, ezáltal a NATO-határhoz, de ez már csak pár száz méter a határvonaltól, és a román hajózásban is fontos a Chilia-ág. Újabb Afrikának, Kínának és Izraelnek szánt gabona pusztul el, [nő a gabona világpiaci ára](https://www.dailysabah.com/business/economy/global-grain-prices-soar-as-russia-strikes-ukraines-danube-port?ref=uh.ro). Harmadikán is támadások érik a dél-kelet ukrajnai kikötőket.

Augusztus negyedikén fordul a kocka: az [Olenyegorszkij Gornyak](https://telex.hu/kulfold/2023/08/04/videon-az-ukran-tamadas-ami-harckeptelenne-tette-az-orosz-hadihajot?ref=uh.ro) partraszállító hajót, az orosz flotta egyik jelentős hadihajóját egy ukrán vízi drón találja el, ez gyakorlatilag távolról irányított robbanószeres csónak. „Vótmá” – legyinthetne a kedves olvasó, csakhogy van egy kis nüansz. A támadás nem a Krímen történt, hanem az orosz Novorosszijszk kikötőjében – ha emlékszünk még, ide vonták vissza Ukrajna közeléből a hajókat az oroszok, hogy azok biztonságban legyenek. Egy jól védett katonai kikötőről van szó, az orosz fekete-tengeri flotta legnagyobb kikötője. A hajó pedig egy 113 méteres, 3600 tonnás konstrukció, ami most elég fura szögben áll, így lehet, hogy hamarosan tengeralattjáróvá léptetik elő őt is, mint a Moszkva hajót.

Hogy folytatódjon a megalázás, [ötödikén](https://telex.hu/kulfold/2023/08/05/az-ukran-biztonsagi-szolgalat-vallalta-az-orosz-tanker-elleni-tamadast?ref=uh.ro) meg egy SIG nevű, katonai műveleteket támogató tankert semlegesítettek, ráadásul, eddig szokatlan módon, az SZBU (ukrán titkosszolgálat) magára vállalta. Minden bizonnyal nagyon fog hiányozni ez az üzemanyag a fronton harcoló oroszoknak, a tanker tele volt. A támadás a Kercsi-hídnál történt, a forgalmat is felfüggesztették rajta egy ideig, de még nem világos a cikk írásakor, hogy a híd maga szenvedett-e sérülést.

És végül a cseresznyét is feltették az ukránok a habra: augusztus ötödikén figyelmeztetést adtak ki, hogy az orosz kikötőkbe ki-be tartó hajók [számoljanak azzal](https://twitter.com/IAPonomarenko/status/1687776405776384000?s=20&ref=uh.ro), hogy augusztus 23-tól minden fekete-tengeri orosz kikötőt háborús veszélyek fenyegetnek. Hatalmas fordulat ez az orosz blokádban, a háborúban, és hamarosan a gabonaegyezményben is.

Vegyük sorra: az orosz blokád betartatásához az orosz hajóknak lőtávon belül kellene lenniük, de ezáltal veszélynek teszik ki magukat – az ukrán drónok akár 800 km-t is tudnak úszni. A háborúban meg azért, mert ezzel többé nincs a vízen biztonságos táv az oroszoknak – hacsak nem vonulnak vissza a Volga-Don csatornán a Kaszpi-tengerre, de akkor meg nem lenne flotta a Fekete-tengeren. És fontos a gabonaegyezmény szempontjából – úgy léptek ki belőle az oroszok, hogy azt hitték, ők vannak előnyben, és zsarolni fogják az ukránokat is és a világot is. Erre kiderül, hogy még azt a kereskedelmet is elveszíthetik, ami eddig biztonságban volt. Lehet, hogy nagyon gyorsan kényszerülnek vissza a tárgyalóasztalhoz, nekik is fontos, hogy tudják eladni a termést és a termékeket, hiszen a háborúhoz nekik is pénzre van szükségük.

Negyedikén [a Krímet is lőtték az ukránok](https://understandingwar.org/backgrounder/russian-offensive-campaign-assessment-august-4-2023?ref=uh.ro), mind vízi, mind légi drónokkal. Az oroszok saját jelentése szerint 13-at lelőttek, egy viszont biztosan eltalálta a célpontját, a feodosziai olajfinomítót, de tűz hiányában valószínűleg a művelet célját nem érték el.

Ugyancsak negyedikén [jelentette be](https://news.yahoo.com/ukrainian-armed-forces-break-first-182200465.html?ref=uh.ro) **Hanna Maliar**, ukrán védelmi miniszterhelyettes, hogy az orosz védelem első vonalát több helyen áttörték. Általában késleltetéssel jelentenek be bármit, érthető okokból, de most mintha nem lenne nagy eltérés a geolokációs adatok és a hivatalos bejelentések között.

Közben több nyugati szakértő és cikk is taglalja, hogy az ukránok stratégiája az adott helyzetben végülis érthető és helyes. A Nyugat azért tudna elméletileg másképp harcolni, mert meg lenne hozzá a légiereje és modernebb tüzérsége, de már az aknamezők ellen ugyanúgy nem tudna annyira gyorsan haladni. **Lawrence Freedman**, aki a hadi tudományok professzora a *King’s College London egyetemen*, publikált egy [kimerítő elemzést](https://samf.substack.com/p/ukraines-counter-offensive-setting) a témában. Többek között felhívja a figyelmet arra, hogy az utóbbi időben nagy hangsúly esik a katonai műveletekre, de arra kevésbé, hogy a háborúnak integráns része az attríció is, az nem pusztán hiba vagy rossz tervezés eredménye. Így az ukránok műveletei az oroszok ledarálására szükségesek, és a körülményekhez képest jó hatást érnek el. Habár, tegyük hozzá, nagy szükségük lenne a jobb és több fegyverre, Pistorius alább részletezett kifogásával szemben.

## Támogatások

**Boris Pistorius** német védelmi miniszter [szerint](https://www.pravda.com.ua/eng/news/2023/08/3/7414061/?ref=uh.ro) Németország nem ad Taurus rakétákat az ukránoknak, mert szerinte nincs sürgős szükség rájuk. Amellett, hogy **épp háború van, ennél sürgősebb nem volt és nem lesz**, mi ez az érvelés? Akkor mikor lenne sürgős? Amikor már nem marad képzett katona, aki ki tudná lőni? Majd az amerikaiakra mutatott, hogy ők sem adnak rakétát. Hasonlít ez a Leopardos vitához, akkor is ez a két ország húzta az időt furábbnál furább érvekkel. **A háború egyik nagy meglepetése, hogy a németek és az amerikaiak próbálják folyton lassítani a fegyverszállítmányokat**, míg közben olyan országok, mint az olaszok, akik addig amolyan oroszbarátoknak számítottak, jó ütemben szállítanak. Fura világot élünk.

## Oroszország

Negyedikén **Alekszej Navalnij** orosz ellenzéki politikust, aki eddig is gulág-szerű munkatáborba volt zárva, az orosz bíróság [további 19 évre ítélte](https://hu.euronews.com/2023/08/04/navalnij-itelet-ensz-eu-usa?ref=uh.ro). Eddig sem volt esélye indulni, csoda, hogy életben van még, de az orosz hatalom fontosnak gondolhatta megerősíteni, hogy a szavazók ősszel ne számítsanak ellenzéki fordulatra.

Harmadikán **Igor Girkin** (Putyin-kritikus orosz háborús bűnös) [nyomozati anyagát](https://understandingwar.org/backgrounder/russian-offensive-campaign-assessment-august-3-2023?ref=uh.ro) titkosították. Talán elejét akarják venni annak, hogy a vele szimpatizáló katonák és titkosszolgálatisok tudják követni a perét. Mivel Girkin még mindig népszerűségnek örvend, a hatóságoknak érdeke minél halkabban intézni az ügyét.

## Diplomácia

Augusztus másodikán végre **lekerül a szovjet címer a kijivi Szülőföld emlékműről**, Európa máig legmagasabb szobráról (alappal együtt 112 m), helyére az ukrán címer, a háromágú szigony kerül. Több országban tiltások érvényesek kommunista önkényuralmi jelekre (eltérő szigorral), leginkább posztszovjet és posztkommunista országokban, mint Ukrajna, Georgia (régebben Grúzia), Litvánia, Lettország, Németország. A háború felgyorsította több országban is az ilyen emlékművektől való megszabadulást – ezek névleg a szabadságnak és az elesett katonáknak állítanak emléket, de biztosan nem kell magyarázni itt, Kelet-Európában, hogy az igazi céljuk az volt, hogy emlékeztessenek, ki az úr a háznál. Ezért is tombolt korábban Oroszország mindig, ha csak át akartak helyezni ilyen emlékműveket a baltiak (például az észtek 2008-ban, amikor történelmi léptékű kibertámadást is kaptak emiatt). Nem tetszik az oroszoknak, ha a lenézett gyarmatok esetleg önállóan szeretnének élni és dönteni.

Mintha nem lenne elég, hogy egy flotta nélküli ország elől kell az orosz flottának menekülnie, a kínaiak, **az oroszok állítólagos korlátok nélküli barátai,** [**részt vesznek**](https://www.france24.com/en/live-news/20230805-saudi-dives-into-ukraine-peace-push-with-jeddah-talks?ref=uh.ro) **az augusztus 5-6-i szaúdi tárgyalásban**, amelynek témája a konfliktus békés megoldása, és ahova az oroszokat nem hívták meg. A júniusi, koppenhágai találkozón nem vettek részt a kínaiak, ez most kellemetlen jelzés Moszkvának. Ugyan nem valószínű, hogy bármi megoldás születne, vagy hogy Kína ebben a fázisban belemenne abba, hogy szóljon Putyinnak, hogy visszább kéne venni végre, de maga az, hogy a szuperhatalom **Oroszország feje fölött, az ő beleszólása nélkül tárgyalnak az ő háborújáról – hát, arra nem szó az, hogy megalázó.** Ilyen manővereket a Szovjetunió engedhetett meg magának kisebb országokkal szemben, de ilyenek egyszerűen nem történnek nagy országokkal, és főleg nem a világ állítólagos második katonai hatalmával. Mindeközben a jóval kisebb Ukrajna feje fölött nem tárgyalnak a jóval nagyobb amerikaiak ([a július elején kitudódott esetben](https://www.nbcnews.com/news/world/former-us-officials-secret-ukraine-talks-russians-war-ukraine-rcna92610?ref=uh.ro) egyetlen amerikai küldött sem birtokol döntéshozói pozíciót). Ráadásul, ha véletlenül Kína mégis ráunna hirtelen az oroszok kis játékára, akkor jelentős nyomást tudna gyakorolni Moszkvára. **Szögezzük le, ez még mindig nem jelenti azt, hogy tudna parancsolni Moszkvának.** Ennél jóval nagyobb hatalmi aszimmetriában sem működik a gyengébb fél teljes kontrollja, nemhogy egy akkora országgal szemben, mint Oroszország. Ugyanakkor hatalmas kihívást jelentene az oroszoknak, ha valaha arra kerülne a sor (de nem fog), hogy egyszerre küzdjenek meg a nyugati szankciókkal és a kínai nyomással. Az esélyek ellenére Oroszországnak főhet a feje, a szaúdi szervezés azt jelenti, hogy nem úgy néz ki, hogy a Nyugat akar az oroszoknak parancsolni, ez pedig Kína számára is emészthetőbb. **Ha Kína mégis elengedi Moszkva kezét, akkor az egy ilyen fél segítségével fog megtörténni, mint a szaúdiak.**

[Augusztus harmadikán](https://www.reuters.com/article/ukraine-crisis-grains-eu-idAFKBN2ZD1V6?ref=uh.ro) az EU figyelmeztette a fejlődő országokat, hogy ügyeljenek az olcsó orosz gabonával, mert **az oroszok igazi célja a függőség kialakítása, zsarolás céljából.** Ha belegondolunk, ez pontosan az a figyelmeztetés, amit sikertelenül szajkóztak a keleti államok a nyugat-európaiaknak, csak az a verzió gázzal volt: az úgymond olcsó orosz gáz becsapás, az igazi ár nem pénzben mérhető, hanem befolyásban. Nagy pozitívum, hogy most már értik ezt Nyugaton is. Az oroszokkal üzletelni mindig kockázatos, nem a pénz a fő céljuk, hanem a hatalom.

## Gazdaság

A kieső orosz fegyveripar egyik győztese [Franciaország](https://www.france24.com/en/europe/20230802-france-may-soon-overtake-russia-as-the-world-s-no-2-arms-exporter?ref=uh.ro) lehet. Azok az országok, amelyeknek kevesebb pénzük van, és/vagy kritikusabbak az Egyesült Államokkal, de nem szeretnének a kínaiaktól függni, jó partnert találnak a franciákban, akiknek mai napig kiváló fegyveriparuk van. India az egyik olyan ország, amely nagyban függ az orosz fegyverektől, nem tudja kiváltani hazai gyártással, és nem kíván riválisától, a kínaiaktól vásárolni (a kínaiak sem adnának el nekik). Ugyanez igaz a francia nukleáris iparra is.

A napokban kisebb [ukrán-lengyel diplomáciai viszály](https://hu.euronews.com/2023/08/03/diplomaciai-viszaly-lengyelorszag-ukrajna?ref=uh.ro) volt. A konfliktus forrása az volt, hogy Marcin Przydaczot, Andrzej Duda lengyel elnök nemzetközi politikai hivatalának vezetőjét kérdezték, az ukrán gabona behozatalának tilalmát meghosszabítják-e szeptember 15\. után. A magyarokhoz hasonlóan a lengyelek is csak átengedik a gabonát, de nem vehetik, hogy védjék a hazai mezőgazdászok profitját (és így lényegében magasan tartsák a gabona árát a fogyasztók felé is), habár náluk az sem mellékes, hogy év végén választások lesznek, a kormányzó PiS igyekszik elcsábítani a mezőgazdászokat.

Válaszadás közben azt is találta mondani, hogy az ukránok lehetnének hálásabbak a segítségért, amiért az ukránok behívták a nagykövetet. Erre Varsóban is kritikával válaszoltak, például Radosław Fogiel, a Szejm külügyi bizottságának vezetője szerint: **„Segíteni fogunk Ukrajnának, mert ez az érdekünk, de ugyanakkor nem engedhetjük meg, hogy olyan helyzet alakuljon ki, amelyben Lengyelországnak indokolatlan terhet kell viselnie."** De érdemes nem elfelejteni, hogy ezt is a mezőgazdászok csábításának fényében kell inkább nézni, a két országot jelenleg a kőkemény, nyers érdekek is összefűzik – és nem csak, rengeteg személyes és gazdasági kapcsolat is. Tehát a jelenet inkább csak múló epizód, mint bármi más.

## Nukleáris veszély

[Augusztus negyedikén](https://www.reuters.com/article/ukraine-crisis-zaporizhzhia-iaea-idAFV9N316010?ref=uh.ro) közleménybe adta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, hogy **végre hozzáférést kaptak a zaporizszsjai atomerőműhöz, és nem találtak robbanószert.** Eddig nem fértek hozzá a 3-as és 4-es reaktor tetőzetéhez és a turbinákhoz. Ez jó hír, ugyanis igazi veszélyt az atomerőműnél csak a komplexumban elhelyezett robbanószer jelentene, rálőtt tüzérségi lövedék vagy rakéta nem tudna jelentős kárt végezni a masszív komplexumban. A beton az beton.

> Az uh.ro a te véleményedre kíváncsi!Segíts nekünk megtervezni a jövőt! Csak pár kérdésre kell válaszolnod, mindössze 5 percbe telik, de nekünk sokat segítesz vele!  
>  
> [**Segítek, kitöltöm a kérdőívet! »**](https://forms.gle/xwVfbhmsnY2YSYjq7?ref=uh.ro)