> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Brüsszelt is bevették a székely aláírásgyűjtők
- URL: https://www.uh.ro/brusszelt-is-bevettek-a-szekely-alairasgyujtok/
- Published: 2021-05-11T06:23:21.000Z
- Updated: 2025-04-01T15:20:51.000Z
- Description: A végső határidő napjáig, három hónap alatt még két ország bezöldült, így tizenegyre nőtt a számuk. Hova tovább?
- Author: Szilágyi István
- Tags: Itthon, Világ, belgium, Brüsszel, európai polgári kezdeményezés, írország, pesty lászló, székely nemzeti tanács, #wp, #wp-post, #Import 2025-04-01 16:38

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/pestylaszlo-belgium-1.gif)

##### Pesty László, az online kampány koordinátora.

###### Fotó forrása: irdala.hu (Facebook)

**1.167.571-nél állt meg május 7-én, pénteken éjfélkor** a Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiókért indított online aláírásgyűjtése, napra pontosan két évvel annak elindítása után.

Legutóbbi híradásunk, **február 7-e óta újabb haladékot kaptak** a szervezők a koronavírus-járvány okán az Európai Bizottságtól, azóta újabb két tagállam, **Írország és Belgium is bezöldült**. Velük együtt tizenegyre nőtt azon országok száma, ahol sikerült elérni az érvényességi küszöböt. Az aláírásgyűjtés érvényességéhez egyébként hét országra volt szükség az egymillió aláírás feltétele mellett.

# **Belgiumot kimondottan azért célozták meg**,

hogy ezáltal fővárosát, amely egyben az EU intézményeinek egyik székhelye, érzékenyítsék a témával kapcsolatban, derült ki az *irdala.hu* koordinátorának, **Pesty László**nak közleményéből. „*Erre az utolsó hétre régóta készülünk. Szeretnénk ennek a 15 hónapos maratonnak a véghajrájában kipipálni az Európai Unió fővárosát. Igen, szimbolikus gesztusnak, szimbolikus győzelemnek gondoljuk, ha Brüsszel asztalára magát Brüsszelt tesszük le*” – írta Pesty még a hajrá előtt.

Az aláírásgyűjtés lezárásakor **végül 108%-ot sikerült teljesíteniük**, a 15.750-es küszöböt – magyar idő szerint – már déli 13 órakor, majd 17.071-nél álltak meg. Pesty elmondása szerint ez elsősorban **a belgiumi flamand közösségnek volt köszönhető**, de néhány magyar politikust is megemlített, akik mozgósították brüsszeli kapcsolataikat, mint például **Kulcsár-Terza József** (MPP) romániai parlamenti képviselőt és **Varga Judit** magyar igazságügyi minisztert. „*3 napja a balti oroszok is meggyőztek egy 30 ezres belgiumi orosz közösséget arról, hogy segítsenek. De így tettek a katalánok is. És az írek is. Az, hogy egy costaricai zsidó barátunk nem csak egy brüsszeli zsidó közösséget állított bele a kezdeményezés támogatásába, de az ott élő muszlimokat is meggyőzte a csatlakozásról, szerintem cseppben a tenger*” – tette hozzá az online kampány koordinátora.

Belgium volt egyébként az utolsó olyan ország, ahol egyáltalán meg tudták közelíteni az érvényességi küszöböt, előtte **Írországnak sikerült 150%-al teljesítenie**, ott a kötelező 8.250-ből végül 12.488 lett. Messze elmaradva követték őket Ausztria és Észtország a maguk 20%-os, Németország pedig 16%-os teljesítménnyel. Utánuk következnek Hollandia, Finnország és Dánia tíz százalékon, a többi uniós ország ez alatt maradt.

# Visszatekintő

A 2019 májusában elindított kampány 2020 év elejére még csak 24 ezer aláírásnál tartott, így talán senki sem gondolta, hogy sikeres lehet. Azonban a magyarországi kampány felpörgésével április közepére – a papíralapú támogatásokkal együtt – elérték a félmilliót aláírást, az utolsó héten (május 1-7.) pedig naponta százezres léptékben nőtt a szám az Európai Bizottság honlapján.

Alig félórával az éjféli határidő előtt pedig sikeresen átlépte az egymilliós küszöböt az online gyűjtés, **a 2020\. május 7-ei záráskor egészen pontosan 1 008 966 aláírás**t mutatott az Európai Bizottság honlapja. Ebből az utolsó 24 órában szinte 200 ezer szignó érkezett be.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/sznt-terkep.gif)

###### Képernyőkép az Európai Bizottság [online rendszeréből](https://eci.ec.europa.eu/010/public/?ref=uh.ro#/disabled).

Az érvényességhez szükséges hét ország közül **csak háromban sikerült akkor „bezöldülni”: Magyarországban, Szlovákiában és Romániában.** Az SZNT kérésére az Európai Bizottság háromszor is haladékot adott a koronavírus-járványra való tekintettel, így lett a végső határidő 2021\. május 7-e. A hosszabbítás során ősszel **Litvániában** és **Horvátországban,** december végén **Svédországban** is összegyűlt a szükséges aláírás. **A hetedik 2021\. január 31-én Spanyolország lett**, február elsején **Szlovéniában,** a második hosszabbítás végére, február 7-ére pedig **Lettországban** is összejött a minimális aláírásszám. A tizedik **Írország** február 27-én érte el a száz százalékot, s további két hétig meg sem állt a százötvenig, **Belgium** pedig a végső határidő napján, május 7-én zöldült be.

# Mit kérnek, és hova tovább?

A nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezés azt kéri, hogy **az Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat**, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A közigazgatási hatáskörökkel nem rendelkező földrajzi körzetek lemaradását a kezdeményezők szerint úgy kell megelőzni, hogy közben sajátosságaik ne változzanak meg, ehhez biztosítani kell számukra az egyenlő hozzáférést az uniós forrásokhoz.

Az eljárás szerint az összegyűjtött aláírásokról **érvényességi bizonyítványok**at kell beszerezniük a kezdeményezőknek, mielőtt iktatnák az Európai Bizottságnál, amely a polgári kezdeményezésekben illetékes uniós szerv. Az online aláírásokért az igazolást a Bizottság állítja ki, a papíralapú támogatásokat minden tagállamban az illetékes hatóság (Romániában az országos választási hatóság, az AEP) láttamozza.

**Az iktatást követően a Bizottsággal való személyes találkozó**ra egy hónapon belül kerülhet sor, amelyen a témával foglalkozó uniós biztosok és főigazgatók fogadják a kezdeményező bizottságot. A továbbiakban fél éve lesz az Európai Bizottságnak arra, hogy kialakítsa álláspontját, döntést hozzon a jogalkotási folyamatról. Az **Európai Parlamentben pedig közvitát szerveznek**, amelyen minden érdekelt fél részt vehet, és egy plenáris vita is lesz az EP-ben, melyet támogató vagy elutasító határozat elfogadása követhet, de ennek csupán konzultatív jellege van.

A másik folyamatban lévő polgári kezdeményezés, az RMDSZ által kezdeményezett és a FUEN által koordinált **Minority Safepack** már túl van mindezeken a fázisokon, s habár az EP-től támogatást kapott, az EB-től nem, így [peres útra terelték a vitát](https://www.uh.ro/beperelik-az-europai-kisebbsegek-neveben-a-bizottsagot/).