> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Az életben egy dolgot nem lehet: felborítani a sakktáblát
- URL: https://www.uh.ro/az-eletben-egy-dolgot-nem-lehet-felboritani-a-sakktablat/
- Published: 2022-09-16T13:34:01.000Z
- Updated: 2025-04-01T14:47:03.000Z
- Description: Sterczer Hilda járt már nagyon magasan nyolcezer méter feletti magasságokban és igazán mélyen is, amikor elvesztette férjét, Erőss Zsoltot. Életének kihívásairól mesélt a TEDxUdvarhelyen.
- Author: Magyari Tímea
- Tags: Életmód, Erőss Zsolt, hegymászás, Sterczer Hilda, TEDxUdvarhely, #wp, #wp-post, #Import 2025-04-01 15:37

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/imageedit_4_9903842399-2.jpg)

###### Forrás: TedXUdvarhely/Flickr

Járt már magasan, nyolcezer méter feletti magasságokban, nem is egyszer, és volt már igazán mélyen is, amikor elvesztette férjét, **Erőss Zsolt**ot, hívják a második *TEDxUdvarhely* színpadára **Sterczer Hildát**, aki férje halála után a hegymászást és a tanítást kovácsolta össze, és létrehozta a *Hópárduc Alapítvány*t, ahol gyógypedagógusokkal segítenek gyerekeknek a mozgásfejlődésben. –

– *Miért? Ezt kérdezték *George Mallory*\-től, aki először akarta megmászni a Mount Everestet. Egyszerűen azt mondta, mert ott van. Hát eddig nem volt ott, tán elmászott? Ott volt, mint egy kulissza vagy egy félelmetes hegy, de *Mallory számára céllá vált, kihívásává vált, ez lett az ő élete. Végzete is.* Nem tudni, hogy megmászta-e vagy sem, ott lelte a halálát* – kezdi előadását **Sterczer Hilda**, majd később megértjük, a kihívás miatt mesélte el a történetet. A kihívás megtalálhatja az embert, jöhet kívülről, hozhatja az élet is, sorolja. 

# **Ami őt megtalálta, az a hegymászás volt**

Amikor először meglátta a Tátra csúcsait, azt mondta, váó, ebből többet is meg akar mászni, akkor döbbent rá, hogy **a hegyekben otthon van, szeret felfelé menni.** Így ez a kihívás lett az élete. Egy **Bud Spencer** filmben hangzott el az a mondat, hogy „a véletlen isten szava, amikor inkognitóban akar maradni”, mondja, hisz az ő életében kívülről jött a kihívás. 

> *Ötletek egy jobb világért* – ezzel a szlogennel indult el szeptember 10-én a második TEDxUdvarhely. **13 előadó állt színpadra**, gyűjtött egy jobb világért ötleteket.  
>  
> A következő napokban ezeket az előadásokat foglaljuk össze nektek. Ha arra lennél kíváncsi, milyen volt a második TedX Udvarhelyen és mi fog változni jövőre, akkor katt[ ide](https://www.uh.ro/lesz-tedx-jovoben-is-de-egy-kis-valtozassal/).

Így találkozott Erőss Zsolt hegymászóval egy társkereső oldalon, magyarázza, aztán vidám hangon kezd bele a mesélésbe. Első randijuk már a *Grossglockneren* volt, meg is mászták együtt a csúcsot, és négy napon keresztül többféle útvonalról próbáltak megint feljutni. A negyedik napon 

# **Zsolt azt mondta neki, hogy nyolcezres hegycsúcson van a helye.** 

Ha valaki más mondta volna, akkor valószínűleg kineveti, de Erőss Zsolt már akkor híres hegymászó volt, úgy volt vele, ha ő mondja, akkor abban lehet valami. 

**A kihívásra mondhatott igent vagy nemet is, és úgy döntött, vállalja a kockázatot.** Az íróasztalára egy, a hegyről készült képet tett, hogy szokja a gondolatot. Tudta, egy nyolcezres olyan csúcs, amiben benne van az a kockázat, hogy vagy visszajön vagy nem. Mégis azzal a szabadsággal indult neki a hegynek, hogy jut, ameddig jut: minden tábor elérése egyéni magassági rekordnak számított. Egészen addig csak az volt benne, hogy megy felfelé valameddig, amíg az első csúcstámadási kísérletből vissza nem kellett forduljanak a rossz idő miatt. 

– *És az alaptáborba írom a naplómba, hogy elérkeztünk 7.500 méterre. 7.500 méterre? Azta! *Ekkor döbbentem rá, hogy én ezt meg tudom mászni, ha feljutottam 7.500 méterig, akkor menni fog. Ettől kezdve akartam** – osztja meg az évekkel ezelőtti gondolatait a közönséggel. 

– *Ha másztatok már hegyet, tudjátok, hogy amikor messziről szemléljük, akkor egyértelmű, hol van a csúcs, hova kell menni. Minél közelebb érünk a csúcshoz, annál kevésbé egyértelmű, hogy hova is kell menni, hol is van a csúcs. Minél közelebb érünk el egy célhoz, annál kevésbé egyértelmű, hogy mi is az az út, amin megyünk, vajon jó úton járunk-e* – írja le, hogy milyen volt az út hátralevő része, miután már meredek szakaszokat, lavinaveszélyes hegyi emelkedőket győztek le, miután a cseh csapatból egy ember kicsúszott, és meghalt. Baktatott felfelé a társai nyomában, és arra gondolt, „ki volt az az őrült, aki azt mondta, hogy neki nyolcezrest kell mászni”, aztán egyszer csak ott volt a csúcs, megérkeztek. A 11 fős csoportból 7-en érték el a *Gasherbrum I*\-es csúcsát, ők voltak az első magyarok ezen a csúcson. Ugyanezen az expedíción még egy nyolcezres hegycsúcsot sikerült megmászniuk. 

# **Van olyan kihívás, amit az élet dob,** 

és amire nem lehet nemet mondani, ami ott van, nem lehet megkerülni, és nincsen megoldási javaslat a tarsolyunkban, ezt nevezi Hilda krízisnek. Nála az volt ilyen, amikor a férje 2013-ban a tizedik nyolcezres hegycsúcsának az elérése után elhunyt a *Kancsendzöng*án.

Leginkább ahhoz tudta hasonlítani a helyzetet, amikor *Gasherbrum I*\-en az egyes és alaptábor közötti szakaszon mentek a hóban összekötve a többi hegymászóval. Köd volt és alattuk egy töredezett gleccser, Zsolt elővette a GPS-ét, így megtalálták az utat. Férje halála után **a pszichológusa volt az, akivel összekötve ment, aki vele volt a gyászban, akinek volt GPS-e, aki ismerte az utat, hogyan lehet egy ilyen nehéz helyzetből kijutni.** 

– *És amielőtt elértük volna az alaptábort, kezdett oszlani a köd, eltűntek a felhők, a lenyugvó nap megvilágította a csúcsot, újra látszott a cél, újra tudtuk, miért vagyunk ott, ugyanígy a gyásznál, eloszlottak a felhők, és újra láttam a fényt –* **ezután kiválogatta mindazt, amit a régi életéből tovább tud vinni, és „bepakolta őket”**: ez volt az, hogy tanító, hogy mászik, és hogy Zsoltnak az emlékét szeretné tovább vinni, 

# **ebből lett a *Hópárduc fejlesztő falmászás*.** 

A hópárduc címet azok a hegymászók kapják meg, akik a volt Szovjetunió mind az öt hétezres csúcsát megmásszák. **Zsoltnak sikerült, és nagyon büszke is volt rá, „ez volt az ímélcíme, meg minden”**, magyarázza Hilda, hogy honnan jött a név. Majd azt is megindokolja, hogy miért a falmászás: gyerekkorában, mindig levert mindent, mindennek nekiment. 

– *Viszont amikor elkezdtem mászni, azt tapasztaltam egy esküvői asztalnál, hogy jé, én most odanyúlok a kancsóhoz, és látom, hogy mik vannak az asztalon, és úgy tudok nyúlni hozzá, hogy látom a kezem, érzékelem a tárgyakat, fel tudom emelni, tudok magamnak vizet önteni, sőt, vissza is tudom tenni a kancsót anélkül, hogy felborítanám a vázát, a vörösbort* – hozzáteszi, **tudja, hogy ez általában a legtöbb embernek megy, de aki koordinációs zavarral küzd, annak nem.** A mászás pedig segített neki ebben: „megadta nekem, hogy lássak, hogy érzékeljem önmagam”, ezért döntött úgy, hogy olyan gyerekeken szeretne segíteni, akik ugyanezzel küzdenek. 

Akinek rendezett a mozgása, annak rendezett a kognitív funkciója, figyelme is, jelenti ki, hiszen a mozgás alapozza meg ezeket. **Így a módszerükkel a figyelmet is tudják fejleszteni, mászás közben „ugyanis nem tudsz mást csinálni, mint figyelni, különben le fogsz esni”. Mesékkel dolgoznak, célzottan fejlesztik a kognitív funkciókat, mászás technikát, az auditív-, vizuális figyelmet, a taktilis észlelést**, magyarázza, hogyan működik a fejlesztő falmászás. 

> Ezeket se hagyd ki:[Dr. Kovács Katalin: Nem sebesség, csak lóerő](https://www.uh.ro/nem-sebesseg-csak-loero/)[**Korpádi Péter:** Minden vegán mögött van egy csalódott nagymama](https://www.uh.ro/minden-vegan-mogott-van-egy-csalodott-nagymama/)

Nyolc éve kezdték el, már több mint négyszáz gyerekkel foglalkoznak, rengeteg pedagógus, fejlesztő pedagógus, óvónő, szülő jelzett vissza, hogy mennyire jót tett ez a gyermekének, meséli boldogan Hilda, akinek „már ez lett az új kihívása, az új hegycsúcsa”. 

– Az életben sokféle kihívás lehet, van olyan, ami megtalál, van, amit kívülről kapunk, és van amit az élet dob. **Victor E. Frankl** azt mondja, az élet kérdésére felelősségteljesen kell tudni válaszolni. Az élet nagy sakktábláján bármilyen húzás lehet, és van, amikor nem a legjobb húzást tesszük meg.

**De egy dolgot nem lehet, felborítani a sakktáblát, ugyanis a játékszabályok nem azt követelik, hogy mindenáron győzzünk, hanem csak azt, hogy ne adjuk fel** – összegez, még egy utolsó jó tanácsot adva.